Hidrogén égése?

Ez addig mozog örökké, amíg van oxigén.

Azzal ugyanis valahogy nem foglalkoztál. Az csak úgy VAN a hegytetőn, nem tudni mibe került hogy ott legyen.

#2 Víz bontásakor a hidrogén is meg az oxigén is felfelé fog áramlani, legalábbis a víz színéig mindenképpen. Onnan feljebb meg azért, mert a hegytetőn elégeti az ott lévő hidrogént és oxigént, amiből víz lesz, ami viszont lényegesen kisebb helyet foglal, mint az alkotóelemei együttesen. Tehát amikor elégeti, akkor csökken a térfogata, ami a hegy lábánál lévő durranógázt felfelé vonja.

Ellenben a hegytetőn történő hidrogénégetésből valahogyan elektromos áramot kellene kreálni, amit levezetni a hegy lábánál lévő tóhoz, hogy ott aztán vízbontásra tudjuk azt használni. A probléma az, hogy mindenhol jelentkezik veszteség: a hidrogén égéshőjét nem tudod 100%-osan elektromos árammá alakítani, valamennyi hő ki fog sugárzódni a világűrbe. Az áramodat sem tudod veszteség nélkül levezetni a tóhoz, a vezeték valamilyen mértékben melegedni fog, ami megint csak hőveszteségként fog jelentkezni. Aztán a tó vízmolekuláit sem 100%-os hatékonysággal bontod alkotóelemeire, hiszen a víznek is van elektromos ellenállása, ami hőveszteségként fog jelentkezni a vízbontáskor. Magyarán egy liternyi vízhez szükséges durranógáznak a hegy tetején történő elégetéséből annyi energiát tudsz hasznosítani, amivel kb. két decivel kevesebb vizet fogsz tudni elbontani a hegy lábánál lévő tóból. A következő ciklusban már csak 6 decinyit, a következőben már csak 4 decinyit, a következőben már csak két decinyit, ezután pedig leáll a folyamat, a sok veszteséghőnek meg integethetsz a világűrbe.

""A hidegén égésekor keletkező energia mennyiség egyenlő a víz bontásához szükséges energiával."

A hegytetőn visszakapot energiával újra elbontod a vízet. Persze a hőt nem lehet 100 % árammá alakitani és a villamos hálozatnak is vannak veszteségei."

Na látod, pont ezen veszteségek miatt fog egyre kevesebb energia jutni a víz elbontására.

"De ha ezeket nem tudod elhagyni akkor nézd úgy hogy a hegytetőn fűtesz valamít. "

Jó, hát fűtsünk. De abból hogy lesz áram lent a hegy lábánál, amivel bontani tudnád a vizet?

"A hidrogén magától felszál a magasabb pontra."

Tehát egy hegy magasságú vízoszlopod van, amiben bontasz és ebben szállnak fel a gázbuborékok a tetejére??

Nem ezt írtad!

De így a víz helyzeti energiáját nem tudod felhasználni csak ha leengeded a vízoszlopot.

"Nics hegy magasságú víz olszlop."

Akkor miért száll fel az oxigén?

"Aki nem érti a kérdést kérem ne válaszljón."

Aki nem érti a kérdést az kérem ne kérdzeeen!

Nézd, tisztelt kérdező, te az alap kérdésben ezt kérdezted:

"Ha eltekintenénk az egyszerű veszteségektől akkor ez örökmozgó lenne. de az nem létezik. Hol veszik el a víz által nyert helyzeti energia."

Leírtam neked többé-kevésbé tételesen, hogy hol távozik hőveszteség formájában a rendszerből. Erre írod ezt:

"Már kétszer le írtam hogy ezeket a veszteségeket ne vegyük figyelembe."

Nagyon fájin a dolog, de akkor még mit ne vegyünk figyelembe? Hiszen pont ezek a tényezők azok, ami miatt nem örökmozgóként működik az elképzelésed! Persze, ha eltekintünk ezektől, akkor igen, örökmozgót találtál fel. De a valóságban ezen veszteségektől nem tekinthetünk el, mert pont ezek miatt nem fog működni örökmozgóként az általad felvázolt rendszer.

Tehát akkor mit is szeretnél tudni tulajdonképpen?