Ha állítólag a majmok leszármazottai vagyunk, akkor most miért nem jön le a majom a fáról? Mint régen?

Tom Benko(#20): "A csimpánzok minden jel szerint a kőkorszakba készülnek - vagy már bele is léptek."

Más is felfigyelt erre... :)

[link]

Sőt! Ami engem is meglepetésként ért, de a dolog nem logikátlan: nem is biztos az, hogy az emberi kéz kifinomultabban működik, mint pl. a csimpánzoké?

[link]

Arra a sztereotípiára szoktunk építeni, hogy az emberi agy fejlődött, meg fontos, hogy a kéz is...

Hát, ez a cikk azt írja, hogy az emberi kéz egyszerűen primitívebb. Nem kell annyi mindent tudnia, mint egy csimpánzkéznek. :)

[link]

Mondjuk az azért szvsz. tagadhatatlan, hogy a hüvelykujjunk specifikusabb. De lehet, hogy összességében...

#1 Rekt, be vagy oltva kérdező.

Figyelj. Volt egy ősemlős Afrikában. A megváltozott körülmények között kénytelen volt máshogy élni, és ez a fejlődését eredményezte. Ismétlem, MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK miatt.

Na mármost. Itt vagyunk a jelenben. Most azért "nem jönnek le a majmok", mert nincsenek olyan drasztikus változások, hogy ez beinduljon. Tehát nincs miért lejönnie.

Az evolúció folyamatosan fennáll, de csak akkor lesz gyors, ha kell.

A dél-amerikai mókusmajom jól megvan a lombok között, nincs miért fejlődnie (vagy legalább is drasztikusan).

azért a csimpánzkézen látszik h erőteljesen a fákon való csimpaszkodáshoz alakult az emberéhez képest, akkor a csimpik és az emberek közös őse főként a talajszinten élt mint az ember?

(a cikkel nem értek egyet, pont a hosszú hüvelykujj miatt többet tud az emberkéz, a csimpánzkéz csak a függeszkedés erejében jobb)

#27: "akkor a csimpik és az emberek közös őse főként a talajszinten élt mint az ember?"

Ezt valószínűsítik is többen a leletek alapján, pontosabban feltehetőleg gyakrabban tartózkodtak két lábon, mint a csimpánzok (mellesleg érthető módon a szavannai közönséges csimpánzok lényegesen többször emelkednek két lábra manapság is, mint az őserdei társaik). Ugyanakkor ott vannak a bonobók, amik még anatómiailag is határozottan jobban kétlábra teremtődtek (ügyesebben és hosszabban járnak két lábon), holott őserdei lakosok, ám ott az erdő kisebb szavannás területekkel szabdalt.

Mégis a leletek alapján lehet arra gondolni, hogy a bipedális járás (kétlábas) már a szavannai életmód meghatározó volta előtt kezdett kialakulni (vagyis egyre gyakrabban szabadult fel a kéz más használati dolgokra). Pl. azért is, mert egyes kiszáradó területek miatt az elérhető élelem mennyisége a fákon csökkent. Most is tapasztalható, hogy orangutánok két lábon egyensúlyozva mennek ki a különösen vékony ágakra, és közben állva a kezeiket széttárva gyűjtik be a másképpen nem elérhető gyümölcsöket. A ritkuló erdőkben egyre többet kétlábon haladva gázolnak át a szélesebb vízfolyásokon is.

[link]

Amúgy nyilván ez egy különleges gorilla, de ha belegondolunk abba, hogy ezt tapasztalhattuk egy nagyon szűk állatkerti populációban (még az is kicsi populáció, ha a világ összes állatkerti gorilláit így összesítjük), akkor a vadonban ilyen példányból már számottevően több lehet (persze nem annyi, hogy a ritka emberi megfigyelések alkalmával ez feltűnjön, ráadásul már alig vannak gorillák).

Egészen elképesztően ügyesen jár két lábon (mint valami beöltözött ember), vagyis a mai főemlősök soka is egy genetikai köpetre van csak a kétlábas járás képességétől...