A fúziós reaktor tényleg annyival jobb, mint az atomreaktor?

Puzsér az atomfizikus! LOL!

Persze, hogy megoldja! Majd, egyszer, valamikor, HA működni fog stabilan a jövőben!

"Mégha nem is teljesen zöld, de valóban meg tudja oldani?"

A fáma szerint meg, elvégre ugyanez a folyamat élteti a központi csillagunkat kb. 5 milliárd éve, és fogja még kábé ennyi ideig. Igaz, a csillag tömege összehasonlíthatatlanul nagyobb, azonban energiájának legnagyobb része szétsugárzódik az univerzumba, és Földünkre csak annak töredék-töredéke jut. Azonban az is elegendő egy egész bolygónyi élőlény életben tartásához és ellátásához, akár 10 milliárd éven át is.

"Nagyon sok atomerőmű nem tudja ugyanazt?"

Mire gondolsz ugyanaz alatt? Az erőművek célja kivétel nélkül az energiatermelés, ezért épülnek, ez alól a fúziós erőmű sem kivétel. A kérdés csak annyi, hogy mennyire olcsó, mennyire szennyezi a környezetet, mennyi üzemanyag áll rendelkezésre, mennyire stabil és számítható az üzemeltetése, mennyibe kerül az egy egységnyi megtermelt energiára jutó építési és üzemeltetési költsége, satöbbi-satöbbi. Ezen szempontok alapján szinte mindenhol az első helyen áll a fúziós erőmű. Már ha végre működni fog egyszer.

"Vagy sokkal drágább az atomerőmű építés, mint a fúziós, ha lesz?"

Valószínűleg nem. A fúziós erőmű építési költsége valószínűleg bármely másik eddigi erőműnél nagyobbra fog rúgni. Azonban elméletileg sok évtizeden keresztül működőképes lesz (előzetes prognózisok szerint akár 100, vagy még több évig, legalább kétszer annyi ideig mint egy mai korszerű atomerőmű). Az üzemanyaga nem lesz sokkal drágább, mint a sima csapvíz. Végtermékként pedig egy abszolút inert gázt (héliumot) fog kipöfögni a légkörbe, ami legnagyobb tömegében aztán el is illan a bolygóról. Ráadásul ebből is kb. egymilliószor kisebb mennyiséget termel, mint amennyi CO2-t ma kipöfékel egy szénerőmű ugyanakkora mennyiségű energia megtermelése közben.

"Vagy az atomerőmű üzemanyaga hamar el fog fogyni?"

Még egy darabig nem. Ami urániumot mai áron érdemes kitermelni, az valószínűleg még vagy 100-200 évig fedezni tudná az emberiség energiaéhségét (feltételezve, hogy az nem fog nőni a jövőben) (de fog). Tehát még vagy 50 évig biztosan. És ez csak a jelenleg gazdaságosan kitermelhető mennyiséget jelenti. Ennek még kb. 10x-ese kitermelhető akkor, ha az energia ára a duplájára nőne, és ezen kívül is még kb. 100x-os mennyiség lapul a földkéregben, ha később valami új, olcsóbb kitermelési technológiát fejlesztenének ki. És ez még mindig csak az urán, a tóriumot még nem számoltuk, ami a jövő atomerőműveinek egyik potenciális üzemanyaga lehet. Ráadásul a tóriumnak fajlagosan nagyobb is az energia-kapacitása, vagyis egy gramm tóriumból több energiát lehet "kiszedni", mint 1 gramm uránból. Ebből pedig az előzetes becslések szerint több található a földkéregben, mint uránból.

Tehát ha az energia árának duplájára emelkedésén belül maradunk, ÉS beleszámoljuk a növekvő energiaéhséget is, még akkor is el tudnánk fűteni úgy kábé minimum 300-500 évig atomerőművekkel gond nélkül.

A fúziós erőművek működtetéséhez olyan mennyiségű üzemanyag áll rendelkezésre, amely még ezekre is ráver úgy 3-4 nagyságrendet minimum. Tehát kb. 1000x-10.000x annyi ideig lenne elég, mint amennyi ideig az atomerőművek üzemanyaga, alaphangon is negyedmillió és kétmillió év közötti időtartamra. Ez ma gyakorlatilag beláthatatlan időmennyiséget jelent, kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy kvázi örökre.

"Vagy az atomerőmű kevésbé veszélyes?"

