A fénysebesség megléte lehet bizonyíték arra, hogy a világunk egy számítógépen fut?
Átlagos élethelyzetekben a fizika törvényei teljesen átláthatóan és logikusan viselkednek, de a fénysebességhez közelítve úgy módosulnak a törvények, hogy sose lehessen elérni vagy átlépni azt.
A gyorsuló test számára az idő lelassul és a tömege növekszik. Még ha létre tudnánk hozni valami Naprendszer-méretű régiót az űrben ahol még porszemek sincsenek, amiknek ütközve lassulhatna az űrhajónk, akkor se tudnánk elérni a fénysebességet, mert a tömege egyre csak nőne, míg a hajtómű már nem bírná tovább gyorsítani.
Olyan, mintha az Univerzum ezt direkt csinálná, jobb szó híján.
Régen volt egy motoros kaszkadőrös játék, amiben egy sivatagi kanyonban lehetett motorral menni és mindenféle mutatványt csinálni. Motocross Madness volt a neve ha jól emlékszem. Ha nagy nehezen sikerült kijutni a motorral a kráterszerű kanyonból és elindulnál előre a fennsíkon, pár méter múlva hatalmas durranás hallatszott és a motorral együtt visszarepültél a kanyonba, mintha ágyúból lőttek volna ki. Ez ugyanilyen programozott határnak tűnik, csak primitívebb szinten.
válasza:
válasza:"ha mégis valahogy be lehetne oda kukkantani"
Akkor megcsinálnák a szimulációt is.
válasza:"Akkor megcsinálnák a szimulációt is."
Ezzel már feltételezünk egy a teljes szimulációra kiterjedő folyamatos megfigyelést is, ami még lehetetlenebb, mint egy ilyen kiterjedésű szimuláció. Szerintem. :)
válasza:Wadmalac jól leírta a lényeget. A fénysebességhez közelítve nem megváltoznak a törvények, hanem eleve olyanok a törvények, hogy a fénysebesség elérhetetlen legyen. Ez ma már egy általános elv, az ezzel járó matematikai feltételnek relativisztikus kovariancia a neve, és egy általános vezérelv a modern fizikában, amely komolyan behatárolja a fizikai törvények jellegét. Mivel számtalanszor igazolt dologról van szó, ezért még ha fel is fedezünk új jelenségeket, a relativisztikus viselkedés mint határeset akkor is matematikai követelményként jelen lesz, hiszen fizikai jelenségként is mindig jelen lesz.
De hogy ennek bármilyen köze legyen ahhoz, hogy a valóság csak egy szimuláció, az naiv elképzelés. Ehhez ugyanis nekünk valamiképpen meg kellene tudni sejteni, hogy hogyan "kellene" működnie a világnak, és ha nem úgy működik, akkor külső bevatakozásra gyanakodni. Ez minden, csak nem tudományos hozzáállás.
válasza: válasza: válasza:Ez éppenséggel egy olyan modern teremtéstörténet, ami még talán bizonyítható vagy cáfolható lesz.
Isten keresése szigorúan tudományos alapon. :)
Ez egy olyan feltételezés, ami megmagyarázná egy csapással a világegyetemben esetleg észlelt anomáliákat, "deus ex machina" révén. Megmagyarázhatatlan jelenség? Trollkodik a programozó.:)
Egyszerűen nem tudok kitalálni az ésszerűség keretei között olyan meghajtást, ami lehetővé tenné, hogy egy űrhajó elérje a fénysebességet.
Bármilyen szuper hajtóműve is van, a termodinamika törvényei miatt semmi sem tart örökké, idővel ki fog fogyni a szuflából, mivel a fénysebességet végtelen ideig tart elérni, és a hajtómű nem tud a végtelenségig gyorsítani, előbb-utóbb abbamarad a gyorsulás, bármennyire is sikerül megközelíteni a fénysebességet.
Lehetnének a hajótesten valami hiper-szuper napelemek, amik segítségével koncentrált fotonsugarat lő ki hátul a hajó.
A fénysebességhez közeledve a látható univerzum egyetlen kis ponttá fog összesűrűsödni a hajó előtt, majd a látható fény eltolódik a gamma-tartományba.
Ez még megoldható lenne valami olyan "napelemmel", amit a hajó orrára szerelnek és a gammasugárzásból nyer energiát, csakhogy bármilyen erővel is lövell ki a hajó hátuljából a fotonsugár, a hajóhoz szemből érkező fotonsugár előbb-utóbb erősebb lesz és lassítani kezdi a hajót, ahogy növekszik a sebesség.
Eleve tökéletes vákuum sincsen, tehát ha másnak nem, egy-egy hidrogénatomnak ütköznie kell a hajóval, ezen ütközések ilyen sebességnél pedig már komoly robbanásokkal járnának, amiket mégha ki is bír a hajótest, szintén lassítanák.
Követhetne a hajót egy transformer-szerű szuperrobot, ami időnként egy nagyot rúg a hajóba, előre lökve azt, de ha nem megyünk át a fantasy kategóriába, akkor ennek a robotnak is szüksége van valami energiaforrásra, ami előbb-utóbb elfogy, és nem tudja tovább követni és rúgdosnak a hajót.
válasza:Természetesen sosem lesz elérhető a fénysebesség, de ha van egy legalább 23 évig folyamatosan 1 G-t produkálni tudó hajtóműved, a belső szemlélő szempontjából elérted a fénysebességet. Csak az idődilatáció miatt ez kívülről nézve annyi ideig tartana, gyakorlatilag sokmilliárd évig, hogy a hajó már rég túl lenne a világegyetemünk táguló téridején.
Ez persze nem fog megtörténni és ilyen mértékű megközelítésnek értelme sincs.
Igen, jelen pillanatban nincs olyan hajtóművünk, ami mondjuk 20 évig folyamatosan 1 G-vel gyorsítani tudna (meg persze utána ugyanannyi ideig lassítani is!), de abszolút nem lehetetlen, hogy majd valamikor készíthető lesz. Természetesen itt most a sima hagyományos rakétaelv felejtős.
És hozzátenném, ha stramm űrhajósaid vannak plusz ennél jobb hajtóműved, a másfél G-s gyorsítás esetén a 20 év helyett kevesebb is elég.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!