Meddig ismerik a világűrt?

Huha... van itt zavar rendesen.

Nos, emberkeszitette ureszkoz egyelore nem hagyta el a Naprendszer hatarait (Voyager szonda). Az a kerdes, hogy meddig 'ismerjuk' az urt, ertelmetlen: ellatunk egy bizonyos tavolsagig, de hogy ismernenk az urt, az bizony nagyon nem igaz - a sajat naprendszerunket sem ismerjuk teljesen, nemhogy a melyurt.

Az eddig legmesszebb eljutott emberalkotta tárgy a Voyager-1 űrszonda. 137054 csillagászati egységre jár a Naptól (a Föld van 1 CsE-re a Naptól).

Viszont ennél jóval messzebbi objektumokat (pl. csillagokat) vagyunk képesek megfigyelni.

Azonban van a megismerhető univerzumnak egy elméleti határa, azon túlról a sugárzás (fény) még nem érhette el a Földet.

Ennél a kérdésnél azért érdemes azt is figyelembe venni, hogy hogy a kozmológiában a tudományos áttörés a 20. században történt meg.

Ne értsétek félre, már az ókoriak is foglalkoztak a kozmológiával bizonyos értelemben, hiszen a görögök például felismerték azt, hogy a föld gömb alakú, illetve évszázadokkal ezelőtt is történtek felfedezések, elég megemlítenem Galilei vagy Newton munkásságát. De a 20. századig az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a világegyetem statikus, és öröktől fogva létezik.

Éppen ezért a 20. században alapjaiban változtatta meg a tudományos világképet a táguló világegyetem felfedezése, amely egy ősrobbanással kezdődött. A technológia fejlődésével pedig egyre jobb eszközök állnak a rendelkezésünkre, hogy felfedezzük a világegyetem titkait. Tehát ha figyelembe vesszük az elmúlt 100 évet, akkor azt kell mondanom, elég jól ismerjük a világűrt, jobban, mint elődeink. Azonban azt is tudjuk, hogy a világegyetem hatalmas, elég csak a galaxisok számát megnéznünk:

[link]

Tehát azt gondolom, hogy elég jól ismerjük a világegyetemünket, a keletkezését például elég jól fel tudjuk vázolni, viszont rengeteg felfedezni való vár még ránk, ilyen például a földönkívüli élet kutatása is. Egyébként figyelmedbe ajánlom Lawrence Krauss elméleti fizikus kozmológiai előadását:

https://www.youtube.com/watch?v=pNwtfE4MquM

Gyakorlatilag addig ismerjük a világunkat, ahonnan már elért bennünket a fénye.

Mivel az ősrobbanás után a fény még egy ideig nem tudott egyenesen menni (mert nem volt átlátszó a világ), ezért mi kb. az ősrobbanás utáni 300000 évig látunk vissza.

Utána meg elég sokáig nem volt semmi, ami világítson, csak az a fény ment mindenfelé, ami előtte keletkezett, ezért abból az időből is keveset látunk.

Gyakorlatilag amit látunk, azok az első csillagok - SOKKAL később.