Mindent egybevetve a legveszélyesebb talán a szénerőmű. Paradox módon mégis ebből használnak világszerte a legtöbbet.

" A fúziós egy kis nap, ha az robban, laikusként azt még veszélyesebbnek gondolnám."

A Nap óriási tömeggel rendelkezik, ez óriási gravitációval, és ennek hatására óriási belső nyomással jár. A csillagok úgy működnek, hogy az általuk termelt energia mennyisége áll szemben a gravitációjuk összehúzó hatásával. Minél inkább összehúzza őket a gravitáció, annál inkább megnövekszik a nyomás a mag körül, így annál hevesebbé válik az energiatermelés mértéke is. A megtermelt energia viszont kvázi szétfelé akarja nyomni az egész csillagot, amitől a gravitáció következtében fellépő nyomás mértéke csökken, vagyis ez egy önmagát szabályzó egyensúlyi folyamat.

A fúziós erőműben egyidőben milliomod grammnyi tömegnél is kevesebb vesz részt az energiatermelő reakcióban. Tehát ha az esetleg még fel is robbanna (egészen biztosan nem fog, elméletileg sem tud), az nem pukkanna nagyobbat egy vizes petárdánál.

"Szóval ha meglenne a fúziós erőmű, akkor tényleg itt lenne a kánaán, ahogy mondjuk Puzsér gondolja?"

Azt nem tudom, hogy Puzsér hogyan gondolja :) De az biztos, hogy ennél olcsóbban, ennél nagyobb mennyiségben és ennél tisztábban még ember soha nem termelt meg egy wattnyi áramot sem, mint amire a fúziós erőművek képesek lehetnek az elméleti alapok szerint. Kérdés, hogy ezt mikor, hogyan és mekkora veszteségekkel tudja majd az ember kihasználni és felhasználni a későbbiekben.

Annyi bizonyos, hogy gyakorlatilag az egész univerzumunkat működtető, az egész univerzumunk működésének a lelkét adó folyamatról van szó (fúzió). Ha ezt az ember egyszer képes lesz végre az uralma alá hajtani, úgy nemcsak új utak, hanem egészen új távlatok is nyílhatnak meg az emberi technológia további fejlődése előtt.

Jobb. Csak tudni kell megcsinálni. Ez azt jelenti, hogy néhány feltételt (amit a megfelelő természettörvény megkövetel) meg kell teremteni. E pillanatban ez okozza a fő gondot.

Az atomerőmű lényege, hogy kell keresni olyan instabil anyagot, amely szép lassan stabillá válik, eközben energiát sugároz. Ezt az energiát fogják be, és hasznosítják. Ez nem könnyű, és a sugárzást nem lehet megállítani, ezért a egyes helyeket árnyékolni kell, ami szintén bonyolult. Ugyanakkor, ha ebből az anyagból úgynevezett kritikus tömeg van együtt, akkor az robbanni fog (lásd a reaktor és az atombomba közötti különbséget).

A fúziós reaktor pont fordítva csinálja. Egy adott anyagból egy másik (nehezebb fajsúlyú) anyag keletkezhet bizonyos körülmények között. Eközben itt is energia szabadul fel, amit be kell fogni. Elvileg majdnem bármely anyag képes erre. Csak kicsit extrém körülmények kellenek hozzá. Már a legegyszerűbb, a hidrogén héliummá alakítása is csak óriási hő és nyomás mellett történhet csak meg (lásd nap). Itt viszont egyfelől elő kell állítani ezeket a nyomás és hőértékeket, továbbá itt is szigetelni kell.

Egyszerűen arról van szó, hogy az atombomlás befogásának technológiáját nagyjából üzembiztosan kitalálták, ez megy. Csak két dologra kell figyelni. Egyfelől rendkívül érzékeny az egész, mert vagy nem termelődik elég energia, vagy túl gyorsan. Azaz rendkívül pontosan kell mindent vezérelni. A másik gond, hogy minden, mai ezzel az anyaggal érintkezik, sugárzó lesz, és ezeket biztonságosan kell tárolni rendkívül hosszú ideig. Ez pedig drága.

A fúzió feltételeit viszont ezidőben nem tudják biztosítani akkora méretekben, amiből ipari mennyiségű energiát lehet nyerni. Ráadásul ez még érzékenyebb, még nagyobb pontosságot igényel. És ha jól tervezik, akkor a "végtermék", az új anyag stabil, nem sugároz. Az a technológia attól zöldebb, hogy itt nem keletkezik olyan mennyiségű, tartósan sugárzó anyag, amit körülményes tárolni. Szóval néhány technikai kérdés megoldása még várat magára.

