Öröklődéssel kapcsolatos (genetika, nem informatika! ) kérdés?
üdv. Az lenne a kérdésem,hogy véletlenül egy nagyon jó paprika hibridem keletkezett. Akkor az egyik fajta keresztbe porzódott egy másik fajtával. Az F1 generációs chili isteni jó lett. Elvileg az ebből gyűjtött magból 50% eredeti, 25% egyik növény és 25% másik növény lesz az F2 generációban (legalábbis ezt vettem ki egy öröklődésről szóló szövegben ahol magas/alacsony tulajdonságok öröklődését írták le F2-ig). Milyen növényt kapunk az F3 generációban,ha az F2 es generáció azon magjait ültetem el,ami azonos tulajdonságú volt mint az F1-es generációban létrejött hibrid?
Stabilizálódnak a hibridizált tulajdonságok? Természetesen már azonos tulajdonságú növények mesterségesen izolált környezetben történő beporzásával.
A genetika nem így működik. Az nem egy egyszerű matematikai modell, ahol két tényező van, ide teszem az egyiket, oda a másikat és kész.
A gének egy lehetőséget hordoznak, nem egy tulajdonságot. Ha a környezet az egyikhez megfelelő. akkor az egyik gén aktiválódik és ilyen tulajdonság érvényesül, ha a környezet a másoknak kedvez, akkor meg olyan tulajdonságok. És nem lehetetlen, hogy fél méterrel arrébb már más a környezet.
Nem véletlen, hogy hatalmas ipari létesítmények vannak igen szigorú előírásokkal, termékeikről mégis csak azt mondhatják: nagy valószínűséggel...
Az a probléma, hogy a legtöbb tulajdonságot (így valószínűleg a csili ízért is) nem egy gén befolyásolja, hanem általában elég sok. Így az általad felírt modell itt biztos nem lesz pontos.
Mindenesetre én megpróbálnám a csodás csilit önbeporzással továbbtermeszteni (ha ugyan tudnak ilyet a paprikák), vagy más ígéretes fajtákkal keresztezve nemesíteni. Ennél jobbat a genetikai háttér pontosabb ismerete nélkül szerintem nemigen lehet tenni.
A csiliket én sem ismerem speckósan, de paprika F1 hibrid mag előállítással foglalkoztam.
A paprika képes önbeporzásra, ebből gondolom a csili is.
Az esetedben a kedvelt csili tőről/tövekről származó magból vetnék minél többet, sokból talán lesz ami megközelíti a kívánt minőséget.
Erre arányokat lehetetlen mondani, hogy mennyi lesz jó.
Lehet, hogy mind, de lehet, hogy csak minden tizedik.
Legrosszabb esetben egy sem lesz olyan jó.
Mert F1-es generációban kifejezettebb lehet a heterózishatás, ami F2generációban már nem érvényesül.
Ha sokgénes az öröklődés, akkor valami efféle lesz az eredmény:
"Elvileg az ebből gyűjtött magból 50% eredeti, 25% egyik növény és 25% másik növény lesz az F2 generációban"
Egyedül akkor, ha egyetlen gén felelős a csodálatos tulajdonságokért. Nem túl valószínű. Ha már kettő, akkor 9:3:3:1 hasadási arányt látsz majd, ha több, akkor arányosan egyre csökken az esélye, hogy visszakapd az F1 genotípust.
"Milyen növényt kapunk az F3 generációban,ha az F2 es generáció azon magjait ültetem el,ami azonos tulajdonságú volt mint az F1-es generációban létrejött hibrid? "
Nagyon sokfélét.
"Stabilizálódnak a hibridizált tulajdonságok?"
Elméletileg stabilizálódhatnak egyes tulajdonságok, de gyakorlatilag elhanyagolható az esélye, hogy visszakapd az F1 genotípust.
"Természetesen már azonos tulajdonságú növények mesterségesen izolált környezetben történő beporzásával."
Nem jó megközelítés. [link]
A helyes megoldás annyi lenne, hogy elteszed a két szülői törzset, beltenyészted őket, hogy ne keveredjenek semmivel sem. Aztán minden évben megporzod az egyik törzs néhány kiválasztott egyedét a másik virágporával, ezeknek az utódai az F1 nemzedék tulajdonságait mutatják majd. Így minden évben előállíthatod a csodahibridedet, amik minden évben ugyanolyanok lesznek. Ez a hibrid vetőmag technológia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!