Lehet a földrengések okozója a Hold és a Föld közti gravitációs vonzerő?

Nem. Mind a Hold és Föld közötti kapcsolat ismert (árapály jelenség, amely a szilárd földkéregben is változást okoz), mind a földrengések oka.

A földrengés hirtelen jelenség, míg a Hold folyamatosan, változatlanul ott van és a Földön észlelhető gravitációs ereje sem elég nagy hozzá.

A földrengések oka elég összetett, elsősorban a kőzetlemezek mozgása okozza, és emellett sok más dolog is közrejátszik. Pl. ilyen a talaj szerkezete, vagy akár a Hold árapálykeltő hatása. Legalábbis van pár kutató, akik kapcsolatot véltek felfedezni a Holdfázisok és a földrengések valószínűsége között.

Szóval nem közvetlenül a Hold okozza a földrengéseket, de az egyik körülmény lehet, ami eldönti, hogy egy rengés adott időben, adott helyen kipattan-e vagy nem.

"A földrengés hirtelen jelenség"

Igen, de az azt kiváltó feszültség felhalmozódása nagyon lassú folyamat, és hogy ez milyen valószínűséggel pattan ki egy pillanatban, abban leHET része a Hold helyzetének is. (Nincs bizonyítva, de vannak ilyen irányú vizsgálatok.)

A földrengéseket az egymásnak feszülő és aztán időnként rugalmasan elmozduló kéreglemezek okozzák, de ezeket a kéregmozgásokat meg a magma mozgása, szóval közvetetten igen, hiszem a magmamozgást a Hold, sőt, a Föld forgása közben a Nap árapály-ereje is okozza.

Az ok ez a kettő meg a magma hőmérséklet-különbségek okozta áramlásai. Gondolom a háromból ez a harmadik a legerősebb összetevő.

Meg még tippelek mellé: talán még a Föld mágneses tere is beleszól, sőt, még a bolygóegyüttállások is.

Csak mivel láthatóan több ok együtthatója mozgatja a magmát, a hidrodinamika alapból egy elég kaotikus rendszer, plusz a hatás közvetett, mert a kéregmozgások és tektonikus lemezek egymással ütközése, súrlódása a közvetlen ok, ezeknél is most kezdenek csak módszerek kialakulni a felgyűlt feszültségek "saccolására", ez alapján nem igazán lehet a földrengéseket előre jelezni.

Csak akkor, amikor már a feszültségek apróbb mozgásokat,kisebb, csak műszerrel mérhető rengéseket generálnak a nagy reccs előtt, azokat tudjuk mérni.

"ezeket a kéregmozgásokat meg a magma mozgása, szóval közvetetten igen, hiszem a magmamozgást a Hold, sőt, a Föld forgása közben a Nap árapály-ereje is okozza.

Az ok ez a kettő meg a magma hőmérséklet-különbségek okozta áramlásai. Gondolom a háromból ez a harmadik a legerősebb összetevő."

Nem, a "magma" (sic!), vagyis inkább hívjuk köpenyáramlásnak nincs köze sem a Holdhoz, sem a Naphoz. A Coriolis-erőnek lehetne szerepe, de elhanyagolható. (Ez az áramlást leíró Navier-Stokes egyenletben ki lehet fejezni dimenziótlan paraméterekkel.) Szóval a köpenyáramlás (amit egyszerűsítetten nevezhetünk a lemeztektonika egyik mozgatójának) egy termokémiai konvekció, elsődleges oka az áramlásnak a felhajtó erő (hiszen a felmelegedő anyag a felszín felé, a kihűlt szubdukált anyag a mély felé áramlik). Szerepe van a kémiai fázisátalakulásoknak. De a Napnak és a Holdnak NINCS. Ahogy a mágneses teret is hagyjuk ki, az olvadt magban van magnetohidrodinamika, a viszkoelasztikus köpenyben és a szilárd kéregben nem.

A feszültség felhalmozódása valóban hosszú folyamat, de nem tudom, hogy hol lenne kapcsolat a feszültség "kipattanásánál" a Holddal. Nem hallottam az ötéves geofizikai tanulmányaim alatt ezt az elképzelést, szóval tényleg érdekelne. Eléggé megfoghatatlannak tűnik.

Érdekes gondolat, de maximum a sekélyfészkű földrengések esetén lehetne értelme erről beszélni, hiszen a Hold gravitációs tere egészen biztosan elenyésző hatással bír már nagyobb mélységben. Ez utóbbi tény, legjobb tudomásom szerint. A sekélyfeszkű földrengések általában vagy a szubdukálódó lemez minimális "megmozdulásából" vagy az egymás mellett elcsúszó lemezeknél pattan ki. Előbbieknél egyébként inkább közepes mélységű rengésekről beszélünk. Szóval azért ezt alá kellene támasztani számításokkal, de érdekes gondolat, persze akkor eleve úgy kezdődne, hogy statisztikailag bizonyítani kéne, hogy akkor van több földrengés, ha a Hold közelebb van.

Megpróbálok utánanézni, volt-e bármilyen ilyenirányú tanulmány.

"A feszültség felhalmozódása valóban hosszú folyamat, de nem tudom, hogy hol lenne kapcsolat a feszültség "kipattanásánál" a Holddal. Nem hallottam az ötéves geofizikai tanulmányaim alatt ezt az elképzelést, szóval tényleg érdekelne. Eléggé megfoghatatlannak tűnik."

Nem találok most pontos adatokat a kéreg árapály-erőből származó mozgásának mértékéről. Így arról sem, hogy ez milyen, esetleg már fennálló feszültségek miatti mozgásokat okoz a kéregben, esetleg jelentős nyomásváltozásokat generál-e az asztenoszférában (mert gondolom az alsó köpeny 700 km-rel mélyebben már nemigen kap ebből hatást), ami visszahat a kéregre.

Nem vagyok geológus, így csak tippelek, a hatóerőkre első kommentemben is írtam, hogy nem tudom, melyik milyen mértékben vesz részt. Sőt, leírtam, hogy szerintem a hőmérsékleti áramlás a fő ok.

Apropó, remélem, most már elégedett vagy a szakkifejezésekkel is. Mert látom, a "magma" szívedbe szúrt. Laikus vagyok, kérdező is, tartalmilag nem írtam hülyeséget, a szakkifejezéseket meghagyom a szakembernek. :D

Igen, az áramlást egyértelműen a sűrűség(vagyis hőmérséklet)különbség hajtja. A csak azért nem jó kifejezés, mert az kőzetolvadék, a köpeny meg maga áramlik (természetesen geológiai időskálán, emberin nem igazán), nem az olvadás a hangsúlyos. A köpeny viszkoelasztikus anyag, rövid skálán szilárd, hosszú skálán folyadék tulajdonságokkal bír. (A "skála" a feszültség fennállására vonatkozik. Ezért terjed benne a nyíróhullám.)

Szóval a lényeg: a Föld forgása és az árapály bizonyítottan nincs hatással a köpeny termikus konvekciójára.