A klívia önmeddő? Ha virágzik elég a saját virágporával megporozni, vagy kell keresztezni is egy másik klíviával, hogy legyen termése, és benne életképes mag?

Bevallom, nem volt még ilyen virágom, de ezt találtam:

"A felálló virágú klíviákat nappali pillangók és vadméhek porozhatják be. A vadméhek csalogatását szolgálja ugyanis a virág világos színű közepe is. A tő a saját virágporával csak nagyon ritkán termékenyül, mert az önporzást a gátolja, hogy a virágon belül elhelyezkedő bibék csak később fogékonyak, akkor, amikor már a saját virágpor terméketlen. A megkötés tehát jól szabályozható, mert mesterséges megporzás, idegen tő virágpora nélkül nem jön létre.

A csüngő virágú Clívia nobilis és a miniatával képzett hibridek esetében elég jelentős az önbeporzás, különösen a széljárta helyeken.

Ezek a növények azonban sok esetben túl nagyok cserepes növénynek, a virágüzletek már felfedezték maguknak mennyire szépek csokorba kötve, vágott virágnak is.

A magvetés a bogyók beérésekor időszerű.

A bogyók burkán belül a vékony hús alatt még külön burok védi a fényes felületű, szalmasárga, kerek, vagy kissé szögletes magvakat. Mosás után, egy rétegben kiterítve, durva szemcséjű homokon érdemes előcsíráztatni.

Amikor a fényben csírázó magokon megjelennek a gyököcskék, akkor lehet vetni őket.

Egyesével a tenyészedénybe."

;)