A szakáll és a bajusz törzsfejlődési értelme? S a nőknek miért nincs?

[link]

Nekem ebből az jött le, hogy most már csak nemi szerepe van. Nemi megkülönböztetés.

Meg olvastam egy másik cikket is, amiben a férfi szakállat ahhoz hasonlítják, amikor az állatvilágban a hím egyed díszes, feltűnő, hogy kitűnjön a párválasztás során.

Az arcszőrzetnek mindig is fontos szerepe volt a főemlősöknél, de fajonként, sőt alfajonként is a dominanciája változó. A testszőrzet különböző helyeken való rikító, vagy túlzott megnövése egyértelmű üzenet egyrészt a nőstények felé, hogy ő aztán az igazi hím, másrészt a csoportban betöltött szerepe nyilvánvalóan az érettség feltüntetését és a tisztelet kivívását elősegítő jel. Nemcsak könnyebben lehet vele nőstényt becserkészni, de meghatározó volt abban is, hogy ha perpatvarra került sor (pl. a nőstények megtartásában), akkor legalábbis nagyobb óvatosságra intette a nagy és egészséges szakáll a trónkövetelőt, és ez már fél siker. A szakáll régebben az embereknél is a bölcsességet jelképezte (ill. ma is sok helyen és kultúrában, de szerintem nálunk is ösztönösen ez jön le), és aligha kérdéses, hogy ez ne működött volna a főemlősöknél is, és szerintem a tapasztalatra való hagyatkozás a csoport részéről egy kényes helyzetben tényleg segíthette a csoport túlélését (ösztönösen kövesd a szakállas megoldását), és így maga a rokonszelekció, ill. a csoportszelekció működését ez elősegítette. Az arcszőrzet további előnye, hogy a korai, de állandó viselete mellett később tűnnek fel az öregedés jelei is (korántsem elhanyagolható tényező!)

[link]

[link]

[link]

Ezek a benyomások az emberi társadalomban is divathullámszerűen hol megerősödtek, hol háttérbe kerültek (ill. népcsoportonként is változik), de mindig valamilyen formában jelentkeztek. Itt még a bulvárlapok infóira is támaszkodhatunk.

[link]

Tehát állítólag megint kezd divatba jönni a szakáll, bajusz.

„A szexualitás szempontjából legfontosabb vegyület a feromon, amely a szőrszálakon megpihen, majd onnan továbbillan az adott személy közvetlen környezetébe. Minél kevesebb szőr van egy férfin, annál kevesebb feromont bocsát ki, s annál kevésbé férfias – összegezte a szakember.”

Bár, szerintem ennek az emberek esetében nincs olyan túlzott szerepe, de még mindig egy kicsi lehet.

Azt egyébként nem értem, hogy miféle problémát okozna pl. a bajusz, szakáll (nyilván lehet némi hátránya is, ha nem tartjuk tisztán).

[link]

Az evolúció nem pusztán biológiai szempontból részesítette előnyben az egyes biológiai jegyek fejlesztését.

„Az ember evolúciójáról egyébként fontos megjegyezni, hogy az utóbbi ötven-százezer évben elsősorban kulturálisan fejlődtünk, és nem biológiailag. Ezért nem várható a szőrzet további eltűnése sem: mivel az emberiség létszáma mára igen magas, nem lenne esélye egy szőrtelenségre hajlamosító mutáció elterjedésének.”

Ill. itt van néhány élettanilag is előnyös tulajdonság felsorolva (sajna magyarban nem találtam):

[link]

UV sugarak – rák megelőzés; por- és pollenallergia ellen; hőszigetelés a megfázással szemben; fertőzésekkel szemben azon a területen jobban véd; mechanikai védelmet nyújt; a hideg szél, szennyezett környezet és borotválkozás miatti kiszáradása ellen is védelmet nyújt.

