Ha nálunk Pakson valami gikszer történne kábé mi lenne a következménye és milyen messze terjedne?

Gondolom az erőműre célzol.

A kérdéssel alapvetően az a baj,hogy nem történhet ott gikszer,ezért nem is igazán lehet racionálisan beszélni arról,hogy mi meddig terjedne.

Paks nem egy elavult Csernobil vagy Fukusima,meg törésvonal és tenger sincs a közelében.

Hülyeség,terrorizmus ellen pedig nagyon védett,itt nem lehet megtenni olyat,mint anno Csernobilnál,valamint egy utasszálító gép se tudna kárt tenni a reaktorban.

Ha meg történne valami mégis,akkor annak a következményei a baleset milyenségétől,mértékétől,a reagálás minőségétől,és az időjárástól függ.

Ugyan már. Bármi megtörténhet ott, hol az ember is a folyamat része. Gondoljunk 2003-ra.

A 90-es években beraktak egy lemezt idegen anyagok bekerülése ellen, a lemez széttört és darabkái teljesítették az idegen anyag funkcióit. :D Egy szabályozórúd beszorult emiatt.

Máskor meg egy szabályozórúd nem esett bele, de visszahúzták, majd megint megpróbálták, és akkor működött. A mai napig nem tudják, mi volt az ok.

Stanislaw Lem írta egyik Pirx pilótás novellájában: ha az úrhajóban leeshet a biztosítéktábla fedele, akkor akár ketté is törhet az űrhajó.

#1 vagyok. Nem tudtam hogy az erőműre gondoltál, sehol nem jelezted a kérdésben. Máskor kérlek tedd meg, mert Paks egy város, és nem az atomerőmű. Nekem meg eszembe sem jutott hirtelen, hogy az erőműre gondolsz :)

Egyébként a Paksi erőműben még elméletben sem történhet meg olyan gixer, mint ami a Csernobili erőműben történt. Ott ugyanis RBMK-típusú erőművet üzemeltettek, amelynek a lényege, hogy grafitrudakkal veszik körbe a fűtőelemeket, ezek teljesítik a moderátor szerepét (reakció-szabályzás). Minél kijjebb húzzák, annál hevesebbé válik a reakció (mert nincs ami lassítsa, elnyelje a neutronokat), vagyis nő a hőtermelés. Csernobilnál túlságosan hosszú időre túlságosan kihúzták a helyükről a grafitrudakat, így olyan mértékben megszaladt a hőtermelés, hogy deformálta a fűtőrudak alakját, így már nem lehetett visszadugni a helyükre a grafitrudakat.

A Paksi erőműben nyomottvizes elvű reaktorok működnek, grafit legfeljebb annyi van az egész erőműben, amit a ceruzákban találni, amivel írnak. Még elméletben sem történhet meg semmi olyasmi, mint ami a Csernobili erőműben történt.

[link]

[link]

[link] (a magyar link elég rövidke)

A Fukushimai erőmű is bombabiztos volt. Csak éppen nem számoltak olyan erejű földrengéssel, amilyen történt (Japán történelmében az eddigi legnagyobb (pedig ott aztán szinte minden évben van valami komolyabb földrengés), világviszonylatban is a harmadik legnagyobb), ennek ellenére még azt is kibírta. A földrengést követő szökőár, amely ellen 7 méter magas gátat építettek, az volt lényegesen magasabb a vártnál, 10 méter magasságú volt, amikor elérte a gátakat. A földrengés epicentrumában a legmagasabb hullám több mint 35 méter magas volt!) Ez átcsapott a gát felett, és elárasztotta az egész erőművet tokkal-vonóval. De még ez sem biztos, hogy nagyobb bajt okozott volna, bár ez már kétséges. Annyi biztos, hogy a hűtővizet hajtó dízelgenerátorokat az erőmű aljába tervezték, így azokat elöntötte a víz, ezáltal leálltak, megszűnt a hűtővíz keringése, közvetlenül ez vezetett a katasztrófához.

Ebből is tanultak a japók, meg az egész emberiség is. No nem azt, hogy még inkább túl kell biztosítani az erőműveket, mert egy bizonyos pont után már nem éri meg a dolog. Hanem azt, hogy ilyen banális hibát (a generátorok helyének megválasztása) legközelebb nem fognak elkövetni sehol. Akkor majd kiderül, hogy mi a következő banális hiba, amit viszonylag könnyedén el lehetett volna kerülni :D

Mindenesetre a Paksi erőmű esetében még kevésbé valószínű egy olyan erejű földrengés, amely miatt bármi komolyabb gond lenne az erőművel. Szökőárra meg aztán főleg nem kell számítani, ha csak a Duna vizén keletkező kb. fél méteres hullámokat nem számítjuk szökőárnak :)

Egyébként Magyarországon a legerősebb földrengés 1763-ban történt, Komárom közelében, 6,3-as erősségű volt. Ez a város egyharmadát romba döntötte. Persze, akkoriban még nem úgy építkeztek, hogy a földrengéseket számba vették volna, a vályogházak sokkal inkább megsínylik a földrengéseket, mint a vasalt betonkoszorús kőházak. Ma egy ilyen erősségű földrengés során pár ház összedőlne, néhány lakhatatlanná válna, sok megrepedne itt-ott, leesnének a képek, órák a falról, felborulnak a poharak a szekrényben, esetleg kitörik egy-két ablak, de kb. ennyi.

A Fukushimai földrengés 9-es erősségű volt, ez kb. 100x erőteljesebb rengés, mint a 7-es és 1000x erősebb mint a 6-os (logaritmikusan emelkedik a skála). 10-es földrengést talán még sehol sem mértek, ez már komplett városokat tud lakhatatlanná tenni, eltörölni a Föld színéről, csak romhalmaz marad utána, mint Drezdából '45-ben. Magyarországon 4-4,5-nél erősebb földrengés már nem túl gyakori, kb. 10 évente történik egy belőle.

Szóval a Paksi atomerőmű ilyen szempontból igen jó helyen van, komoly földrengés kockázata elég kicsi, szökőáré meg gyakorlatilag nulla. Más meg nem nagyon van, ami komolyabb kárt tudna tenni benne (na jó egy nukleáris bomba mondjuk, de ha Magyarországot valakik elkezdenék atommal lődözni, akkor megint csak huszadrangúvá válna az erőmű problémája...).

#7: Évente kétszer beletolják a vezetékes vízhálózatba :D

Na jó, viccet félretéve, a kérdés jó, erre én is kíváncsi lennék.

Az egyébként bórral van keverve, moderátorként ez funkcionál benne (természetesen a víz mellett). A bór egyébként komoly problémát okozott az első atombomba elkészítésénél, ugyanis ha a dúsított urán 1/milliárd résznél több bórt tartalmaz, akkor már nem történik meg a láncreakció, annyira jó moderátornak a bór. Ez azt jelenti, hogy egy kilónyi uránban kevesebb, mint egy mikrogrammnyi bórnak szabad lennie összesen átlagosan (valójában még ennél is kevesebbnek), különben az atombombában nem indul be a láncreakció. Abban viszont biztos vagyok, hogy néhány mg-nyi bórt kivonni sok m3 felaktivált vízből lényegesen nagyobb költség, mint egyéb forrásból beszerezni, tehát biztosan nem ebből vonják ki.