Pontosan mik azok a gravitációs hullámok és mi a jelentősségük?

Jelenleg nem, de egy új ismeretet adott, egy régi sejtést igazolt. Nem tudjuk még, hogy mire és hogyan lehet ezt az ismeretet felhasználni, de ez nem az első eset.

"Ez miért fontos, feltudjuk használni valamire?"

Kábé (szinte szóról szóra) ugyanezt kérdezték egyesek, mikor egy német csóka feltalálta a leideni palackot, meg Voltától és Galvanitól is, mikor felfedezték az elektromosságot :) És akkor is kb. csak vállvonogatás volt a válasz. Ma pedig már elképzelhetetlen a jelenlegi civilizációnk az elektromosság nélkül. Ha most hirtelen megszűnne, valami oknál fogva nem tudnánk egy ampernyi áramot sem termelni többé, akkor úgy cirka egymilliárd ember halna meg kb. egy-két héten belül, és az emberek nagyobb része max. 1 éven belül. Ennyire függünk ma már az elektromos áramtól.

Szóval ma még nem tudjuk mire lesz jó, de majd remélhetőleg találunk rá módot, hogy az emberiség szolgálatába állítsuk ezt a jelenséget is.

Téridő hullámzása tulajdonképpen. Nem csak két fekete lyuk ütközésekor keletkezik, de az olyan jelentős(egyébként ez még mindig apró változás csak a téridőben), hogy a LIGO-ban le tudják mérni.

Ha a tér megnyúlik a fénynek több időbe telik, hogy egyik pontból a másikba érjen. A LIGO-ban annyit csináltak, hogy 4km-en lézersugarakat küldözgettek, hogy megmérje a karjainak a hosszát. Amikor a gravitációs hullámok elérték a LIGO-t a lézersugarakkal letudták mérni, hogy a tér megnyúlik vagy összemegy(és hogy mennyivel).

Persze az emberiség nagyon nagy hasznára lehetne, ha mondjuk valahogy át tudnánk alakítani energiákká ezeket a hullámokat mint ahogy a szélerőművek a szélt átalakítják energiává. :D Megoldódna az emberiség legnagyobb problémája és nem kéne tovább szennyeznünk a földet.

Egyelőre még mindig csak elmélkedünk, hogy mit is lehetne ezzel kezdeni. Az egyetlen terv, ami ezzel kapcsolatban jelenleg folyamatban van, a LIGO-2 felépítése az űrben, persze lényegesen nagyobb méretben, mint amekkora a LIGO itt a Földön.

Ennek egyelőre egy célja és két oka van. A célja az, hogy további vizsgálatokat tudjunk ez irányba folytatni, hogy mik is ezek a gravitációs hullámok tkp., hogyan viselkednek, mire lehetnek jók. Az okok pedig egyrészt az, hogy odafenn jóval nagyobb méretben lehet gond nélkül felépíteni, a nagyobb méret pedig nagyobb érzékenységet jelent. Vagyis nem kell várnunk ki tudja mennyi időt egy újabb kettős fekete lyukra, hanem akár szupernóva-robbanások, vagy kettős-csillagok ütközésének "térgyűrését" is érzékelni tudjuk majd, amiből azért lényegesen több történik az univerzumban.

Másrészt odafenn jóval nagyobb "csend" van, mint itt a Földön. A LIGO ugyanis annyira érzékeny, hogy a 300 km-re lévő tengerpart vizének hullámverését is érzékeli, sőt azt is, ha egy nagyobb kamion elhalad a 10 km-re lévő főúton. És akkor még nem beszéltünk a tektonikai mozgásokról, tűzhányókról, földrengésekről, satöbbiről. Tehát idelenn ilyen dolgok méréséhez túl sok a bezavaró tényező, amiből az űrben azért jóval kevesebb van.

Erről eszembe jutott egy régi anekdota, sajnos nem emlékszem, kik voltak az illusztris hírességek, akik a Wright testvérek egyik első repülési bemutatóján szóba elegyedtek. Egyikük arepülőgép esetlenségére, lassúságára, veszélyességére alapozva feltette a kérdést: mire jó ez az egész, semmi haszna.

A válasz egy kérdés volt: mire jó egy csecsemő?

Ez vonatkozik szinte minden tudományos felfedezésre, a gyakorlati alkalmazások sokszor jóval később születnek meg.

De ha csak egyetlen lehetőséget hozok fel, kezdenek az sem rossz.

Eddig minden csillagászati megfigyelésünket az elektromágneses spektrum alapján tettük meg, látható fény, infra, ultraibolya, röntgen, gamma, mágneses tér stb.

Most itt egy teljesen új megfigyelési lehetőség.

Mintha eddig csak láttunk volna, de mától hallunk is. És ezzel a módszerrel sokkal messzebbre, és olyan dolgokat is felfedezhetünk, amiről csak a látás alapján fogalmunk sem volt.

Lehet, hogy ezzel olyan tudományos áttörések előtt állunk, amilyet ma el sem tudunk képzelni.