A szakáll és a bajusz törzsfejlődési értelme? S a nőknek miért nincs?

"Akkor miért lehetne elfogadni egy darab, feleslegesen lengedező szőrcsomót, ráadásul ilyen zavaró helyen? Tehát kell jó oka legyen, hogy fennmaradt."

Felsoroltunk/tam néhányat, amit ugye annak tükrében kell vizsgálni, hogy a múltban és a jelenben milyen szerepe volt/van. Úgy gondolom, hogy az arcszőrzetnek elég sok szerepkörére rá lehetett mutatni a nemi szelekción túl is, bár az is meghatározó önmagában. Még azon túl is felsoroltunk néhányat, ha nem fogadod el a bőrvédő szerepét se.

Szendi ügy:

Bizonyára szakértő vagy, de más szakértők meg nem a te véleményeden vannak, és én arra jutottam, hogy nekik van igazuk. Szendi/paleolit ügy szvsz. nem ide tartozik. Szerintem erre kell nyitni egy másik topikot.

„Kissé gubancot okoz, hogy a nőknék mégis eltűnt; bár talán tényleg magyarázhatja, hogy a férfiak a sima arcra buknak.”

Bocsánat. Talán jobb lenne abból az aspektusból megközelíteni a dolgot, hogy nem a mai helyzetre nézel, mint egy állóképre, mert így arra következtetésre lehet jutni, hogy a férfiaknál tetszetősebb a szőrösség, a nőknél pedig nem. Az evolúcióra azonban inkább filmként kell tekinteni, így érdemes a film „elejét” és „végét” összehasonlítva valamely megállapításra jutnunk. Ennek tükrében valójában mindkét nemnél igény a minél kevésbé szőrösebbség, csak éppen a nőknél ez a populációs „igény” előrébb jár. Ha a mai pillanatfelvételt nézzük, akkor azt látjuk, hogy a női ideál nem kedveli a csigaférfiakat, vagyis kell neki valamennyi szőr a férfin, de ez a szőr-igény pl. 10000 évvel ezelőtt több volt a nők részéről. Ha összegyűjtenénk az összes női véleményt ebben a kérdésben, akkor feltehetőleg egy ici-picit többen lennének azok a nők, akik a környezetük átlag férfi-szőrzetének nagyságánál a picit kevésbé szőröseket kedvelnék, de kellene nekik persze szőr (főleg a férfiasnak tartott helyeken való kifejeződést tekintve). Ám ez az egyre „picit kevesebb szőr kell” igény motívuma több százezer éve folyamatosan fennáll mind a két nemnél, de nem egyforma nagyságban.

Lehet, túl egyszerűen fogalmaztam korábban?

„Általában véve egyre jobban tetszett nekünk a szőrtelenség, és mivel a nőknél nem volt akkora szimbolikus jelentősége a szőrpamacsoknak, így ott az általános szőrtelenség, mint szépség motívum, jobban érvényesült, mint a férfiaknál, de pl. náluk meg a haj hosszabbsága, selymesebbsége domborodott ki.”

[link]

A gének KRT családja kódolja a keratint, ami a szőr alkotóelemeként is meghatározó fehérje. Ebben az absztraktban az I. típusú keratin génekről van szó, és arról, hogy a főemlősök genetikai állománya alapján történő összehasonlító elemzések szerint inaktiválódás történt egy emberi gén esetén ebben a csoportban (pszeudogén lett). Így a szőrkifejeződés drámaian csökkent. A mutációs ráta alapján arra lehet következtetni, hogy relatíve nem régen, kevesebb mint 240000 évvel ezelőtt szorult vissza a szőrünk nagyobb mértékben. Tehát régebben kezdett el ritkulni viszont.

Mellesleg nem igazán értem részedről ezt az UV/bőr/melanoma ügyet bulvárnak tekinteni. Ha szakember vagy, akkor pontosan tudod, hogy jelenleg ez az elfogadott álláspont, amit valóban vitatnak (de mit nem). Mondhatod, hogy ezért meg azért nem értesz egyet az állásponttal, de hogy lebulvározni… Amúgy sem értem ezt a napozni kell mindenképpen kitételt, hiszen pl. a szavannán mászkáló állatok mindegyikének testfelszínét szőr fedi (remekül elvannak bőrnapoztatás nélkül), ennek megfelelően színtelen a bőrük is (kivéve a vastagbőrűeket, ill. más testfelszínt védő szilárd kifejeződéssel bíró lények esetén). Ahogy a testfelszínünk kezdte elveszíteni a szőrt, nyilvánvalóan kellett védekeznie a testét érő napsugárzással szemben, és történetesen ennek genetikai kifejeződése is utalhat arra, hogy mikor érhettük el azt az állapotot, amikor már viszonylag szőrtelenek lehettünk.

Ha tehát most ezeknek a szabályzógéneknek a sorsát nézzük, és ha ezek nagyjából egybecsengenek az I. típusú keratin géncsoportban történt változással, akkor egymástól függetlenül két módszerrel is igazoltuk, hogy egyrészt az emberelődök szőrösek voltak, másrészt láthatjuk, hogy mikor kezdett a szőr fogyatkozni róluk. Itt viszont a főemlősökhöz képest „izmosodnia” kellett egyes géneknek, nem pedig inaktiválódni.

[link]

Kb. 1,2 millió évvel ezelőttre teszik eszerint a szőrtelenedésünk startját, vagyis a két eredmény jól kiegészíti egymást. Nyilvánvalóan kellett a bőrünknek védekezni szőr hiányában az erős napsütéssel szemben, ezt szerintem nem kellene tagadni.