Mikor beszélünk rezgésről fizikai értelemben?
Konkrétan: kétféle definíciót találtam, 1: oda-vissza kitérés egy egyensúlyi állapot körül, 2: ismétlődő mozgás.
Azonban a példák, számomra ellentmondanak ennek. Példa: pattogó labda, a mozgása matematikai értelemben nem periodikus, hisz a pattogás ideje és amplitúdója is változik (nem lehet a 2. definíció szerint rezgés), az egyensúlyi pontja nyilván a földön van, azonban a föld alá nem megy, így nem egy egyensúlyi állapot körül végez kitérést (nem lehet rezgés az 1. definíció alapján). Gitárhúr példája: 1. alapján rezgés, 2. alapján nem, mivel az amplitúdó csillapodik (2. alapján nem rezgés semmilyen csillapított "rezgés").
válasza:
válasza:Mindkettő def. rossz. Az első válaszoló is hülyeséget beszél. Nem a körmozgás rezgés, hanem annak vetülete! A körmozgás az körmozgás, a rezgés az rezgés!
Rezgés def: Olyan jelenség, amelynek során valamely változó értéke (pl. kitérés, sebesség, gyorsulás, erő, stb.) az időben periodikusan változik.
Ezzel minden magyarázható. Aztán ennek van egy csomó alosztálya.
Köszönöm a hozzászólásokat.
Nekem is azt tanították, hogy a körmozgás rezgés, két, egymásra merőleges rezgés összetétele, így összetett rezgés. Ez belefér a 3. válaszoló definíciójába is (a körmozgást végző testnek mind a helye, mind a sebessége matematikai értelemben periodikus).
Viszont ebbe a definícióba még mindig nem fér bele a csillapított rezgés, mert az nem periodikus (legyen A(t) az időtől függő amplitúdó, ekkor a csillapított rezgés A(t)sin(wt+fi) alakú, viszont, mivel A(t) nem periodikus, így a szorzatuk sem periodikus).
Még egy példa: mérést végzek műszerrel, a vizsgált időtartam elején a vizsgált változó értéke 0, az időtartam során szinuszosan felmegy 1-ig, majd itt befejezem a mérést. Ez rezgésnek nevezhető?
válasza:#3 válaszoló vagyok.
"Nekem is azt tanították, hogy a körmozgás rezgés, két, egymásra merőleges rezgés összetétele, így összetett rezgés."
Önmagában az az állítás, miszerint a körmozgás rezgés, hamis, vagy legalábbis nyomós indoklás nélkül biztosan. Erre utaltam előző válaszomban is.
Az viszont igaz, ha alkalmas módon generálunk két egymásra merőleges rezgést (speciális időfüggvényekkel), akkor lehet az eredő egy körmozgás, kétségtelen.
"Viszont ebbe a definícióba még mindig nem fér bele a csillapított rezgés, mert az nem periodikus (legyen A(t) az időtől függő amplitúdó, ekkor a csillapított rezgés A(t)sin(wt+fi) alakú, viszont, mivel A(t) nem periodikus, így a szorzatuk sem periodikus)."
Honnan veszed hogy a szorzatuk nem periódikus?! Tessék meggondolni, akár diagramban, vagy wolframalphaval (vagy egyéb szimbolikus matematikai programcsomagokkal)!
"Még egy példa: mérést végzek műszerrel, a vizsgált időtartam elején a vizsgált változó értéke 0, az időtartam során szinuszosan felmegy 1-ig, majd itt befejezem a mérést. Ez rezgésnek nevezhető?"
Na és mi van utána? Mert hogyha a mérési intervallum korlátozódik pusztán -e szük tartományra (van ilyen nyílván méréstechnikai korlátok miatt) az nem jelent semmit.
Más a dolog persze, ha direkt generálunk egy olyan jelet, hogy ilyen legyen aztán lecsillapodik... erre azt mondják hogy aperiodikus lengés. (Néhány villamos mérőműszer karakterisztikája is mondjuk ilyen).
Alapvetően az egész probléma a következő diffegyenletre vezethető vissza: Mechanika oldalról legyen a rendszer egyszabadságfokú, amelyben m tömeg, L relatív csillapítás működik:
x"+2*L*o*x'+o^2*x=p(t).
Itt "o" a rendszer sajátkörfrekvenciája [rad/s]-ban, p(t) pedig egy bemenő jel, gerjesztés, ami nyílván sokféle lehet. Megjegyzendő, hogy a rendszer csak linearizálás után hozható ilyen alakra.
Köszönöm a pontosítást.
A periodikusságot én olyan értelemben gondolom, hogy egy függvény akkor periodikus, ha létezik egy olyan nem nulla p szám, hogy minden x esetén f(x+p)=f(x). Ez például egy e^t * sin(wt) függvény esetében nem teljesül (a csillapított rezgésnek ilyen a függvénye).
Visszatérve az alapkérdéshez, mit gondoltok arról a definícióról, hogy "rezgés az, amikor egy változó értéke egy ponthoz viszonyítva hol nagyobb, hol kisebb kitérést mutat". Ebben benne vannak a nem periodikus esetek is, a pattogó labda (a viszonyítási pontnak nem kell az egyensúlyi pontnak elnnie), ebben benne van a csillapított rezgés is.
válasza: válasza:Azért mert itt nem egyszerű periodikusságot kell érteni. Ezen túl kell menni. Általánosságban kváziperiodikus dologra kell gondolni.
Látom a tudatlanok már megjelentek, hogy lepontoztak...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!