Ezek azonban nem jelentenek akkora előnyt, hogy pl. a nők ne nélkülözhetnék, hiszen ők más téren kompenzálják az arcszőrzet hiányából adódó hátrányokat, pl. a nők amúgy is átlag 5-6 évvel élnek tovább, mint a férfiak, ill. az állatok körében is ez többnyire igaz. Általában véve egyre jobban tetszett nekünk a szőrtelenség, és mivel a nőknél nem volt akkora szimbolikus jelentősége a szőrpamacsoknak, így ott az általános szőrtelenség, mint szépség motívum, jobban érvényesült, mint a férfiaknál, de pl. náluk meg a haj hosszabbsága, selymesebbsége domborodott ki.

Másrészt az emberiséget nem szabad minden területen egyforma genommal elképzelni. Pl. a laktóz tolerancia is területtől függően változik, tehát más egy kissé az emberek genomja, attól függően, hogy melyik területen szoktak jobban hozzá a tejhez. Van, ahol a szakáll hiányából adódó hátrányokat az evolúció másképp oldotta meg, pl. a más területeken élő emberek arcbőre jobban kivédi pl. az UV sugárzásból adódó káros hatásokat.

Kedves kérdező (11:18):

„Arc, hővédelem: elvileg rendben, de akkor más testtájakon miért nem?”

Miért kellett volna? Ahogy az ember egyre több eszközt használt, egyúttal a teste köré egy látható és egy láthatatlan védő kört is emelt. Egyre jobban védte a testét nemcsak ruhával, de kunyhóval, házzal, tűzhasználattal, és messziről ölő fegyverrel is, és azzal is, hogy egyre jobb és jobb ötletekkel tudták úgy megszerezni az élelmet, hogy a testük minél távolabb kerüljön a sérülésektől és a veszélyektől, egyáltalán az igénybevételtől. Egyszerűen fokozatosan szükségtelenné vált a teljes testszőrzet. Általában a hőmérséklet változásokkal magyarázzák ezt (kétségkívül ez is igaz lehet), de szerintem az előbbiek sokkal dominánsabbak voltak. A szőrünk pont úgy, és olyan okból fogyatkozott, mint ami miatt a farkunk is kezdett csökevényesedni.

Viszont az arcunk mindig védtelenül maradt többnyire, és a szaharai népek megoldása szvsz. eléggé kényelmetlen, de lényegesen szükségszerűbbnek tűnik, mint más területeken.

Hajadat is kell gondozni, nem? Mindennek van hátránya és előnye is, de azért csak kell a haj. Fürödnöd is kell. Mellesleg, hogy mi a jó szag, meg mi nem, az kultúrája válogatja. Pl. lehet, hogy a jó büdös szakáll a majomhölgynek azt az üzenetet továbbítja, hogy a fickó sok kajához jut, tehát jó genetikai állománnyal rendelkezik. Nem tudom, hogy réges-régen mennyire volt divat a szakáll-higiénia (gyanítom, hogy nem túlzottan), mégis könnyedén juthattak nőhöz, mert marha sokáig nem ment ki a divatból, igazándiból ma sem.

Szendi Gábor? Bocsika... de az egy sarlatán. Ha beírod a keresőbe, hogy "critical biomass szendi", akkor ott a szakemberek körbenevetik. Elkövette azt a hibát, hogy leállt vitatkozni asszem Varga Máté biológussal... nem kellett volna.

"Épp ellenkezőleg, mint fentebb írtam, elősegíti a fertőzéseket."

Mellesleg az sem feltétlenül csak hátrány. A túlzó higiénia ugyanúgy okoz hátrányt, hiszen nem kondicionálja a szervezet védekező mechanizmusait (persze minél civilizáltabbak vagyunk, ennek annál kisebb jelentősége van). Lehet, hogy a szakállasok jobban ellenálltak emiatt egy két hirtelen jött intenzívebb fertőzéshullámokkal szemben.

"életmód [paleolit dieta] igazát és szükségességét"

Se jót, se rosszat nem okozó áltudomány. Egészében véve mégis csak rosszat okoz, mert a szakemberek véleményéről elterelni figyelmet, így amikor kellene a szaksegítség, akkor a tag Szendit olvas helyette.