Miért elegendő csak egyenes vonalú mozgásokat vizsgálnunk?

A kérdésre a helyes válasz, hogy általában nem elegendő. A valóságban a mozgások igen bonyolultak és változatosak lehetnek. Sokszor nem elegendő még a sebesség időegység alatti változása sem (vagyis a gyorsulás) hanem még a gyorsulások változásával is számolnunk kell.

Ennek ellenére jónéhány egyszerűbb mozgásfajta található, ahol közelítő számításként beérhetjük azzal, hogy egyenesvonalú egyenletesnek tételezzük fel a mozgást.

Közelítésként kiváló, vagy esetleg az időben változó mozgást helyettesítjük egy vele egyenértékű egyenesvonalú egyenletes mozgással. (Az átlagsebesség fogalmának a bevezetése pont ezen alapszik...)

Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen helyettesítések csak az erőtani számítások figyelmen kívűl hagyása mellett lehetséges, azaz a tranziensektől eltekintünk.

A feltett kérdés viszont más értelmet adhat, ha az "elegendő" jelző kicseréljük "szükséges"-re.

Ekkor nyílván a válasz -az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladni filiozófia szellemét követve- a jó alapismeretek elsajátítását, a legelemibb esetek megértését jelenti, ami viszont a komplettebb mozgások megértéséhez okvetlen szükséges.

"azért tanítanak e.v. egyenletes mozgást meg ahhoz még nem kell ismerni differeciálszámítást"

Óriási tévedés! Nem ezért tanítják.

Érdekes, hogy eddig senki nem írta a lényeget. Mindenki kinematikai szempontokat mondott, holott a lényeg a dinamikában van. Az egyenesvonalú egyenletes mozgások ERŐMENTES mozgások, azaz a test egy adott mozgásállapotát jelentik, amelyek a Galilei-transzformáció révén mind ekvivalensek egymással és a nyugalmi állapottal. Tehát dinamikai szempontból a lehető legegyszerűbb mozgás, mert nem kell hozzá semmilyen behatás. Newton maga is ennek megfigyelésével jött rá arra az alapvető tényre, hogy az ókori görögök hiedelmével ellentétben nem a mozgás vagy nem mozgás a lényeg, hanem a mozgásállapot-változás. Ennek leírásában van a kulcs, és erről szól az első és második törvény is.

#15-nek:

"Az eddigiekhez annyi kiegészítés, hogy a 3D-s mozgások felbonthatók egyenesvonalú mozgások összegeként."

Ez nyílván nem igaz, gondoljunk a legegyszerűbb 3D-s mozgásra, ami pl. egy spirálpályán mozgó anyagi pontot jelent...

Valószínüleg 3D helyett 2D-t akartál írni, ott tényleg működik.

#18-nak:

"Érdekes, hogy eddig senki nem írta a lényeget. Mindenki kinematikai szempontokat mondott, holott a lényeg a dinamikában van. Az egyenesvonalú egyenletes mozgások ERŐMENTES mozgások, azaz a test egy adott mozgásállapotát jelentik, amelyek a Galilei-transzformáció révén mind ekvivalensek egymással és a nyugalmi állapottal."

Fizikailag teljesen igaz, amit mondasz, viszont #13 válaszomban már erre utaltam én is...

"Fizikailag teljesen igaz, amit mondasz, viszont #13 válaszomban már erre utaltam én is..."

Nem akarok kötözködni, lehet, hogy utalni akartál rá, de ebben az utalásban sem az erőmentességről, sem a Galilei-transzformációról, sem az egyenesvonalú egyenletes mozgások jelentette mozgásállapotról, mint fogalomról nem volt szó. Ez utóbbi nélkül nincs értelme az erő fogalmának sem, amely a testet mozgásállapotának megváltoztatására, azaz gyorsulásra kényszeríti.

Természetesen az is igaz, amit a többiek írtak, hogy matematikai értelemben ez a legegyszerűbb mozgás, és ezért először ezt tanítják. De mivel ez fizika, én inkább a fizikai összefüggéseket emeltem ki, mint okot.