Mindig hallom, hogy az evolúció igazából nem is a fajokra hat, hanem a génekre, és ez matematikailag bizonyítható, de nem találom a tudományos forrást. Hol van?

Kicsit zavaros, amit írsz. Az, hogy az evolúció mire hat, nagyon általános megfogalmazás. Például nyugodtan mondhatjuk, hogy az evolúció hat a baktériumok rezisztenciájára, azaz egy tulajdonságra (egyre gyakoribb lesz). Természetesen azt is mondhatjuk, hogy az evolúció hat egy adott baktériumfajra (egyre több lesz a faj egyedei közül rezisztens) vagy egy adott génre, esetleg génváltozatra (allélre): a rezisztenciáért felelős gén(változat) elterjed a baktériumok között.

Amiről inkább a tudományos vita folyik, hogy mire hat a szelekció, mi az evolúció "alapegysége". Ezzel kapcsolatban is számos vita van. Dawkins például azt mondja Az önző gén című könyvében, hogy a szelekció alapvetően a gének szintjén hat (az más kérédés, hogy a könyvében nem is hagyományos értelemben használja a gén fogalmát). Más kutatók szerint (pl. Maynerd-Smith, Szathmáry) ez nem ilyen egyértelmű, ők több szintű szelekcióról beszélnek. Egyes kutatók kifejezetten kritizálják Dawkins elméletét.

[link]

[link]

(Egyébként most olvastam egy idézetet tőle, ami alapján ő is árnyaltabban látja a képet, lásd a linket alább. Az eredeti művet nem olvastam.)

[link]

Az biztos, hogy Darwin nem beszélhetett génekről, hiszen amikor először adta ki a művét, a genetika még nem is létezett. (Az első genetikai kutatásokat Gregor Mendel végezte 1866-ban, nem volt visszhangja a kutatásainak, könnyen lehet, hogy Darwin nem is tudott a kutatásáról, de ha olvasta is, a jelentőségét biztos nem ismerte fel. Mendel munkásságát csak 1900-ban fedezték fel újra.) Arra is felhívnám a figyelmedet, hogy Darwin azt nem állította, hogy a szelekció faj szinten hat (az írásai alapján szerintem a fajt mesterséges kategóriának tartotta). Ő a szelekciót egyed szinten értelmezte. Az evolúció alapegységének (a legkisebb evolúcióra képes egység) pedig a populációt szokták tekinteni (ez nem tudom, Darwinnál így szerepel-e, de az írásának lényege ez). A fajt ellenben általában nem szokták szelekciós egységnek tekinteni.

Mivel az evolúció lényegében a populációk allélgyakoriságának, tágabb értelemben genomjának változását jelzi a generációk során, nyilván hat az evolúció a génekre. Ugyanakkor szerintem azt sem nehéz belátni, hogy a szelekció közvetlenül (néhány kivételtől eltekintve) a génekre, DNS-re nem hat, hanem a fenotípuson keresztül tudja befolyásolni a populáció szintű változását. (Természetesen Dawkins is úgy érti, hogy a génekre az általuk kialakított fenotípuson keresztül hat a szelekció.)

Azt, hogy milyen egyenletre gondolsz, nem tudom biztosan. A wikipedia szócikkben a Price-egyenletről írnak, de őszintén szólva én ezt nem nagyon ismerem, nem tudom, mennyiben támasztja alá (például) a génszelekciót.

[link]

Egy másik témához kapcsolódó matematikai modell a Hamilton, amely az altruizmus kialakulását magyarázza a rokonszelekció (kin szelekció) segítségével. (Ezt egyébként Hamilton már bő tíz évvel Az önző gén megjelenése előtt leírta.)

[link]

Nagyon úgy néz ki, hogy amit hallottál, az valami félreértésen alapul; fogalmilag nem is értelmezhető helyesen. Ugyanis, igazából nem is az evolúció hat, sem a fajokra, sem a génekre, és az evolúció matematikailag sem bizonyítható. Ami itt hat, az a különféle szelekció, ez pedig nem azonos az evolúcióval:

„Mármost ha a természetes szelekció automatikusan evolúciót eredményez, és az evolúció működésében semmilyen más mechanizmus nem játszik szerepet, akkor elkerülhetetlenül összemosódik az evolúció és a természetes szelekció fogalma, holott két nagyon különböző jellegű dologról van szó.” (Mérő László: A pénz evolúciója. 2007, 67. o.)

De tessék, itt egy kis matematika, ha téged ez érdekel:

[link]

[link]