Nézd, amikor Fermi a sufniban megcsinálta az első atommáglyát, akkor az amerikai kongresszus hozzánemértő tagjai közt elterjedt az a nézet, hogy az elektromos energia hamarosan olyan olcsó lesz, hogy a lakossági fogyasztást nem lesz érdemes mérni [mert a mérőkészülék drágább lesz, mint a lakó 20 éves fogyasztása].

Aztán kiderült, hogy drága dolog uránt bányászni, drága dolog atomerőművet építeni, és még drágább dolog üzembiztosan üzemeltetni, és egész vagyon a képződött radioaktív "szemetet" évszázezredekig biztonságosan tárolni.

A fúziós reaktort sajnos még nem tudjuk megépíteni, mert nincs meg a technológiánk a plazma "egyhelyen tartására".

És nem lesz olcsó mulatság ilyet építeni, ha meg lesz a technológia hozzá.

Mindenesetre sokkal kevesebb veszélyt jelent a környezetre, mertha elszáll, nem lesz belőle Csernobil, vagy Fukushima. Nem kerülnek ártalmas anyagok a környezetbe, és nem hordozza a szél, vagy az óceáni áramlat szerteszét a veszélyes anyagokat. Ott helyben nagy ipari katasztrófa lesz... és ennyi...

Ott helyben sem lesz ipari katasztrofa. Ahogy irtak, rendkivul keves anyag van benne - azok hiaba baromi forroak, a levegovel érintkezve rendkivul gyorsan lehul, es nem veszelyes tovabb.

Azert ne ugy kepzeljuk el, mint a Star Trekben, hogy tobb tonna tobb millio fokos plazma kering ott :)

Ehhez a sok jó válaszhoz már csak annyit fűznék hozzá hogy sokkal előrébb járnak mint gondolnátok!

Dél francia országban már építik azt a fúziós erőművet ami több energiát fog tudni termelni mint amennyi a beindításához kell. Nem lesz még túl bőséges, de folyamatos üzemre tervezték és nem pillanatnyi kísérleti beindításokhoz mint az eddigi "fúziós" berendezéseket, melyeknek még energia hasznosító visszanyerő része sem volt. Ennek lesz ebbe már beletervezték és beleépítik.

[link]

[link]

(Plusz a németek is építenek már maguknak egy kísérleti példányt.)

Az Amerikaiaknak teljesen más technológiára alapoztak, lézeres mikro robbantásos módszerük van, amit már élesben is kipróbáltak! (Mellesleg szerintem sokkal egyszerűbben kontrollálható berendezésről van szó!):

[link]

[link]

[link]

Közben a Lockheed is beszállt a bizniszbe egy teljesen új technológiával, és lehet hogy találtak egy "rést" amivel gyorsabban egyszerűbben és olcsóbban építhető fúziós reaktor, de még nem tudjuk hogy mi ez, ugyanis titkolóznak!:

[link]

[link]

[link]

[link]

Az ITER nem erőmű lesz, hanem egy kísérleti reaktor. Egyetlen Joule villamosenergiát sem fog előállítani.

Egy technológiai teszt, amiben a kritikus komponenseket tesztelni, fejleszteni lehet, és TALÁN (egyáltalán nem biztos) elérhető lesz benne a plazma "gyújtása". (Azon körülmények együttese, amikor a fúziós reakció önfenntartóvá válik, nem kell neki külső fűtés.)

Nemetek is lelkesen tesztelik a maguket megpedig nagyon erdekes design-al:

[link]

Es egyelore teljesen jol uzemel. (Marmint a tesztek kozben)

"sokkal előrébb járnak mint gondolnátok"

Bizonyára.

De mióta élek (54) minden amerikai elnök a beiktatásakor elmondja, hogy "20 év múlva elő amerikai ember fog leszállni a Mars bolygóra".

Mióta először hallottam, már 2x20 év eltelt.

De még most is 20 év távolságra vagyunk a vágy teljesülésétől... a nyilatkozatok alapján.

Az a helyzet, hogy az újságpapír sokmindent elbír.

Majd amikor üzembe állítják, és termelni fog, akkor elhiszem, hogy fúziós reaktort üzemeltetünk.

A kánaántól meg még nagyon messze vagyunk :-)