Mikor fog az emberiség átérni az atom erőmű-vekröl az alternatív erőmüvekre teljesmértékben?

Teljes mértékben jelenleg nem lehetséges mert a nap nem süt, se a szél nem fúj mindig a szükséges mértékben.

A szerencsés országokban ahol lehetőség van a vízerőművek gazdaságos üzemeltetésére sokat javít a helyzeten. Ha az elektromos energia tárolás gazdaságossága javul a jövőben akkor szintén közelebb kerülhetünk eme nemes célhoz.

Lehet, hogy ez a lépés ki is fog maradni.

Akksiknál nem jön a nagy áttörés, az atom és a szén meg kell.

Egyébként ne gondold, hogy az atom jelenleg a fő ellenség:

[link]

A világ 40%-a a messze legszennyezőbb (és egyébként szintén sugárterhelést okozó) szénerőművekkel fűt, valószínűleg ez az arány 2012 óta (és a közeljövőt nézve) csak romlik.

Például Németország is szénerőműveket tervez építeni (minimum 20-30 éves távlatra), mivel csak francia import (atomos) árammal és fosszilis erőművekkel tudják biztosítani a zöldre való átállást. És a legtöbb keleti ország (Kína, India, Japán (ugye Fukushima)) is meg akarja másfélszerezni az olcsó kapacitásokat:

[link]

Az atomnak csak nálunk, meg pár országban van ennyire jelentős szerepe, és igazából boszorkányüldözés helyett támogatni kéne a terjeszkedést.

Szén helyett földgáz és atomerőművek kellenének, csak hát a szén a legolcsóbb.

Az az elsődleges probléma, hogy a megújulók tipikusan kiegészítő energiaforrásnak jók jelentős ingadozásokkal, mindenképpen kell melléjük valamilyen nagy teljesítményű, állandó kapacitású erőmű.

Fúziós erőműveknél eddig itt tartunk:

[link]

[link]

Ahogy írtad, még sok évtized.

Addig amíg meg nincs oldva a hatékony energiatárolás, és a mostaninál is hatékonyabb szállítás addig biztosan nem küldhetjük nyugdíjba az atomerőműveinket!

Amúgy az atom még most is "zöldebb" mint egy napelemekkel lefedett óriási terület ahol hondjuk a fákat is kivágták, vagy a birkák már nem tudnak emiatt legelni, mert ott már nem nő fű, mer ta talajon sötét van! Meg mert a napelem nem hatékony 20% alatti mind és az is romlik 10 év alatt a felére. Szóval 30-40 év az élettartama és veszélyes elektronikai hulladék lesz belőle, amit elhelyezni vagy semlegesíteni kell, újrahasznosítása nagyon nehéz!

A vízerőműveknél is zöldebb az atom, nem taglalom milyen károkat okoz egy vízerőmű mondjuk egy folyón, a véglegesen elárasztott területről, erdőről... nem is beszélve!

Talán a szélerőmű az egyetlen ami esetleg tényleg zöldebb lehet ma mint az atom, de semmiképp nem a ma használt (3 lapátkerekes) formájában, mert arra rengeteg bogár, denevér, madár felkenődik!

A függőleges földre merőlegese tengelyű álló (kanalas) azaz vertikális szélerőmű típus sokkal jobb, vagy a napkémény erőmű, ami a beeső sugárzásból generál szelet!

Utóbbi az egyetlen erőmű típus a földön ami naperőmű de éjjeli működésre is képes, mert energiát tárol is egyben, és szélfüggetlen is (ha szél is van hatékonyabb!).

A legzöldebb a fúziós erőmű lesz, ha egyszer kész lessz!

Meg mindenkinek lesz a háztetőn melegvizet előállító napkollektor! (Az hatékony és olcsó már ma is! Napelemet feledd el!)

Paks II Magyarországnak létkérdés! Nem megkerülhető semmivel sem! Még akkor sem ha minden sarkon szélturbina minden folyónkon 50km -enként vízerőmű és minden háztetőn napelem állna!

Hali.

Csak hogy kampányoljak egy kicsit a megújulók mellett:

Csak néhány példa a megújulókra: (pro és kontra, felhasználhatóság stb.)

1. Szélenergia:

-Előnyei: Teljes tiszta és megújuló, könnyen szabályozható a termelése (on/off).

-Hátrányai: minimális a környezet és természetkárosító hatása: madárpopuláció ritkítása, *közvetett-legyártása során keletkezett hulladék, a szükséges nyersanyagok kitermelése következtében bekövetkező természetkárosítás, karbantartás során keletkező hulladék (alkatrész csere stb.)* (ezt mindegyikhez oda lehetne írni ezért csillagoztam), nem stabil/állandó (a szél nem mindig fúj), így nem lehet stabil rendszert ráépíteni.

-felhasználhatóság: a nem stabil termelése miatt kisegítő forrásként.

2. Napenergia

Fajtái:

a, napelem-áram közvetlenül a napsugárzásból

-Előnye: megújuló, tiszta

-Hátrányai: drága, rossz hatásfok, nem folyamatos termelés, selejtezése után veszélyes hulladék

-Felhasználása: kis fogyasztók (pl. háztartások) részére kisegítő forrás, a nem folyamatos termelés miatt.

b, napkollektor-napsugárzásból hőenergia

-Előnyei: viszonylag olcsó, tiszta és megújuló

-Hátrányai: nem folyamatos termelés

-Felhasználása: kisegítő forrás pl. víz, levegő előmelegítése más eszközök előtt.

c, naperőmű-napsugárzásból hő, majd abból elektromos áram

-előnye: megújuló, tiszta, nagy teljesítmény (hőtárolási módszerekkel pl. sóolvadék, folyamatos üzem.)

