Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Hogyan tudom megállapítani a...

Dododen kérdése:

Hogyan tudom megállapítani a képletből, hogy ionvegyület-e? (Többi lent)

Figyelt kérdés

Lehet,hogy ez elég buta kérdés,de ha random "elém tolnak"

egy képletet,ami esetleg nem annyira alap,akkor honnan tudom megállapítani,hogy "sima" vegyületről,vagy pedig ionvegyületről van-e szó.Vagy például ha nem tudnám,hogy az SiO2 vegyület,nem IONvegyület,akkor honnan tudnám csupán a képlet segítségével megállapítani ezt.

Előre is köszönöm a válaszokat!



2016. júl. 16. 16:48
 1/5 anonim ***** válasza:
100%
Két jó módszer is van, nagyjából ugyanazon alapulnak, de azért leírom részletesen mindkettőt. Az egyik, hogy megtanulod a tipikus ionokat. Vannak egyszerű ionok pl halogének anionjai, fémionok stb, illetve összetett ionok, amik több atomból állnak pl. szulfát, nitrát, ammónium stb, savakból és bázisokból képződő ionok. Ezekből ha veszek kettőt, akkor azok egymással biztos hogy ionvegyületet alkotnak. Ez egy kicsit a lexikális tudásra / magolásra épít, de egy idő után intuitívvá válik. A másik módszer az elsőrendű kötések vizsgálata. Ha két atom kötésben áll egymással, akkor vizsgáljuk meg a két atom elektronegativitásának különbségét. Ha nagy a különbség, akkor az egyik atom nagyon erősen elszipkázza az elektront a másiktól, gyakorlatilag pont ettől lesz ion az ion. Például a NaCl molekula is ilyen: nagy különbség van a Na és a Cl elektronegativitása között. Ha kicsi a különbség, akkor a kötés inkább kovalens jellegű, ekkor maga a vegyület sem szokott ionos lenni. Ennek a módszernek a hibája, hogy az összetett ionokból képződő vegyületekre nem igazán alkalmazható, azokból jobb inkább megtanulni néhányat (lásd fentebbi példák).
2016. júl. 16. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:
Ionos kötés általában fém és nemfém között szokott létrejönni (kovalens nemfém-nemfém között, fémes fém-fém között).
2016. júl. 16. 18:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat,sokat segítettek!

Most már azt meg tudom állapítani,hogy ion,vagy "sima" vegyuletrol van-e szó,csak még az az eset nem tiszta ha a képletben félfém is szerepel.Megint csak az SiO2-t hoznám példának.Mint tudjuk az oxigén atomból Anion lesz ionképződés során, és ha a másik tagja pedig Kation lenne képződés után,egyszerűen megállapíthatnám,hogy ionvegyületről van szó (negatív-pozitív vonzás (ionos kötés)(egyszerűbb esetben)),azonban az Si esetében négy elektron van a vegyértékhéjon,azt a négyet leadja, vagy felveszi ionképződés során, vagy az Si-ből nem képződik ion?Tudom,hogy az SiO2 nem ionvegyület,de ha mégsem tudnám,akkor honnan állapítanám meg, hogy felveszi vagy leadja-e azt a 4 elektront,és hogy akkor pontosan milyen vegyulet?

Egy masik kérdés: Ugye van a Germánium.Összesen 32 elektronja van, és ha megnézzük a főcsoport számát láthatjuk, hogy a vegyértékhéjon 4 db elektron van.Viszont ha ezzel a "módszerrel" próbálkozok,az jön ki hogy 6 elektronnak kéne a külső hejon lennie.: első héj: 2(telített) második: 8(szintén) harmadik: 16(szintén) negyedik: 6!!

De ugye ez valóban nem igaz,hisz 4,nem 6,de Ez miért van így????

(8-os vagyok,szóval még nem pontosak az ismereteim, csak erre kíváncsi vagyok :). )

2016. júl. 16. 22:29
 4/5 anonim ***** válasza:
100%

Tök jó látni hogy vannak még gondolkodó fiatalok, annyi zombi kérdést látok itt néha hogy az élettől megy el a kedvem, de ezek amiket te írsz nagyon okos meglátások :)


A negyedik főcsoport az egy érdekes dolog, azt szoktuk mondani, hogy azok le is tudják adni meg fel is tudnak venni 4 elektront, attól függ hogy milyen atomokkal akarom őket összepárosítani. Először is, sem a szilícium, sem az oxigén vegyületeire nem javaslom hogy sóként (ionos vegyületként) tekints, de ha mindenáron rá akarjuk húzni ezt a magyarázatot, akkor azt láthatjuk, hogy a SiO2 esetén az O van a 6. főcsoportban, tehát neki fel kell vennie két elektront, ez mindenképp így kell hogy legyen, mert őneki nincs ilyen döntési lehetősége mint a szilíciumnak (az O soha nem ad le 6 elektront, bár érdekes, hogy az alatta lévő kén képes rá, ha a megfelelő partnerrel hozzuk össze, lásd kén-trioxid). Tehát emiatt a Si ebben az esetben leadja az elektronjait. Azonban, lehetne olyan vegyületet is találni, amelyben a Si felvesz 4 elektront, de ez bonyolult lenne, inkább a szén a jobb példa. A CO2 esetén a szén leadott 4 elektront, a CH4 (metán) esetében felvett négyet. Ugyanezt a Si is tudja. Mindemellett azonban, ezek közül egyik se ionvegyület, amiatt amit délután írtam: túl kicsi az elektronegativitások különbsége. Tehát attól hogy elektronok mozgása történik, még nem biztos hogy ionképződés is történik. A sima kovalens kötés kialakulása is elektronleadáson és felvételen alapul, szóval csak ezt az egy dolgot nézni nem elég.


A germániumot szerintem elszámoltad, ki kéne jönnie a 4 vegyérték elektronnak. Szerintem ott lehet a hiba, hogy a 3. héjra nem 16 hanem 18 elektron fér (2 az s pályára, 6 a p-re és 10 a d-re).

2016. júl. 16. 23:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

Nagyon szépen köszönöm! :)

Igen,most vettem észre, hogy veltlenul 16-al,nem pedig 18-al számoltam... Így mindjárt más :)

2016. júl. 17. 23:28

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!