A szemcseméretből hogy lehet kiszámolni, hogy egy másik szemcseméretből mennyi kell egyforma saját térfogathoz?
Tehát én saját térfogat alatt azt értettem, hogy ha nem lenne köztük távolság, akkor mennyiségre ugyanannyi lenne.
Szóval mennyi térfogatot foglal el 1cm3 valami, ha pl. tized mm-es; 1mm-es; vagy 3mm-es darabokra őrlik?
1cm átmérőjű por?
A tömege akkor egyezik, ha az anyag is egyezik, de nem ez volt a kérdés. Kifejtettem.
Van 1 cm3 valami. Ez 1 cm3 helyet foglal el.
Felaprítom 1mm-es darabokra, mekkora térfogatot foglal el?
Felaprítom 3mm-es darabokra, mekkora térfogatot foglal el?
Felaprítom 5*3*3mm-es darabokra, mekkora térfogatot tölt ki?
Mivel láthatólag nem értjük a kérdést, próbáljuk meg képletekkel:
Vp: a szemcsék saját térfogata
Vt: teljes térfogat, azaz a szemcsék + a köztük levő tér együttesen
p: porozitás, vagyis (Vt-Vp)/Vt, azaz az üres tér aránya a teljeshez képest
d: az egyes szemcsék átmérője
m: tömeg
Rp: a szemcsék saját sűrűsége, tehát pl. vas szemcsék esetén a vas sűrűsége, stb. (Vp/m)
Rt: a porhalmaz sűrűsége az üres résszel együtt (Vt/m)
Mit ismerünk és mit keresünk?
Gondolom, ez a kérdés:
Van egy 1 cm³ térfogatú kockám. Ha ezt megőrlöm úgy, hogy olyan szemcséket kapok, amik egy 1mm élhosszú négyzetalakú lyukú szitán éppen átmennek miközben egy ennél kisebb lyukún meg nem (vagyis pontosan az 1 mm-es frakcióra lesz őrölve) akkor ennek mennyi lesz az ömlesztett térfogata.
Vagyis általánosítva a kérdést:
Hány százalékkal több egy bizonyos frakciójú őrlemény ömlesztett térfogata ahhoz képest ha egy darabban van.
Itt írnak erről:
Sajnos itt sem adnak konkrét válasz a kérdésedre, de legalább szakszerűen meg van fogalmazva.
Hozok már hétköznapi példákat.
10 evőkanál liszt, hány evőkanál gríz, hány evőkanál kása?
10 literes dobozban ömlesztve mennyi por, kristály, vagy kockacukor fér?
Vagyis mennyivel nő az egész térfogata a szemcseméret által köztük lévő tér miatt, ha a saját térfogat egyenlő?
Ha olyan esetekről van szó, ahol csak a szemcseméret a különböző, de a geometriájuk egyforma (pl. mindegyik esetben kisebb, vagy nagyobb kockákról van szó), tehát mondjuk legyen az első esetben szó pontosan kocka alakú kockacukorról, aztán szintén kocka alakú kristályokból álló kristálycukorról miközben a kristálycukor kristályai egyforma nagyságúak és végül mikrokristályos kristálycukorról ami szintén egyforma nagyságú kis kockákból áll (porcukor), akkor mindhárom esetben azonos tömeg (saját térfogat) mellett ezeknek a térfogata egyenlő lesz.
Ez azért lesz így, mert képzeld el, hogy veszed a kockacukros esetet és egyszerűen lekicsinyíted. Így megkapod a kristálycukor esetét, de a belső arányok nem fognak változni. Ha ezt tovább kicsinyíted akkor kapsz egy kevés porcukrot az arányok változása nélkül.
Az ömlesztett formának mindegyik esetben azonos lesz a fajsúlya/sűrűsége, de kisebb, mint a kompakt formának, vagyis amikor a cukor egyetlenegy darabban van.
Az ömleszthető, szemcsés anyag ömlesztett sűrűségének (fajsúlyának) és a szemcsék valódi sűrűségének (fajsúlyának) viszonyát, hányadosát nevezzük térfogatkitöltési együtthatónak (vagy más néven porozitásnak). Ez az érték egynél kisebb a szemcsék közötti üres tér miatt.
A térfogatkitöltési együttható nagysága függ a szemcsék geometriájától és a szemcseméret elosztástól is (ha nem pontosan egyforma méretű szemcsékről van szó, hanem kisebb-nagyobb szemcsék keverékéről).
Most akkor kellene a térfogatkitöltési együttható értéke is? Keressek valamilyen porozitás táblázatot?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!