-hátránya: drága, a bolygó nem minden régióján vannak meg a kellő feltételek.

-Felhasználása: akár egész városok áram ellátása

3. Vízenergia

Fajtái:

a, kisebb "vízimalom" szerű vízművek

-Előnye: viszonylag olcsó, kisebb vízhozamú folyókra is telepíthető, állandó termelés

-Hátránya: kis teljesítmény

-Felhasználás: kisebb települések, falvak áramellátásának biztosítása részben vagy egészben.

b, nagy duzzasztóművek

-Előnyei: folyamatos, nagy teljesítmény, káros anyag kibocsátása gyakorlatilag nulla.

-Hátránya: drága, termőterületek, erdők elárasztása, a vízi ökoszisztéma teljes felborítása, talaj erózió

-Felhasználása: teljes városok, régiók energia ellátása

c, árapály energia -a tengerek óceánok árapály mozgását használja ki.

-Előnye: tiszta, megújuló

-Hátránya: csak tengerparti területeken használható

-Felhasználás: tengerparti területek energia ellátása

d, tengeráramlat energiája - vízalatti turbinák, melyeket a tenger hideg/meleg áramlatai hajtanak meg.

-Előnyei: folyamatos termelés, megújuló, teljesítménye állandó, szabályzása egyszerű.

-Hátránya: partközeli áramlatok szükségesek hozzá, tengeri élővilág ritkítása: mint a szélturbina vs. madár, csak itt halakkal

-Felhasználás: tengerparti területek energia ellátása

e, hullám energia - tengerek, óceánok felszíni mozgásából nyert energia.

-Előnyei: olcsó, állandó teljesítmény

-Hátránya: az energia szállítása miatt csak tengerparti területek alkalmasak rá.

-Felhasználás: tengerparti területek energia ellátása

4. Geotermikus energia

Fajtái:

a, hőszivattyú- a földhő közvetlen felhasználása pl fűtésre, vízmelegítésre

-Előnyei: megújuló, környezetszennyezése gyakorlatilag nulla

-Hátránya: nem mindenhol éri meg gazdaságosan alkalmazni

-Felhasználása: épületek fűtése, használati meleg víz előállítása.

b, Geotermikus erőmű

-Előnyei: nagy teljesítmény, tiszta és megújuló

-Hátrányai: nem mindenhova lehet telepíteni

-Felhasználása: teljes városok, régiók energiaellátása pl, Izlandon

5. Biomassza (fa, mezőgazdasági-, erdészeti- hulladék, energiafű elégetése.)

-Előnyei: megújuló, nem terheli a légkört több CO2-vel (azt juttatod vissza amit a növény növekedése során megkötött), a szilárd égéstermék (hamu, korom) használható talaj javításra)

-Hátránya: területeket von el az elemezési célú mezőgazdasági termeléstől, nem csökkenti a káros anyag kibocsátást (épp hogy csak nem növeli)

-Felhasználás: fosszilis energiahordozók alternatívája ként.

6. Bioüzemanyagok

Fajtái:

a, biodízel, bioetanol

-Előnyei: mint a biomassza

-Hátránya: mint a biomassza

-Felhasználása: kőolaj származékok(benzin, dízel) kiváltása

b, biogáz (állati trágyából, növényi hulladékból erjesztéssel légnemű üzemanyag előállítása)

-Előnyei: mint a biomassza, hulladékot használ fel

-Hátrányai: mint a biomassza.

-Felhasználása: földgáz kiváltása

Nem az a kérdés, hogy van-e elég megújuló energia vagy, hogy ezt ne tudnánk mivel kiaknázni mert, ezek mind adottak (szerintem én sem soroltam fel minden technikát és lehetőséget). Ezeket még lehet kombinálni energia takarékos megoldásokkal pl. passzívház technológia, ledes világítás, hulladék újra hasznosítás stb. hogy, csökkentsük az energia fogyasztást.

Az a baj, hogy az átállás nem megy egyik napról a másikra és addig is kellenek a "hagyományos" energiaforrások. Valamint ott van még a nagy laj és atom lobby is amik folyamatosan lekicsinylik a megújulókban rejlő potenciált.

A közeljövőben biztos nem. Teljesen felesleges lenne. Az atomenergia fenntartható, és szükséges is. Az alternatív energiaforrások kiszámíthatatlanok, és kicsi a teljesítményük. Nem is értem mi a baj az atomenergiával.

A fúziós erőmű meg akkor lesz megalkotva, amikor szükségessé válik. Még van elég urán a földben, addig teljesen felesleges siettetni.

Hali.

Előtted szóló vagyok.

Szerintem kicsit alábecsülöd a megújulók teljesítményét:

Geotermikus energia:

Globális adat (2010): 10 715 MW (67246 GWh) [link]

Napenergia:

Globális adat (2014): 180 GW : [link]

Vízenergia:

Globális adat (2003) : 715 000 MW [link]

Szélenergia:

Globális adat (2006): 74223 MW : [link]

Biomassza+bioüzemanyagok:

Globális adat (2010) : 50 EJ (ExaJoul) ide nem találtam wattot :D : [link]

Képzeld el, ezek a számok mekkorák lehetnének ha, nem az atom és fosszilis energiatermelést preferálnánk és nem nehezítenék a megújulók versenyképességét: magyar példa napelem termékdíj.