Középiskolás hullámos dolgokat el tudná valaki magyarázni?

Nálunk volt egy hullámos papagáj középsuliban, ha arra gondolsz…

Amúgy komolyabban egy kicsit:

A hang esetén a levegő nyomása változik periodikusan. A hullámhossz két maximális nyomású hely távolsága lesz, a hullám egy terjedési irányán mérve.

A fénynél a mágneses indukció vagy a térerősség szomszédos maximumainak távolságát értik hullámhossz alatt.

Jól.

Ha el akarod képzelni, akkor gondolj egy tekercsrugóra, amit hosszában megrázol.

Látom, itt még azért sok keveredés van, leírok most olyan alap dolgokat, ami talán segíti a megértést, és eloszlatja a tévedéseket.

Azért tanítják a zsinór példáját mindig, mert a mechanikai hullámokat azon lehet jól szemléltetni. A hang is valójában ilyen mechanikai hullám.

Az történik, hogy a közeg mechanikai deformációt szenved, és abban egy zavarási állapot terjed tova, na ez a hang.

A levegőn áthatolva pedig a dobhártyára érkezik, ahol hangérzetet vált ki.

A hangnak valójában kettős természete van: Áramlástani, és hullámtani. Áramlástani természete pl. abban nyílvánul meg, hogy bizonyos hangtéri változók (hangnyomás, sűrűség, stb.) időben változnak. Ez persze nem feltétlen periodukus, sőt általában nem is az, tehát ez máris egy tévhit!

A hang hullámtermészetére pedig az utal, hogy képes interferenciára, reflexióra, refrakcióra és difrakcióra, vagyis a megszokott hullámjelenségekre.

Ezért szokták összhangba hozni a fénnyel is, mert a fény úgymond "félig hullám és félig részecske", azaz van hullámtermészete, és részecsketermészete is, amelyekre persze már számtalan kísérletet végeztek.

Ha van még kérdésed, kérdezz.

"De a hullám is attól hullám, hogy változik a közegben a hangnyomás és a sűrűség, nem?"

Nem, hiszen vannak olyan hullámok, amelyeknél nem beszélhetünk közönséges nyomásról, és sűrűségről. pl. elektromágneses hullámok.

A hullám attól hullám, hogy a már említett hullámjelenségeket mutatják, de ezt kellett hogy tanuljátok...