Lehet a földrengések okozója a Hold és a Föld közti gravitációs vonzerő?

Na most itt nagyon keveredik két dolog. Vannak a kéreg mozgásának okai, és a földrengés kipattanásának okai.

A kéregmozgást elég jól leírták előttem, de az nem azonos a földrengéssel, illetve nem közvetlenül következik egyik a másikból. Ahogy korábban írtam, a földrengés kipattanása (tehát a kéregben felhalmozódott feszültség "felszabadulása") függ a feszültség mértékétől, a talaj szerkezetétől, szubdukciós viszonyoktól, és valószínűleg ezernyi más dologtól. Ezekből most az elsőt fejtegették előttem, de ez csak az egyik feltétel, és pont nem az, amit a kérdező felvetett. :)

Az USA nyugati partján a Szent András törésvonal mentén például vizsgálták a talajt, és azt találták, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egy anyagot (olivint, ha jól emlékszem), ami nem bír el nagy feszültséget, és ez nagyban meghatározza az ottani földrengések gyakoriságát, lefolyását, erejét, jellegét. Tehát nem a feszültség forrásáról van szó, hanem hogy ezt a feszültséget mi és hogyan viseli.

Képzeljünk el egy téglát, amit egy rugóval lassan húzunk a földön. Egy ideig nem fog mozdulni, csak a rugó fog nyúlni. Aztán egyszer csak meglódul a tégla, a rugó pedig összébb ugrik. (Tapadási súrlódási kísérletek suliból.) A földrengés hasonló. Gyűlik a feszültség, nyúlik a rugó. De hogy mikor fog elindulni a tégla, az függ a tégla felületétől, a talaj jellegétől, a tégla tömegétől, talán még a hőmérséklettől is, stb.

A földrengés előrejelzésben sajnos nem igazán segít, ha tudjuk, honnan van az energia. Magának a földrengésnek a létrejötte nagyon sok mindentől függ, és bizony ebben akár a Hold gravitációs vonzása is szerepet játszHAT.

"Magának a földrengésnek a létrejötte nagyon sok mindentől függ, és bizony ebben akár a Hold gravitációs vonzása is szerepet játszHAT."

Azért is pártolom első pillanattól a gondolatot, mert, pl. ha mondjuk a Hold-Nap árapályerő összesen csak mondjuk (ez tényleg tipp) pár millimétert mozgat a kérgen, ez a mozgás akkor naponta annyi mozgás plusz-mínuszban, amennyit a földkéreg-táblák amúgy hónapok alatt mozognak. Szóval a Föld méretéhez képest akármennyire kicsinek tűnik is pár milliméteres mozgás, a kéregmozgásokhoz arányítva (főként sebességük miatt) egyáltalán nem jelentéktelen mértékűek.

Persze ez csak tipp, "érzésre". Lehet, hogy az egyéb hatások (főleg, mint ebben mind egyetértünk, a Föld képlékeny anyagának hőmérsékleti-sűrűségi áramlásai) kaotikus összességében mérhetetlen mértékben vesznek részt.

Nem tudom, talán létezik valami történelmi statisztika a földrengések kezdeti időpontjairól, ami összevethetünk az akkor aktuális Hold- és Nap-pozícióval, hogy esetleg kereshető lenne egy összefüggés az árapály-erőkkel. De ha a kiváltó hatás és az eredmény közti késleltetés geológiai viszonyok (kéregvastagságok, kéreg lokális rugalmassága, felső köpeny képlékenysége) szerint területenként random, akkor ebből sem derül ki semmi.

Én attól tartok, hogy az árapály-ráhatás olyan dolog, ami kiszámíthatatlan mértékben és bizonyíthatatlanul befolyásolja a földrengéseket.

Próbálom valamihez hasonlítani a helyzetet, persze minden analógia sántít, de akkoris.

Képzeljünk el egy bizonyos tartószerkezetet, mondjuk hidat, amit folyamatosan egyre nagyobb sokszáz tonnás, a tervezett terhelését túllépő súllyal terhelünk.

A kérdés kb. olyan, mintha feltennénk a kérdést, mennyire fogja az összeomlás pillanatát befolyásolni, hogy az egész tartószerkezetet lenn valahol a tövénél simétlődően kongatom egy kis kalapáccsal.

A rezgés valamennyire biztosan beleszól, de a jófene tudja, mennyire lehet ezt kimutatni, főleg előre számolni. Lehet, hogy a szerkezet inhomogén feszültségi viszonyai és gyenge pontjai, akár atomrács-szerkezeti szinten olyan mértékben határozatlanabbá teszi az összeomlás időpontját, hogy kár is vele foglalkozni.

Így van, valami ilyesmire gondoltam.

Azért itt tényszerűen van egy sok lépésben közvetett fizikai kapcsolat a két dolog közt, csak fene tudja, mennyire vész el a többi tényező közt. Szóval, ahogy fogalmaztad, esetleg a statisztikai szórás nagyobb a ráhatásnál.

Ezeket találtam, de egyértelmű válasz nincs a kérdésre.

[link]

[link]

[link]

Nagyon is jó linkek, mert ezek is abszolút azt mutatják, amire itt jutottunk. Szóval hogy lehet hatása, de általánosan kimutathatatlan lehet.

A harmadikból idéznék:

"The Earth is a seismically active planet and there are thousands of small earthquakes occuring all the time, which would tend to blot out any signal from the gravitational effects of the Moon."