A szemcseméretből hogy lehet kiszámolni, hogy egy másik szemcseméretből mennyi kell egyforma saját térfogathoz?

Az természetes, hogy az ömlesztve azt jelenti, hogy egyszerűen beszórom egy edénybe és nem azt, hogy pl. a kockacukor kockáit hézagmenetesen egymáshoz illesztem. Az előző válaszomból lehet, hogy ezt nem tűnt ki eléggé. Megpróbálom pontosítani:

Ha olyan esetekről van szó, ahol csak a szemcseméret a különböző, de a geometriájuk egyforma (pl. mindegyik esetben kisebb, vagy nagyobb kockákról van szó), tehát mondjuk legyen az első esetben szó pontosan kocka alakú kockacukorról, aztán szintén kocka alakú kristályokból álló kristálycukorról miközben a kristálycukor kristályai egyforma nagyságúak és végül mikrokristályos kristálycukorról ami szintén egyforma nagyságú kis kockákból áll (porcukor), akkor mindhárom esetben azonos tömeg (saját térfogat) mellett ezeknek az ömlesztett térfogata is egyenlő lesz.

Itt kiegészítettem a mondatot az „ömlesztett térfogattal“.

Az igaz, hogy pl. egy 1 cm-es élhosszúságú ömlesztett kockacukor esetében az egyes kockák közötti tér nagyobb lesz, mint az 1 mm-es élhosszúságú kockákból álló kristálycukor esetében, de ezek száma ezerszer kevesebb lesz, mint a kristálycukor esetében, miközben a térfogatuk meg ezerszer nagyobb lesz.

Egy 1 cm-es kockák közötti térnek a méretei 10x nagyobbak, mint egy 1 mm-es között lévő térnek, így a térfogatuk 10x10x10=1000-szer nagyobb. Az 1 mm-es kockákból ellenben 1000-szer több kell ugyanakkora térfogathoz, mint az 1 cm élhosszúságúból. Így aztán az 1000-szer kisebb térből 1000-szer több van. Ez azt jelenti hogy mindkét esetben ugyanakkora az ömlesztett kockák közötti üres tér.

Helyesen:

Egy 1 cm-es kockák közötti térnek a méretei 10x nagyobbak, mint egy 1 mm-es kockák közötti lévő térnek,...

A valós helyzetben (vegyük pl. a homokot) az egyes szemcsék alakja és a mérete is különböző. Azonkívül itt egyszerre nagyon sokféle méretű szemcsék találhatók egy keverékben és az egyes szemcsenagyságok aránya esetről esetre változik. Ezért aztán a porozitás (vagy más néven hézagtérfogat) is változó, mert függ a szemcseméret-eloszlástól. Továbbá más a porozitás értéke, ha csak szabadon ömlesztjük, vagy miután betöltöttük egy zsákba ezt még le is rázzuk és így a porozitást csökkentjük. Ezekben az esetekben a porozitást az alsó és a felső határértékkel szokták megadni. A porozitás helyet a szemcsés ipari anyagoknál inkább a térfogattömeget (halmazsűrűség, térfogatsúly) szokták megadni (tonna per köbméterben). Például:

portlandcement lazán öntve: 1,10-1,45 t/m³

salakcement lazán öntve: 0,90-1,1 t/m³

formázó homok: 1,15-1,6 t/m³

homok, durva: 1,40-1,60 t/m³

kavicsos homok, száraz: 1,5-1,65 t/m³

kavics, száraz: 1,70-1,90 t/m³

A szemcsés szilárd anyagoknak a porozitását a gyakorlatban méréssel szokták megállapítani:

[link]

Bizonyos esetekben azért elméleti képletek alapján is ki lehet számítani a porozitást. Ilyen eset az, ha például egy edénybe azonos méretű golyókat töltünk.