Az (állat) fajok között miért nincsen egy fokozatos átmenet, pl zsiráf és zebra között, vagy majom és ember között?

A zebra és a zsiráf közötti az okapi. Kevesebb a csíkja, mint a zebrának, és még nincs olyan hosszú nyaka, mint a zsiráfnak :-D

A zsiráf és a zebra semmilyen módon és sorrendben nem következik egymásból (o.O)

A majmok és az ember között sincs köztes láncszem. Az evolúció szerint sem lehetne, mert genetikailag sem egymásból következnek.

Az átmenet, mint a neve is mutatja, átmenet, a jelenben csak a jelenlegi fajok élnek, az ősök és elődök "kihaltak", pontosabban azzá alakultak, amiket ma látunk.

Ha úgy jobban tetszik: a jelenlegi fajok is "átmenetek" az evolúció szerint, 60-70 millió év múlva máshogy néz majd ki egy kutya vagy egy zsiráf, és más faj is lesz.

Mivel az evolúció sokmillió években játszik, s az ember ehhez képest csak alig párezer éve figyeli meg, és jegyzi fel, amit lát, nem is érzékelhetjük a változást.

[link]

"Az legeslegelején pár millió évvel ezelőtt valahogy kialakult 3-4 faj"

Hűha... A komoly gondok valahol itt kezdődnek. Innen kéne elkezdeni tanulni, az elejéről, aztán felépíteni az alapokra egy tudásanyagot, nem a közepéről indulni. Egy házat sem a tetőnél kezdünk építeni.

[link]

[link]

Egy fa két elágazó ága közt is hiányolod az ágvillát az ágvégeken?

Attól külön faj, hogy szétváltak. És a szétválás folyamán éppen a különbözőségek növekedése az, ami előbb-utóbb külön fajt jelent.

Az általad hiányolt "átmenetek" egy olyan populációt jelentene, amelyben mindig vannak, párba tehetőek olyan egyedek, amelyek szaporodásképesek együtt, vagyis az egész populációban közvetlenül vagy közvetetten fennállhat a folyamatos génkeveredés. Ilyen helyzetben sosem tudna fennmaradni két különálló faj, a folyamatos génkeveredés homogenizálná a populációt.

Vagyis éppen a külön fajok kialakulásának lehetősége hiányzik.

Ott jöttek létre külön fajok, ahol az ágak közt sokáig (területi szeparáció miatt pl.) nem volt genetikai átjárás, keresztbe szaporodás, olyan sokáig, amíg a változások és a kialakult különbség tette már ezt lehetetlenné, ez a külön faj.

Na ezért mondtam az ágvillát.

"(Tudom, hogy a zsiráf és a zebra nem tud pározni, de a példa kedvéért tegyük fel, hogy tud)"

Szuperjó megközelítés. Ennyi erővel feltehetjük, hogy az elefánt és a rozmaring is tud párosodni, aztán számon kérhetnénk az evolúció tanán, hogy de hol a kettő közötti átmenet?

Vagy még érthetőbben: tegyük fel azt, hogy 2+2=7, aztán kérjük számon a matematikán, hogy miért lesz páratlan két páros szám összege...

A zsiráf és a zebra nem csak most, sohasem tudott párosodni egymással. Legfeljebb azon közös őseiknek egyedei, amelyeknek legfeljebb annyi közük van mind a zebrához mind a zsiráfhoz, hogy évmilliók múltán (többek között) ez a két faj jött létre az evolúciójuk folyamán. De ennek a közös ősnek alapvetően semmi köze sincs sem a mai zebrához, sem a zsiráfhoz. Szóval inkább ne tegyük fel, hogy a kettő tud egymással párosodni, mert ez alapvetően egy hibás feltevés, így pedig logikusan nem is juthatunk jó eredményre, ha hibás alapokból indulunk ki.

Egyébként pedig ahogy már fentebb is írták, minden ma létező és valamikor létezett faj egy-egy átmeneti forma az előtte és utána következő fajok között. Persze ezt is értsd ésszerű keretek között, a zebrának pl. a zsiráf (és még millió más faj sem) volt soha közös őse, és a zsiráfnak sem a zebra. Kettőjüknek volt valamikor valamilyen közös őse. De az egyáltalán nem biztos, hogy ez a közös ős hasonlított egyáltalán bármelyikre is a két mai faj közül, mert lehet, hogy olyan régen vált ketté a fejlődési vonaluk, hogy akkoriban még se hosszú lábai meg nyaka, se csíkjai nem voltak a közös ősüknek. Lehet, hogy még sokkal inkább hasonlított valami malacszerűséghez vagy egérféléhez ez a közös ős, mintsem zebrához vagy zsiráfhoz. Azóta pedig mindkét ág sokfelé is ágaz(hat)ott, mire eljutott a fejlődésük a zebráig meg a zsiráfig.

De persze itt sem állt meg, ma is folyamatosan változik mind a zebra, mind a zsiráf a környezete hatásainak megfelelően. Csak ez olyan lassú változás, hogy néhány ezer év alatt szinte semmi különbséget sem tudunk tenni az állatfajok között (főleg olyan állatfajok között, amelyek relatíve lassan szaporodnak és egyszerre kis számú egyedet hoznak a világra - mint pl. a zebra vagy a zsiráf). Majd valamikor pármillió év múlva már valószínűleg teljesen máshogy fog kinézni mind a zebra, mind a zsiráf (hacsak nem hal ki közben), és akkor majd látni fogják utódaink, hogy "Ni, ilyen volt régen a zsiráf, mára meg ilyen lett".

Néhány helyen létezik ilyen átmenet, de akkor az valahogyan el van választva a többitől.

Pl. a kutya őse, a farkas, ma is létezik.

"Fajképződés" (speciation) címszó alatt nézz utána.

Ez leírja a mechanizmusok fajtáit, részletekre kiterjedően is.

Egy másik jó kifejezés (de erről nincs (még) magyar Wiki cikk) a reproduktív izoláció [link]

kulcsszó.

Lényegében arról van szó, hogy mikor és hogyan éri el a genetikai különbözőség azt a szintet, amikor már gátja vam a szaporítóanyagok (kromoszómák) egyesülésének, és hpgyan indul el ennek következtében a két elvált szaporodó csoport változása más irányba, ami még inkább kitágítja a különbségeket.

#9

Nem, nem az. Ne írjál hülyeséget.