Van olyan állatfaj, amelyik kettőnél több nemű? Ha igen, melyik? Mit lehet tudni róla?

A kérdés megválaszolásához azt kéne először pontosan meghatározni, mit értünk. Ha nagyon szigorúan vesszük, akkor nem tudok olyan állatot mondani, ahol kettőnél több nem van (csak kétféle ivarsejttípus van). Ugyanakkor léteznek olyan hangyafajok (Pogomyrmex spp.), ahol tulajdonképpen 4 nem van (két hím és két nőstény). Ezeknél a fajoknál két típus van (mindkettőn belül vannak hímek és nősténnyel). Ha a petesejtet saját típusba tartozó hím termékenyíti meg, királynő fejlődik belőle. Ha a másik típusú hím termékenyíti meg, akkor dolgozó fejlődik belőle. (A hímek megtermékenyítetlen petesejtekből fejlődnek.) Tehát a faj fennmaradásához mindkét típusú hímre és nőstényre szüksége van (a dolgozó nélküli kolóniák nyilván nem életképesek).

[link]

[link]

Az állatvilágon kívül viszont egyértelműen beszélhetünk többféle kompatibilitási csoportról (~nemről is). Például számos csillós fajnál hatféle "nem" van. Van olyan gombafaj, ahol több ezer "nem" van.

[link]

#2

Ez nyilván nézőpont kérdése is (mit tekintünk nemnek?), de én nem nevezném a dolgozókat, katonákat külön nemnek, hiszen azok terméktelen nőstények. A méheknél időnként a dolgozók is raknak petéket (bár ezt legtöbbször a többiek elpusztítják), igaz, a hangyák esetében nem tudok ilyenről.

Sadam87:

Hogy értetted azt hogy gombáknál több ezer?

És a csillósoknál a hatot?

Nemekről szerintem úgy érdemes beszélgetni, hogy a nemet az eltérő ivarsejtképzésben határozzuk meg.

Miben tér el pl a csillósok hat féle neme (már amennyiben hatféle ivarsejt fedezhető fel egy fajon belül.)

És a gombák több ezer féle ivarsejtje?

Kromoszómaszám? Utódok kromosdzómaszáma? Vagy esetleg a nemzdékváltakozáshoz van köze?

Gombáknál nincs nemzedékváltakozás, szóval ott ez nem játszik.

Az is teljesen jó ha forrást adsz meg, azt elolvasom. (angol is simán jöhet).

#3

A hangyáknál és a méheknél is tudtommal a királynő hormonjai befolyásolják miből mi fejlődik ki.

Tehát genetikailag ugyanazt a hordozó az egyed lehet a hormonok miatt ilyen meg olyan is.

Ezért van az ha pl a királynő elpusztul akkor egy addig más funkciót betöltő nőstény királynővé válhat.

A méheknél az "új" jelölt kimenekül a kaptárból párt keresni és új kolóniát alapít. Vagy viszi a raj egy részét és akkor van "rajzás".

Tehát genetikailag 2 nem van ott is akkor is ha funkcionálisan / hormonálisan / viselkedésben 4 -nek látszik.

A többiről (gombák, 6 neműek) tényleg jó lenne link / forrás.

De népszerű lett hirtelen ez a kérdés. :)

#5

"Nemekről szerintem úgy érdemes beszélgetni, hogy a nemet az eltérő ivarsejtképzésben határozzuk meg."

Valóban, leggyakrabban így szoktuk definiálni. Ugyanakkor nagyon sok faj van (egysejtűek, gombák, ...), akik szaporodnak ivarosan, de nincsenek nálunk ivarsejtek. Ugyanakkor ezeknél a fajoknál is léteznek szaporodási/párosodási típusok (mating type). Az azonos szaporodási csoportba tartozó egyedek nem tudnak egymással típusba, csak a különböző típusba tartozók. (Mondjuk ahogy látom, erre is van kivétel...)

[link]

Ilyen típusból előfordulhat több is egy fajon belül. Klasszikus (ivarsejttípus szerint definiált) nem esetében nem tudok ilyenről.

Így értelemszerűen sem a csillósoknál sem a gombáknál nincs sokféle ivarsejt (az egysejtű csillósoknál nem is lehetne).

Bevallom, nem emlékszem, hol olvastam anno a csillósok szaporodási típusainak számáról, de itt írnak pár fajjal kapcsolatban (igaz, nem éppen friss cikk - sőt éppen nem).

[link]

Itt is ez a téma (bár konkrét számokat nem találtam). Igaz, arról is írnak benne, hogy a csillósok szaporodási típusai nem feletethetőek meg egy az egyben a nemeknek...

[link]

A gombafaj wikipedia oldalát már a korábbi válaszomban belinkeltem, de például itt írnak erről a témáról bővebben (bár bevallom, én csak belenéztem, meg ez sem a legújabb cikk):

[link]

Itt is írnak a S. commune szaporodási típusainak nagy számát. (Az újság számozása szerint 28. oldal 2. bekezdés.)

[link]

Itt is említik a fajt, ugyanakkor ez a cikk is megkülönbözteti a nemet és a szaporodási típust.

[link]

Szóval amennyire látom, nincs abban egyetértés, hogy egyáltalán megfeleltethető-e a szaporodási típus a nemnek. Mindenesetre vannak hasonlóságok.

#6 (EagleHun)

Ha megnézted volna a korábbi linkeket (sőt, szerintem a szövegben is értelmezhetően leírtam), akkor látnád, hogy ennél a hangyafajnál nem épp úgy történik a dolgozók kialakulása, mint a többi hangya/méhfaj esetében. Épp ez benne az érdekes, és éppen ezért tekinthető úgy, mint egy lépés a 4 nemű faj felé. Még véletlenül sem arról van szó benne, hogy a dolgozókat tekintenék külön nemnek (azok nyilván nőstények), így amit írtál, irreleváns.

A genetikai különbséghez egyébként még annyit, hogy nem csak genetikai nem meghatározás létezik (bár a hangyáknál az van), így az önmagában nem érv a több nem ellen, hogy ha a DNS-ük egyezik. (Egyébként itt lényegében két faj hibridjéről van sző, így értelemszerűen van genetikai eltérés.)