Analógia a tér és az idő között?
A jelenség idővel : ha én és a barátom reggel (egy helyen és időben) szinkronizáljuk a karóráinkat, majd, megyünk dolgunkra, este újra összejőve megnézzük az óráinkat, akkor azt tapasztaljuk, hogy eltérnek az óráink által mutatott idők.
Van ennek a jelenségnek analogonja térrel?
"este újra összejőve megnézzük az óráinkat, akkor azt tapasztaljuk, hogy eltérnek az óráink által mutatott idők"
...mert bóvli a rezgőkvarc az órátokban. Ha pontos órát (pl. "atomórát") viselnétek, este szinkronban lenne a két óra!
[Már ha a megyünk a dolgunkra a magyar átlagpógár ténykedése, és repkedés az alfa Kentaurira fénysebességgel]
Atomórát (céziumosat) viselünk a kezünkön (pontos emberek vagyunk, nem késünk vagy sietünk sehova).
Pont ezért ilyen fura. Pár rezgést tér el a nap végére.
Mondjuk õ HÉV-vel ingázik a városba, ha így könnyebb elképzelned.
@23:08
"és repkedés az alfa Kentaurira fénysebességgel"
Remélem így gondoltad, hogy : és nem repkedés az alfa Kentaurira fénysebességgel. Amit még helyreigazítva közelítőleg fénysebességgel, mivel pont fénysebességgel nem haladhatunk.
Kérdezőnek:
Valaminek a hossza hozzá képest mozgó koordináta rendszerből viszonyítva más a nyugalmihoz képest ez a hosszúságkontrakció. Így ugyanazon út hossza más és más lehet mozgó rendszerből viszonyítva, ha különböző sebességekkel, gyorsulásokkal tesszük meg. Ezt nem tekintem analógiának mivel amikor találkozunk akkor egyazon koordináta rendszer leszünk ahol a megtett út azonos lesz, valamint az út hosszát a nyugalmi hossz definiálja. Ennek relativisztikus sebességeknél vagy más extrém esetben van csak jelentősége természetesen.
Ami viszont analógiája az a nagyon ortopéd módon görbült téridőben való haladás, ahol nem is definiálható a távolság igazából. Ott az van hogy szerintem ekkora utat tettem meg, szerintem meg akkora volt ez az út. Ilyen lehet különböző perdülettel és lendülettel beleesni egy-egy űrhajóval egy fekete lyukba.
"ahol nem is definiálható a távolság igazából"
Pontosabban mondva, definiálható pl az űrhajókhoz rögzített rendszerhez képesti távolság megtétele. Viszont a távolság mint fogalom nem értelmezhető ott.
Ha a tologatható egykerekű távolságmérő fordulatait számolom, az jó analógia?
Mondjuk 1-dimenziós mozgás esetén, ahol visszafelé mozgásnál visszafelé számol.
Fogom-e azt tapasztalni, hogy ha újra találkozunk, akkor a relatív-össz-elmozdulásunk nem fog megegyezni?
Meg úgy alapvetően, az a tologatható távolságmérő tekinthető a céziumos atomkaróra analógiájának? (sík terepen, 1-dim mozgás esetén)
Az a baj, hogy egy ilyen elmozdulás mérő szerkezet nem tudja mérni az elmozdulást, Newton törvényei értelmében : (
A karóra analogonjától mit vársz el?
Ha ezt a tologatós távolságmérő analógiát akarod valahogy ráerőltetni a dologra, akkor a sebességgel arányos szlip úgy-ahogy elmenne. Minél gyorsabban mész, annál jobban csúszik, annál nagyobb arányban mér alul.
Persze az analógia nem lesz az igazi, mivel ha a visszaúton hasonló sebességprofillal jössz, és a kereked negatívban követi el ugyanazokat a hibákat, akkor nullán lesz a vége. De olyat mondjuk tapasztalhatnál, hogy ha az egyik csóka gyorsan rohanna el, majd lassan jönne vissza, nem nullán állna a tologatós mérője. Azaz számítana, hogy a mérés közben mit csinált. Ha ez megfelel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!