Ha a madarak igazából dinoszauruszok, akkor miért van még mindig külön madarak és hüllők osztálya?

Na azt a fene nagy társadalmi felháborodást azért megnézném! :-)

Rendszertanban nincs ideális megoldás, mindig kompromisszumokat kell kötni. A végeredmény azon múlik, melyik nézőpont a hangsúlyosabb.

Kezdjük ott, hogy a Dinoszauruszok öregrendjébe sorolnád a madarak osztályát, vagy fordítva. ;-)

3-as 4-es és 7-es is jól írja a rendszertan hogy működik.

Ha nem így működne, akkor nyugodtan besorolhatnánk a teljes élővilágot egysejtűnek, mivelhogy mind abból fejlődött ki az összes többsejtű a dinoszauruszok, a madarak és emlősök is.

Csak ugye közben eltelt némi idő és változás. Így most már a madarak sem hüllők, meg az emlősök sem.

És itt akkor elértünk a Dinoszauruszok-hüllők fogalmi zavarhoz is.

A Dinoszauruszok az előttük élő (ős)hüllőkből fejlődtek ki, de belőlük már semmi sem fejlődött ki, ugyanis kihaltak! Nem maradt fent egyiknek sem a genetikai vonala!

A madarak is (ős)hüllőkből fejlődtek, meg az emlősök is.

Egyik sem dinókból!

Miért neveznénk tehát dinoszaurusznak a madarakat?

Maximum hüllőknek! De mégsem mert nem hidegvérűek!

Csak megjegyzem hogy az utóbbi években több elmélet is napvilágot látott hogy az őshüllőkkel ellentétben a Dinoszauruszok (egy része?) melegvérű illetve tollas lehettett. És ezt nemrégiben előkerült kövületek keltették és bizonyítják! Szóval az összes Dinoszaurusz ábrázolásunk, játékok, modellek stb hibás lehet!

Viszont ez azt is jelentheti hogy közelebb álltak egymáshoz a madarak és dinoszauruszok mint gondoltuk.

Ezt akár még annak is lehetne tekinteni hogy a Dínók mégsem haltak ki. De ehhez még sokkal több bizonyíték kell hogy előkerüljön!

Az már rég tény, hogy a madarak theropoda dinoszauruszok. Ehhez nem kell már, hogy több bizonyíték előkerüljön. A tollak, a melegvérűség, légzsákrendszer, kettős légzés mind a dinoszauruszok (és madarak) jellemzői.

"A Theropoda a hüllőmedencéjű dinoszauruszok két lábon járó csoportja. Bár elsősorban húsevők tartoznak ide, növényevő, mindenevő és rovarevő csoportjaik is kifejlődtek. Mintegy 230 millió évvel ezelőtt, a késő triász kor karni korszakában jelentek meg, a kora jura kor és a kréta időszak 65 millió évvel ezelőtti vége között pedig az összes nagy testű húsevő ide tartozott. A theropodákat ma a madarak körülbelül 9900 – 10 050 faja képviseli, melyek ősei a jura idején fejlődtek ki az apró, specializált coelurosaurus dinoszauruszokból."

by magyar wiki

Hüllők és madarak osztálya már olyan formában ma nem létezik, mint ahogyan azt a középiskolákban tanítják. Ezt inkább...egyszerűsítő okból hagyhatták meg. De persze teljesen hibás. Viszont az emberek szeretnek ragaszkodni néha a téves elképzeléseikhez, mint pl. ahhoz, hogy a dinoszauruszok gyíkszerű lények voltak. Már 150-200 éve ez van beleégve a tudatukba. Pedig ez az egész nem "újdonság". Már 30 éve tudható volt, a 93-as Jurassic parkban is elhangzik...a regény pedig még korábbi.

De ha elmész egy korrekt bioszos egyetem rendszertani előadására olyat biztos nem fogsz hallani, hogy "hüllők és madarak osztálya". Én az eltén jártam és már ott is felhívták a figyelmünket rá.

De amúgy úgy lenne valahogy jó az egész, ha mindenhol így tanítanák:

[link]

Kérdező, kevered a taxonómia és a kladisztika rendszerét.

Mindkét rendszer az élőlények osztályzása, besorolása végett jött létre, de más megközelítésből.

A taxonómiát jóval a DNS felfedezése és az élőlények DNS-szekvenciák alapján való beazonosítása előtt találták ki. Lényege, hogy az élőlényeket megfigyelhető tulajdonságaik alapján osztályozzák. Mai melegvérű és szoptat az emlős, ami melegvérű és tollas az madár, ami hidegvérű és csúszkál az kígyó stb.

A kladisztika egy sokkal újabb besorolási módszer, a magyarországi középiskolás biológiában még nem is szokták tanítani. A lényege az élőlények származás szerinti osztályozása.

A kladisztikába például nem fér bele olyan csoport, hogy "Egysejtűek" hiszen mindannyian ősi egysejtűekből alakultunk ki, pedig már többsejtűek lettünk.

Az ilyen okokból nem működő és elvetendő csoportokat a kladisztika parafiletikus csoportnak nevezi.

Hasonló, tulajdonságok alapján kitalált csoport pl. a "férgek." Ez szintén nem helyénvaló, hiszen a "féreg" azt jelenti, hogy egy gerinctelen csúszómászó állattal van dolgunk, csakhogy féregnek lehet hívni a laposférget, a gyűrűsférget, a fonálférget és a különféle teljes átalakulással szaporodó rovarfajok lárvaállapotát is.

Ebben az esetben radikálisan más származási ágakból származó állatokkal van dolgunk, amiket néhány tulajdonság összeköt, de semmi rokonságot nem mutatnak. Ezt a kladisztika polifiletikus csoportnak hívja és szintén elveti.

Az egyetlen kaldisztika által elismert csoport a monofiletikus csoport. Ez azt jelenti, hogy az élőlény csak olyan csoportoknak a tagja, amik származási ágára utalnak.

Az ember pl. emberszabású majom, főemlős, emlős, magzatburkos, négylábú, izmosúszójú hal, csontos hal, gerinces, újszájú, kettős szimmetriát mutató, állat, és farokúszós.

Ez nyilván elsőre kicsit kacifántosan hangzik, de ha elég régi őseidet megnézzük, előbb-utóbb belefutunk egy majomba, aztán valami pocokszerű ősemlősbe, majd egy gyíkszerű őskétéltűbe, egy csontos őshalba, egy gerinctelen "féregbe", majd egy farokúszós ragadozó spermára hasonlító egysejtűbe.

A kladisztika tehát kizárólag monofiletikus csoportokat, kládokat fogad el, és az élőlényeket a tulajdonságaik helyett a származásuk alapján rendszerezi.

A madár tehát "szörnylábú" theropoda, mint a T-rex, ezen belül hüllőmedencéjű (tehát közelebbi rokona a T-rexnek, mint a madármedencéjű Triceratopsnak), dinoszaurusz, tehát közelebbi rokona a Triceratopsnak, mint a krokodilnak, és így tovább.

A kladisztika segítségével minden élőlény visszavezethető a mai összes élőlény közös ősére, ami valamiféle több milliárd éve élt egysejtű lehetett.