A szakáll és a bajusz törzsfejlődési értelme? S a nőknek miért nincs?

Szerintem az arcszőrzet az eredeti testszőrzetből maradt meg. A szőrzet csökkenése egyes helyeken erősebb volt, máshol gyengébb. Érdekes módon a fej szőrzete bizonyos helyeken még erősebb is lett, pl. a haj különösen hosszúra és erősre tud nőni, ami az emberszabásúak között ritka. Talán hasonló szerepe lehet, mint az oroszlánoknál, dominancia kifejezése, de akár hővédelem is.

A nőknek pedig azért nincs (nem olyan erős), mert így vonzóbbak a másik nemnek. Legalábbis így alakult ki, hogy emiatt vonzóbban lássák a férfiak. Alakulhatott volna akár úgy is, hogy a kopasz fej és a hosszú kecskeszakáll a vonzó egy nőben, de nem így lett.

A nőknek is van. Csak olvass itt is vissza a szépség kategóriában, hogy hányan kérnek tanácsot a bajusz szőrtelenítésére vagy az állon megjelenő szőrszálak miatt.

Nyilván nem olyan erős, mint a férfinál. De ez szerintem azt bizonyítja, hogy a nőknek is volt, csak mivel a sima bőr a szépnek elfogadott, ezért nincs.

Szerintem is ez egy visszamaradt testszőrzet, aminek lehet melegítő, védő funkciója. Pl. nekem nagyon sok, hosszú hajam van és tök jól melegíti a fejemet :D És nyáron is véd a leégéstől :)

De biztosan a hormonoknak is szerepe van benne. Hiszen hormonzavaros nőknél az egyik jel a túlzott szőrösödés.

Meg a bajusz, szakáll megjelenése a fiúknál a férfivá válás egyik jele.

Ha megnézed, az Egyenlítő környékén élő afrikai törzseknél szinte nincs is arcszőrzet, haj is csak viszonylag ritkás és nem nő meg hosszúra. A szőrzet két elsődleges funkciója a hővédelem és a fizikai behatások elleni védelem. A szavannán főleg csak fűfélék nőnek, és marha meleg van, így igazából egyik funkcióját sem látja el az arcszőrzet. Sőt, hővédelem szempontjából még káros is a dús szakáll, szóval náluk eltűnőben van.

Az északabbi népeknél (ahol már azért szoktak lenni komolyabb hidegek is, akár több hónapon keresztül is) egyértelműen előnyt jelent a szakáll hővédelmi szempontja. Továbbá ezeken a tájakon elég sok erdőség is található, arcmagasságban gallyakkal, bozótokkal. A csapódó faágak így kevesebb kárt tesznek az arcban, kevésbé vonják el a figyelmét az esetlegesen vad elől menekülő, vagy arra vadászó embernek, tehát nagyobb eséllyel tud túlélni.

" védő, melegítő szerep nekem nem tűnik megfelelőnek, mert hiszen akkor miért nem maradt meg más testrészeken is? "

Más testrészeken ruhát hordunk.

És más testrészeken is van szőr.

Vajon miért szőrtelenítenek állandóan a nők? Láb, hónalj, sokan már a karjukat is, van, aki a hasát is.

"mert akkor legalább ilyen mértékben a szem körül várnám a védelmet - bár kizárni sem lehet. "

Megvan. :) Egyrészt ott a szemöldök és a szempillák. Bár a szemöldök főként a víz (eső) szembe való csorgását akadályozza, a szempilla pedig egyrészt a por elleni védelmet szolgálja, másrészt a Nap szemkárosító fényének szűrésében játszik szerepet, de ugyanígy védik a szemet a csapódó gallyak ellen is. De ha megnézel egy ősemberkoponyát, akkor többnyire kitűnik az előreugró szemöldökcsont, és a koponyacsont szem körüli részének masszívabb volta is, ráadásul elődeinknél a szem is mélyebben ült a koponyában.

"Arc, hővédelem: elvileg rendben, de akkor más testtájakon miért nem?"

Jó a kérdés. Nos, agyunk használja fel az egész szervezetünk által felhasznált energiamennyiség kb. 40%-át (!), ráadásul közel gömb alakú a koponyánk, tehát a legnagyobb tömeghez a legkisebb felület párosul, ergo nagyon rossz önmagában a hűtése. Ez is szerepet játszik abban, hogy olyan bőséges vérellátottsággal rendelkezik agyunk, hogy a vér által sok hőt lehessen elszállítani, ha szükséges. Plusz még ott vannak a fülkagylók, amik ugyancsak többfunkciójú dolgok: nem csak a hallás javításában játszanak szerepet, hanem radiátorként is működnek, a felesleges hő leadása szempontjából (ezért is a fülkagylók bőséges vérellátása). Nagyon jó példa erre a róka: a sarki rókának pici fülkagylói vannak, a vörös rókának már lényegesen nagyobbak, a sivatagi róka meg már egész mókásan nagy fülekkel rendelkezik. Vagy pl. ott vannak az elefántok, nagy agytérfogat, Egyenlítő környéki élettér, óriási fülei vannak, amik jórészt csak a hűtés célját szolgálják.

A test többi részén is több szőr volt rajtunk cirka félmillió évvel ezelőtt. De mivel délről vándoroltunk észak felé, és ez gyorsabban történt mint ahogyan az evolúció időben követni bírta volna a vándorlásokat, így csak relatíve ritkás maradt a szőrzetünk a testünkön. Annál is inkább, mert ebben az időben már ismertük, hogy a leölt zsákmányállatok bőrét-szőrét-prémjét fel tudjuk használni testünk melegen tartására, tehát e téren már nem is működött olyan hatásfokkal a kiválasztódás, magyarán kevesebben estek áldozatul a "szőrnélküliségnek". A testet be tudtuk takarni, de az arcot nem (különben nem láttunk volna, és akadályozta volna a lézést), így az arcon jobban erősödött a szőrzet, mint a test többi tájékán.