Hogyan tudom megállapítani a képletből, hogy ionvegyület-e? (Többi lent)
Lehet,hogy ez elég buta kérdés,de ha random "elém tolnak"
egy képletet,ami esetleg nem annyira alap,akkor honnan tudom megállapítani,hogy "sima" vegyületről,vagy pedig ionvegyületről van-e szó.Vagy például ha nem tudnám,hogy az SiO2 vegyület,nem IONvegyület,akkor honnan tudnám csupán a képlet segítségével megállapítani ezt.
Előre is köszönöm a válaszokat!
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat,sokat segítettek!
Most már azt meg tudom állapítani,hogy ion,vagy "sima" vegyuletrol van-e szó,csak még az az eset nem tiszta ha a képletben félfém is szerepel.Megint csak az SiO2-t hoznám példának.Mint tudjuk az oxigén atomból Anion lesz ionképződés során, és ha a másik tagja pedig Kation lenne képződés után,egyszerűen megállapíthatnám,hogy ionvegyületről van szó (negatív-pozitív vonzás (ionos kötés)(egyszerűbb esetben)),azonban az Si esetében négy elektron van a vegyértékhéjon,azt a négyet leadja, vagy felveszi ionképződés során, vagy az Si-ből nem képződik ion?Tudom,hogy az SiO2 nem ionvegyület,de ha mégsem tudnám,akkor honnan állapítanám meg, hogy felveszi vagy leadja-e azt a 4 elektront,és hogy akkor pontosan milyen vegyulet?
Egy masik kérdés: Ugye van a Germánium.Összesen 32 elektronja van, és ha megnézzük a főcsoport számát láthatjuk, hogy a vegyértékhéjon 4 db elektron van.Viszont ha ezzel a "módszerrel" próbálkozok,az jön ki hogy 6 elektronnak kéne a külső hejon lennie.: első héj: 2(telített) második: 8(szintén) harmadik: 16(szintén) negyedik: 6!!
De ugye ez valóban nem igaz,hisz 4,nem 6,de Ez miért van így????
(8-os vagyok,szóval még nem pontosak az ismereteim, csak erre kíváncsi vagyok :). )
Tök jó látni hogy vannak még gondolkodó fiatalok, annyi zombi kérdést látok itt néha hogy az élettől megy el a kedvem, de ezek amiket te írsz nagyon okos meglátások :)
A negyedik főcsoport az egy érdekes dolog, azt szoktuk mondani, hogy azok le is tudják adni meg fel is tudnak venni 4 elektront, attól függ hogy milyen atomokkal akarom őket összepárosítani. Először is, sem a szilícium, sem az oxigén vegyületeire nem javaslom hogy sóként (ionos vegyületként) tekints, de ha mindenáron rá akarjuk húzni ezt a magyarázatot, akkor azt láthatjuk, hogy a SiO2 esetén az O van a 6. főcsoportban, tehát neki fel kell vennie két elektront, ez mindenképp így kell hogy legyen, mert őneki nincs ilyen döntési lehetősége mint a szilíciumnak (az O soha nem ad le 6 elektront, bár érdekes, hogy az alatta lévő kén képes rá, ha a megfelelő partnerrel hozzuk össze, lásd kén-trioxid). Tehát emiatt a Si ebben az esetben leadja az elektronjait. Azonban, lehetne olyan vegyületet is találni, amelyben a Si felvesz 4 elektront, de ez bonyolult lenne, inkább a szén a jobb példa. A CO2 esetén a szén leadott 4 elektront, a CH4 (metán) esetében felvett négyet. Ugyanezt a Si is tudja. Mindemellett azonban, ezek közül egyik se ionvegyület, amiatt amit délután írtam: túl kicsi az elektronegativitások különbsége. Tehát attól hogy elektronok mozgása történik, még nem biztos hogy ionképződés is történik. A sima kovalens kötés kialakulása is elektronleadáson és felvételen alapul, szóval csak ezt az egy dolgot nézni nem elég.
A germániumot szerintem elszámoltad, ki kéne jönnie a 4 vegyérték elektronnak. Szerintem ott lehet a hiba, hogy a 3. héjra nem 16 hanem 18 elektron fér (2 az s pályára, 6 a p-re és 10 a d-re).
Nagyon szépen köszönöm! :)
Igen,most vettem észre, hogy veltlenul 16-al,nem pedig 18-al számoltam... Így mindjárt más :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!