Ha a madarak igazából dinoszauruszok, akkor miért van még mindig külön madarak és hüllők osztálya?

Átugrom az összes fenti választ, mert nem látom, hogy az egyszerű feleletet adnák, nevezetesen, hogy a madarak rendszertani csoportja igenis a hüllők alá van besorolva.

Tehát MINDEN MADÁR IGENIS HÜLLŐ rendszertanilag. Tessék, ott a válasz a kérd. kérdésére.

Egész pontosan az [link] csoport alatt található, aminek két fennmaradt alcsoportja van: az Aves (madarak) és a Crocodilia (krokodilok). A teknősök valamivel korábban, a gyíkfélék meg annál is korábban ágaznak el.

A "hüllő" szó mára a hagyományos értelmében nem tudományos, hanem köznyelvi kifejezés, egy hidegvérű, pikkelyes, csúszómászó állatra.

Parafiletikus, azaz elvetendő csoport, hiszen vannak taxonómiai értelemben "hüllők" amik mára nem azok.

Az emlősök már nem "hüllők", ahogy a madarak se. Már a dínók is határesetek, mert sok közülük tollas és melegvérű volt, csúszás-mászás helyett pedig felegyenesedve járt négy vagy két lábon, ahogy egy emlős vagy madár jár.

A "hüllők" manapság csak akkor számít tudomány által is elfogadott monofiletikus csoportnak, ha nem egy leíró, külső tulajdonságok általi csoportnak tartjuk, "hidegvérű csúszómászó", hanem egy kladisztikai származási ágnak.

Lehetséges "rehabilitálni" a hüllőket például úgy, ha a "diapsida" azaz két koponyanyílással rendelkező magzatburkos négylábúakra használjuk őket.

Ezzel kizárjuk az emlősök őseit, akik szintén hüllőszerűek voltak, főleg a korábbi formák, de a hüllőkkel ellentétben vizeletet ürítettek húgysav helyett, mirigyekben gazdag bőrük volt és koponyájukon csak egy nyílás volt.

A genetikai kutatások azt bizonyítják, hogy amikor kialakult az első magzatburkos, szárazföldi tojást rakó lény, az inkább hasonlított az "emlősszerű" mint a "hüllőszerű" kondícióra. Bár kinézet szerint egy zöld gyíkra hasonlítanak, valószínűleg kiválasztott különféle váladékokat a bőre, tekintélyes mennyiségű vizeletet ürített, és koponyáján egy nyílás volt csak, ami később a rágóizmok megjelenési helyéül szolgált.

Tehát azok a "hüllők" akikből később az emlősök lettek jóval azelőtt leváltak a fő hüllő-fejlődési ágról mielőtt kialakulhattak volna a mai gyíkok, kígyók, krokodilok vagy dínók ősei.

Már leírták páran, de én is leírom megerősítésképpen: a madarak a modern, filogenetikai szemléletmód szerint a hüllők (és ezen belül a dinoszauruszok) közé tartoznak.

[link]

[link]

A rendszertanban kétféle szemléletmódot különítünk el: az "evolúciós" és a filogenetikai taxonómiát. (Természetesen a második is elfogadja az evolúciót, az elnevezés nem erre utal.)

Az előbbi a régebbi. Ez elfogadja az ún. parafiletikus csoportokat is elfogadja (ez tartalmazza a benne levő fajok közös ősét, de ennek összes leszármazottját nem). Ilyenek pl. a (klasszikus értelemben vett) hüllők, halak, egysejtűek, prokarióták (mint már írták is).

Ennek a módszernek sokszor lehet gyakorlati előnye, pl. a madaraknak is nagyon sok olyan tulajdoságuk van, ami miatt nagyban különböznek a többi hüllőtől. (És ez a szemléletmód hatja át a magyar közoktatást is.)

A filogenetikai szemléletmód szerint csak a monofiletikus csoportok (közös ős + összes leszármazott) fogadhatók el. Ez a szemléletmód újabb, így sok helyen az alkalmazása első ránézésre szokatlan eredményhez vezet.

(Egyébként a filogenetikai szemléletmód alkalmazásakor a rendszertani kategóriákat legtöbbször már nem szokták használni.)

Pl. az angol wikipedián elég érdekesen néz ki a madarak rendszertani besorolása:

[link]