Hogyan lehet kiszámolni, hogy a Nagy Bumm 13,8 milliárd évvel ezelőtt volt?

> Gondolom kapok tőled egy "ívet" mert nem én "vezetem le a számolást", és csak úgy idehajítok két régi,(?!) - 2006-ból való - linket. :D

Ugye az a gond, hogy ez a „számítás” nem írható le. Persze az alapok elmagyarázhatóak, amit akár egy középiskolás is megért. (Dávid Gyula előadásaiból sokat lehet tanulni.) A számítások alapjául szolgáló vázhoz már egyetemi matematikai ismeretek kellenek, de ez még mindig nem az az eset, hogy van pár képletünk, behelyettesítünk pár mérési adatot, levezetünk néhány egyenletet és kijön egy eredmény.

Egyrészt nem pár képletünk van, hanem komplett elméletek sok-sok képlettel. Vannak képletek, amiknek a megoldásához ma nem is létezik matematikai módszer, de néhány hét alatt le lehet programozni, lehet futtatni egy szimulációt, amiből a számítógép egy hét után kiköp egy eredményt egy megfelelő hibahatáron belül. Az Univerzum korát sem közvetlenül mérjük meg, hanem más az, amit tulajdonképpen mérünk, és sok más összefüggésből mellékesen kijön az Univerzum kora is. Másrészt nem egy-két mért adatunk van, hanem esetleg hatalmas adatbázissal kell dolgozni, ahol a mért adatok nagyon zajosak, tehát mindenféle statisztikai módszereket kell bevetni, hogy a mérési hibákat, a zajt kiküszöböljük. Megvan ennek is a tudománya, de ezek ismerete nélkül aligha lenne értelmezni egy konkrét számolást.

Tehát egy kicsit olyan ez a kérdés, mintha valaki egy i7-es processzor kapcsolási rajzát kérné, mert szívesen nézegetné, hogy hogy kapcsolódnak össze benne a tranzisztorok. Még a processzor főbb egységei is eléggé komplexek ahhoz, hogy arról egy komplett előadást lehessen tartani. És ezek még mindig csak logikai egységek, nem a konkrét téglák, hanem a városok az országban.

Ilyen messzire látunk el.

Ez nem kiszámolva van, hanem nézve.

> Ha nem haragszol, egy személyes kérdés: te érted ezeket a számításokat, és ha igen, akkor mennyi időbe telt míg megtanultad?

Meg sem próbálom megérteni a konkrét kutatás eredményét. Én mérnöknek tanultam, a főiskolán fizikát is, matematikát is két félévig tanultam. De ahhoz, hogy a képletek szintjén megértsd a kutatást megalapozó elméleteket, ahhoz némileg magasabb szintű matematika szükséges. Einsteinnek is ott gyűlt meg a baja az általános relativitáselmélet kidolgozásával, hogy nem volt meg a kellő matematikai jártassága. Az Einstein-egyenletekben tenzorokkal kellene számolni, amiről van halvány fogalmam, hogy mire is szolgálnak, de számolni velük, na azt nem tudok. A „mese” részét javarészt értem, de képletek szintjén már nincsenek meg az ismereteim. (De teljesen laikus sem vagyok talán, azért még egy integrálással meg tudnék birkózni, ha nagyon muszáj lenne, illetve a speciális relativitáselméletet még azért tudtam képletek szintjén is értelmezni.)

Azért egy fizikából doktorált ember valószínű megérti képletek szintjén is, számolni is tud vele. De az adott kutatás eredményeiből még ő sem feltétlenül ért meg mindent utánajárás nélkül, ha nem ez a szakterülete, mert a konkrét kutatás utalhat más, friss kutatások eredményeire, aminek ismeretéhez jól informáltnak kell lenni. De szerencsére vannak sokan, akiknek ez a kutatási területük, így tudják ellenőrizni az adott kutatást, és ha csak van rá módjuk szanaszét cincálják az egészet. Illetve független módon tudnak hasonló, vagy akár egészen más kutatást is végezni, amivel alkalmasint meg tudják erősíteni az eredményeket, vagy korrigálni, pontosítani azokat.

De elég megnézni, hogy a publikációt közel vagy száz különböző egyetemen, kutatóintézetben dolgozó ember jegyzi. Az ő együttes, valószínű hónapokig, ha nem évekig tartó munkájának a végeredménye. Gondolod, hogy néhányszori olvasatra bárki is rá fog bólintani, hogy „oké, stimmel, ügyesek voltatok”? A számítások elvét, metodikáját egy fizikus fel tudja mérni, de maguk a számításhoz szükséges mérési adatok nincsenek is benne a publikációban, csak az azokból kihozott részeredmények, illetve az, hogy ezeket hogyan kapták.