Valaki meg tudná ezt magyarázni?

ruhát nem azért csináltak hogy eltakarják magukat hanem hogy ne fázzanak, ne égesse őket a nap, ne horzsolják össze mindenüket, stb. mindenhol jelentkeznek ezeknek a problémáknak egy része vagy mindegyike.

íj és a fúvócső meg olyan egyszerű dolgok hogy egyszerűen véletlenek során rájöttek itt is, ott is. én úgy tudom ezt elképzelni hogy az ősemberek kicsit bugyutábbak voltak ugyebár és mint egy kisgyerek, vagy egy állat mindent megfogdosott, szájába vett, megrágcsálta, beleszívott, vagy fújta és rögtön ki is fújta a benne levő kavicsot és "hoppá ez tök jó"...

Az íj,és a ruha viselés is hihetetlenül régre visszavezethető találmányok.

Nézz szét az emberiség Afrikából való kivándorlása körül.

ugyanis ha már az út elején,vagy már rögtön afrikában feltaláltak valamit,akkor azt széthordták minden további területre.A vadászó eszközöket,anyagmegmunkáláshoz használt eszközöket amiket használtak világszerte a kőkori népek,nagy valószínűséggel az Afrikai ősök használták először,és kulturális hagyatékként vitték tovább őket a vándorló embercsoportok.

Amúgy furcsaságok vannak a technikatörténetben,amik kis gondolkodással érthetőek lesznek.

Például miért ugyan azt a formát készítették a piramisoknak Dél Amerikában,mint Egyiptomban is?

Ez arra vezethető vissza hogy ez a legkönnyebben felépíthető forma.Értelemszerűen ezt építik mindenütt.

Vagy ott vannak a hadászati felszerelések.Mindenütt nagyjából ugyan az a pajzsoknak,a vérteknek,és páncéloknak a felépítése.

Azért mert ugyan azt a célt kellett mindenhol szolgálniuk,így a közös forma és kivitelezés is érthető.

De az újkorban is rengeteg ilyen dolog volt.Gondoljunk csak arra hogy egymástól teljesen független feltalálók néha csupán pár éves eltéréssel találták fel ugyan azt,fedezték fel ugyan azt a dolgot.

Például a távcső pontos eredetéről és feltalálási idejéről se tudunk.

Egyébként élővilágban nagyon hasonló jelenség a koevolúció

Ez az a folyamat mikor két élőlény nincsen semmi féle közelebbi rokonságban egymással,de morfológiailag,vagy biokémiailag mégis hasonlóak.

Példa erre az ősidőkben élt pteroszauruszok,például a quetzalcoatlus szárnya,és a mai denevérek szárnya.

Ezek nem közeli rokonok.Még csak nem is ugyan abba az osztályba tartoznak.

Mégis,a szárnyuk anatómiája és funkciója félelmetesen hasonló.

Ha értelmes lények hasonló helyzetbe kerülnek, és igényeik, életfeltételeik hasonlók, akkor a következtetéseik is hasonlók lesznek. Aminek eredményeképpen hasonló dolgokat találnak fel hasonló problémák kezelésére.

Ezt a jelenséget egyszerűen természettörvénynek hívjuk. Az ilyen törvények fontos jellemzője az egyértelműség. Ugyanolyan kiindulásból ugyanolyan feltételek mellett ugyanaz lesz az eredmény. A kis eltérések abból adódnak, hogy a feltételek (körülmények) csak nagyjából azonosak. A kis különbségek kicsit más eredményt adnak. Külön tudomány foglalkozik azzal, hogy különféle törvények esetén, a többi körülménynek mennyire kell másnak lenni, hogy az eredmény is jelentősen ás legyen.