Megtudnátok magyarázni nekem ezeket a kérdéseket fizikából? ( harmonikus rezgőmozgás)

1. Egyszerű képletbehelyettesítés: Nyílván a gyorsulás

a(t)=-w^2*A*sin(w*t+B) alakú. A szélső pontokban pedig

a_max=-w^2*A. A pattogás szükséges feltétele:

|a_max|>g.

Egymással ellentétes irányú, azonos középpontú, kezdőpontú, sugarú és fázisú egyenletes* körmozgások összegeként.

*Remélem, nem hagytam ki semmit…

2. Egy körmozgásból a vetületével származtatható egy rezgőmozgás.

Kettőből szintén, viszont ez nem ad semmilyen többletet a feladathoz...

Három válasz egy percen belül, ilyen is régen volt már…

Ugye ilyenkor a kezdőpontot a középponttal összekötő egyenesre merőleges vetületei a körmozgásoknak kiejtik egymást, így ezen egyenes mentén történik majd a mozgás, ami a körmozgások vetületének összege, egy 2*r amplitúdójú harmonikus rezgőmozgás lesz.

(Persze nem egészen világos, hogy mi a mozgások összege, én a r(t) = r1(t) + r2(t) pályával jellemzett mozgást érteném alatta, ahol r1(t) és r2(t) az eredeti mozgások pályája.)

"1, Értem, de meg tudnátok mondani nekem, miért pont a>g gyorsulásnál kezd el pattogni/zörögni a pénz? "

Nyílván tudjuk, hogy a harm.rezgőmozgást végző test gyorsulásának absz. értéke a holtpontokban maximális.

Gondold meg, az érme szabadon akar esni g-vel, ha alatta a lap ennél gyorsabb, akkor tapasztalunk koppanást.

Próbáld meg, veszel egy keménytáblás vízszintes helyzetben lévő könyvet. Ráteszel mondjuk egy kulcscsomót. A könyvet elmozdítod lefelé. Ha a könyv lefelé vett gyorsulása nagyobb mint g, a kulcscsomó utána valamikor ráesik a könyvre, azaz koppanik.

Lassú mozgás(könyv gyorsulása<g) esetén a kulcscsomó a könyvhöz képest nyugalomban marad, nincs koppanás.

"2, Ezt egyszerűen nem tudom elképzelni, meg tudnád/tudnátok valahogy egyszerűbben/máshogyan közelíteni a dolgot?"

Körmozgás vetülete külön-külön is már harmonikus rezgőmozgás. A kérdésmegfogalmazás pontatlan.

Ezt úgy szokták bemutatni, hogy veszük egy tárcsát, a peremére rászerelsz egy csapot, vagy rányomsz egy darab gyúrmát. Ha a tárcsa lapjára merőlegesen tekintünk, a csap körmozgást vágez. Ha a szem és a tárcsa normálisa valamely 0°<ß<90° szöget zár be, akkor azt látjuk, hogy a gyurmadarab olyan ellipszispályán mozog, amelynek a kis- és nagytengelyének az aránya cos(ß), ezt nyílván látjuk. Ha ß=90°, az azt jelenti, hogy a tárcsára élével nézünk rá. Ekkor a csap ide-oda mozog, pl. föl-le, ha a tárcsa tengelye vízszintes volt.

Namost az előző válaszolók (ha jól vettem ki) azt boncolgatják, hogy ha veszünk két ilyen tárcsát, vajon mikor fog a két tárcsa csapja egymást mellett mozogni, azaz harmonikus rezgőmozgást végezni.

Vagyis ha fedésbe hoznánk a két tárcsát, mikor látnánk azt hogy -két csap mozgása ellenére- mintha csak egy csap mozogna le-föl.

Persze a kérdésfeltevés már alapjában rossz és pongyola, mert a körmozgás önmagában nem rezgés, hanem csak annak merőleges (ß=90°) vetülete.

Namost egy másik lehetőség, ha a két tárcsa szimmetriatengelye párhuzamos, de nem azonos. A tárcsák síkjai essenek egybe!

Ha a két tárcsa egymással szemben forog (pl. dörzshajtás) és a két csapot összekötő egyenes minden pillanatban párhuzamos a tárcsák középpontjait összekötő egyenessel (legyen eg egy "e" egyenes, és kivéve mikor a csapok esetleg fedésbe jönnek) akkor az eredető felfogható úgy, hogy az "e" egyenessel párhuzamos komponensek kiejtik egymást. Vagyis így tényleg csak egy harmonikus rezgőmozgásra jellemző komponensek maradnak meg.