Mennyi lehet az esélye annak hogy egy csillag körül 2 bolygón is legyen élet, azaz a csillag körüli élhető zónában legyen mindkettő?
Elég sok exoplanétát fedezett már föl az emberiség köztük sok olyat is ami bizony kőzetbolygó. És néhány olyan rendszer is akad ahol több kőzetbolygóról is tudunk.
A leghosszabb életű vörös törpéknél az élhető zóna jóval közelebb van a csillaghoz ám keskenyebb is, ezért ott semmiképp nem fér el két bolygó, amin élet is kialakulhatott. (Viszont ott ha van egy akkor rengeteg ideje van (ki)fejlődni az életnek!)
A nagyobb csillagoknál messzebb kerül az élhető zóna és szélesebb is. Így ott elférhetne két bolygó amin van élet, de a nagy csillagok élettartama túl rövid ehhez.
A nap és a napnál valamivel kisebb csillagoknál viszont elvileg van elég hely, csak óriási mák kellene hozzá.
Mi pont a zóna közepén keringünk. Illetve még úgy tartom elképzelhetőnek, az ilyesmit hogy pl a Mars helyén az élhető zóna külső határán van egy földméretű vagy kissé nagyobb bolygó és több CO2 a légkörében, így az "hőkompenzál" ott, és az ottani élet is ehhez s"zokik"!
Elképzelhetőnek tartotok ilyesmit?
Nyilván sokkal kisebb az esélye annál mint hogy 1 bolygón legyen élet egy csillag körül.
Persze a nagy számok törvénye alapján valahol az univerzumban biztos megvalósult ebből mindegyik verzió.
De most inkább az a kérdés az emberiség a "közelben" mondjuk 50-100 fényéven belül bukkanhatna -e ilyen ideális helyre?
válasza:Ez a "zóna" ránk lett szabva.
Könnyen lehet, hogy máshol másféle élet alakult ki. Valószínűleg az is szén alapú, de pl. nem víz kell hozzá. Ez aztán teljesen más zónában is lehet. Tudod ugye, hogy a Plútón teljesen olyan fjordok és felhők vannak, mint nálunk?
De lehet pl. a Jupiter valamelyik holdján is, tehát egy átlagos nap mellett nem árt megnézni a nagy gázbolygója környékét sem, ha van neki olyan.
válasza: válasza:Nem muszáj az élet kialakulásához az, hogy az az élhető zónában legyen.
Pl a mi Naprendszerünkbem ott van az Európa (másnéven Europé). A Jupiter egyik holdja. Elvileg jég van rajta, és a nagy árapály miatt (amit az okoz, hogy ugye kering a Jupiter körül, és olyan nagy az árapály, hogy az egész hold mozog) melegszik a bolygó, és elvileg lehetséges, hogy ez miatt folyékony víz van a felszín alatt. Ott simán kialakulhat élet.
Köszi a válaszokat.
Érdekes dolgokra tényekre világítottatok rá.
Várok még ilyeneket.
válasza: válasza:Köszi a választ 6-os.
Sajnos ennyire nem egyszerű a helyzet, mert a Vörös Törpe csillagok körül a lakhatósági zóna nagyon közel van a csillaghoz, és bolygók is közelebb keringenek egymáshoz is.
Így igen hamar kialakul a kötött pályás keringés, a gravitációs egymásra hatás miatt.
Azaz a bolygó egy saját tengely körüli fordulatot pont annyi idő alatt tesz meg amennyi alatt körbemegy a csillagon. (Mint a föld Holdja.)
Ez viszont azzal jár hogy az egyik oldal örök világosságban a másik örök sötétségben van.
Ez sajnos nem igazán kedvez az életnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!