Mit jelent az, hogy az űrben súlytalanság van?
Szuper! Örülök, hogy nektek köszönhetően már sok minden érthető számomra és remélhetőleg más hasonló tudatlansággal erre tévedő számára is.. De még kérdezgetek, ezzel talán nem veszítünk..
A szabadesés világrekordjait folyamatosan megdöntő Felix Baumgartner kb 40 km magasról szokott kiugrani. Miért nem ugrik ki 10x olyan magasról, pl az 400km-ről - az ISS magasságából?
Nem. Képzeld el kérdező, hogy a levegőnek van légellenállása. Minél sűrűbb az adott légnemű közeg, annál nagyobb a légellenállás (értelemszerűen). Így van ez a Földnél is, hogy a talaj közelében a legnagyobb a levegő sűrűsége, így hát a légellenállás is ott a legnagyobb.
DE! A légellenállás nagysága nem csak a levegő sűrűségétől függ. Hanem az adott test gyorsaságától is. Hiszen nyilván, hogy a légellenállás akkor "jelenik" meg számunkra, maikor valami "halad", azaz van sebessége. Így hát minél gyorsabb az adott test, annál nagyobb légellenállás éri az adott közegből. Tehát a légellenállás nagysága függ a közeg sűrűségétől, az adott test gyorsaságától, és az adott test alakjától is. Hiszen egy lefelé állított nyíl sokkal áramvonalasabb, ami azt jelenti, hogy ezáltal csökken a légellenállás. Míg egy lapjával leeső papírlap csak úgy szállingózik lefelé. Ez olyan, mint amikor a vízbe ugrunk. Ha fejjel lefelé érünk a vízbe áramvonalasan, akkor nem esik komolyabb bajunk, hacsak a koponyának szét nem törjük a sekély vízben. De, ha hassal csapódunk a vízbe, akkor azért az megérezzük. Elméletileg bizonyos gyorsaság fölött a víz viselkedhet úgy, mint a beton! Nem vicc! Azaz, ha valaki 60 méterről ugrik egy hasast a VÍZBE, akkor kiskanállal kiszedegethetik ki a darabjait a vízből! Ez ennyire komoly!
Na de visszatérve a légellenálláshoz. Ugye most már tudjuk hogy mitől függ a légellenállás. Ekkor mondjuk valaki ugrik egy fejest 40 km magasról. Gondolja magába, hogy ha a vízbe is behatol ha áramvonalasan ér a vízbe, ami bizony sokkal sűrűbb, mint a levegő, akkor nehogymá' a levegőben elizzon meg szétmenjen... és akkor fogja magát, és leugrik egy fejest. Csakhogy van egy bibi, mégpedig az, hogy bár a sűrűség kétszerese esetén a légellenállás is a kétszeresére nő, de a sebességnél ez nem így van! Ugyanis bizonyos sebesség fölött kétszeres sebesség esetén NÉGYSZERESÉRE(!) nő a légellenállás! Azaz ha valaki 4x gyorsabban megy, akkor meg már 16-szorosára nő. Tehát ha adott esetben valaki megy X sebességgel, és éri őt Y nagyságú légellenállás, akkor mondjuk 5 perc múlva, ha már 8x akkora lesz a sebessége, már 64-szeres lesz a légellenállás, ami éri őt.
DE! Ez csak egy bizonyos sebesség fölött igaz. Egy bizonyos sebesség alatt, ha kétszeresére nő a sebességed, akkor a légellenállás is csak a kétszeresére nő. Csakhogy ha valaki leugrik 40 km magasról, akkor ott már bizony olyan sebességeket lép át, ahol ez a légellenállás már négyzetesen nő, azaz kétszeres sebességnél négyszeresére nő a légellenállás. Így hát hatalmas erők érhetik az illetőt. Namármost, ez a légellenállás (ahogy a nevében is benne van), lassítja a sebességet. Tulajdonképpen a légellenállás egy erő, ami téged ér szemből az adott légnemű közeg molekulái által haladás közben, és ez bizony lassítja a Föld gravitációs erejét, ami éppen téged ér. Ha olyan nagy a légellenállás, hogy a lassító ereje megegyezik a Föld gravitációjának gyorsító erejével, akkor értelemszerűen megáll a gyorsulás. A két erő ilyenkor kioltja egymást. Így hát állandó sebességgel haladsz tovább, amíg egy sűrűbb közegbe nem érsz, ahol is a sűrűség hatására megnövekedett légellenállás meg nem haladja a gravitációs erő gyorsító hatását, aminek hatására a te sebességed el kezd lassulni, hiába is akar gyorsítani téged a Föld gravitációja. Ugyanezt éred el, ha mondjuk széttárod a karjaidat, növeled a légellenállást, így hát lelassulsz.
És mindezt itt a Gyakori kérdéseken tanultam meg. :)
Tehát érdemes sok kérdést föltenni, vagy olvasgatni más kérdéseket, legalábbis a tudományok kategóriában.
Köszönöm, csak pont nem arra válaszoltál, ami számomra hasznos lett volna. Mindent, amit leírtál, egyértelmű. A kérdés lényege pont az volt, hogy szó nincs oxigénmolekulákról és közeg-ellenállásról.
Az érdekel, hogy PÉLDÁUL, ha valaki kiugrik 400 km magasból, akkor ADDIG A PONTIG, amíg fellép a legelső oxigénmolekula, van-e felső korlátja az illető gyorsulásának?
"Az érdekel, hogy PÉLDÁUL, ha valaki kiugrik 400 km magasból, akkor ADDIG A PONTIG, amíg fellép a legelső oxigénmolekula, van-e felső korlátja az illető gyorsulásának?"
Hadd kérdezzek vissza: ha használod a józan eszed, akkor szerinted van? Vagy úgy gondolod, hogy - a mostani konkrét kérdéstől függtelenül - a természetben léteznek végtelenek?
Nyilvánvalóan nem léteznek. Ilyen folyamatoknak ugyanis végtelen nagy térben, távolságon, végtelen hosszú ideig vagy végtelen nagy energiát igényelve kéne végbemenniük. Ilyen pedig nincs. Nyilván egy űrhajós sem gyorsul végtelen hosszú ideig végtelen nagy távolságon még az első légkörmolekuláig sem-
De ettől eltekintve sem gyorsulhat a fénysebességnél gyorsabbra, sőt még ezt sem érheti el. Ez tehát egy elméleti határ, amely mindig ott van, légkörtől, bolygótól vagy magasságtól függetlenül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!