Lehetségesnek tartjátok, hogy egyszer mindenkinek elegendő energiát termelünk ki a tengerekből és folyókból?

A lepontozás, meg úgy a belső igényem miatt kicsit kifejteném bővebben a véleményemet. (Az előző válasznál nem sok időm volt.)

A probléma minden megújuló energiaforrással az, hogy relatíve kevés energiát hoz létre. Elég sok szélkereket kell telepíteni, elég nagy területen ahhoz, hogy kiváltson egy fosszilis energiára épülő erőművet. Ha a teljes energiatermelést szélerőművekre bíznánk. Egy szélturbina mondjuk 50 kW energiát termel, míg egy hőerőmű meg pár száz MW energiát, tehát kell vagy 4000 szélturbinát telepíteni egyetlen 200 MW-os hőerőmű kiváltására. Az elég nagy terület, a tájképet is eléggé rontani tudja.

Az árapályerőműből az egyik legnagyobb, amit építeni terveznek kb. 400 MW-os. Ez 1,5 MW-os, 22,5 méter magas generátorokból áll, 18 méter átmérőjű rotorral. Tehát kellett belőle pár darab, 3,5 km²-es területen fekszik el az egész erőmű. Már megépítettből van egy 240 MW-os, ami 24 darab 10 MW-os, 5,3 m átmérőjű, 470 tonnás turbinából áll. Ez a francia energiatermelés 0,12%-át fedezi, tehát kellene még építeni Franciaországban ilyenből 850-et. Meg ennek még a tripláját, ha a tengerparttal nem rendelkező országok – pl. Magyarország – energiaigényét is ebből akarjuk kielégíteni.

Az árapályerőművek hátrányai:

- Alacsony fenntartási költségei ellenére hatalmas összegbe kerül a felépítése. Ennek a megtérüléséhez hosszú idő kell, egy cégnek nagyon hosszú ideig állna benne a pénze, így nem tolonganak az ilyenek építésére. Állami pénzből is lehetne ezt finanszírozni, de a GDP jelentős részét vinné el egy mérhető változást hozó projekt. A választók meg javarészt nem annyira környezettudatosak, előbb választanak meg egy olyan pártot, ami nem épít árapályerőművet, de biztosít x% reálbérnövekedést, mint azt, aki azt mondja, hogy egy jó pár évig nem lesz reálbér növekedés, de cserébe teszünk a természetért, így önmagunk jövőjéért. Ugye az is gond, hogy az energiafogyasztásunk nem fix, hanem folyamatosan növekszik. Egy időben Németországban jelentős összegeket fordítottak megújuló energiaforrásokat használó erőművek építésére. Több szélerőmű, vízerőmű, naperőmű épült, mégis egyre kisebb hányadát biztosította a megújuló energia a teljes fogyasztásnak, mert annyival gyorsabban nőt az energiaigény. Ha nő is a megújuló energiaforrásból származó energia aránya az összfogyasztáshoz képest, attól még épülnek fosszilis energiaforrásra épülő erőművek is, azokból is egyre több lesz, persze kétségtelenül kevesebb, mintha nem lennének megújuló energiaforrásra épülő erőművek. Tehát teljesen átállni megújuló energiafogyasztásra nagyon lassú, és nagyon költséges folyamat, ami a jelenlegi tempóban növekvő energiaigényünk mellett nagyon nehezen vihető végre, aligha fog menni a saját igényeink, szokásaink, életmódunk megváltoztatása nélkül. Nem beszélve arról, hogy mekkora ipar kell az erőművek elemeinek legyártására, ahhoz mennyi anyag kell, mennyi energiát zabál fel a megépítésük, esetleg mekkora környezetszennyezést okoz.

- Nincs mindenhol tenger, tehát területileg is problémásak lehetnek a különböző megújuló energiaforrások használata, a szállítás veszteséges, költséges, nem beszélve a kiszolgáltatott helyzetről országok között. Más energiaforrások – szép-, nap-, vízerőmű – esetén is fennáll a probléma, hogy leggyakrabban akkor kell az energia, mikor éppen ezek az erőművek nem termelnek energiát. Meg kell tehát oldani az energia hatékony tárolását. Erre nincsenek igazán jó megoldásaink. Az akkumulátorok hatásfoka nagyon alacsony, nem beszélve az előállításuk, leselejtezésük okán támadt környezetszennyezésről. Legtöbbször úgy szokták ezt megoldani, hogy amíg nem kell az energia, mondjuk vizet pumpálnak magasabb helyre, és mikor szükség van rá, akkor vízerőmű meghajtására használják a felpumpált vizet. De ez sem túl jó hatásfokú.

- Az árapályerőmű erősen megbolygatja a tenger természetes folyamatait. Pl. árnyékot vet, kevesebb fény jut a vízbe, ami megbolygatja az élővilágot. Folyótorkolatok közelében a hordalékot visszatarthatja, a benne lévő esetleges méreganyagokkal együtt, amik nagyobb koncentrációban megint csak nem kedveznek az élővilágnak, illetve a víz öntisztítási folyamatát is megnehezíti. A gáton belül a víz sótartalma is csökken, ami megint kihat az élővilágra. Bizonyos halfajok mozgását is megakadályozza.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Akkor már inkább látom a lehetőséget a fúziós energiára, mint „megváltóra”. Egy fúziós erőmű hatalmas energiát lenne képes termelni. A maghasadásra épülő atomerőművekkel ellentétben nincs rádióaktív melléktermék, sugárveszély. A maghasadásra épülő erőművekhez is relatíve ritkábban elérhető „tüzelőanyagra”, pl. uránra van szükség, ami megint csak nem korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a Földön. Ezzel szemben a fúziós erőműhöz hidrogén kell, amiből dögivel van, csak némi vizet kell bontani hozzá. Ha 1000-szeresére is nő az energiafogyasztásunk, akkor is vidáman biztosított a „tüzelőanyag” évtízezredekre, a természeti folyamatokba való különösebb beavatkozás nélkül is. A telepítési költségeit még nem ismerjük, de valószínű jóval hamarább megtérül a telepítése, a megfelelő technológia kidolgozásával lehet, hogy nem kerül sokkal többe MW-onként a telepítése, anyagigénye, mint a fosszilis, vagy maghasadásos erőművek esetén. Baleset esetén maximum lokálisan, pár km-es körzetben okoz bármiféle problémát, azt sem hosszútávon. A telepítése nem függ a természeti adottságoktól – napsütéses órák száma, tengerpart megléte, átlagos szélsebesség, folyóvízek megléte, stb… –, bárhova telepíthető. A kutatások eléggé előrehaladott állapotban vannak.

Én ebben látom a jövő igazi lehetőségét a fosszilis és maghasadásra épülő energiatermelés kiváltásában. Idővel az energia kvázi korlátlanul fog rendelkezésre állni az igényekhez képest, így az energia ára is zuhanni fog, ha már van elegendő erőmű, és azok építési, üzemeltetési költségei rég megtérültek.