Van valami egyszerű módszer egy másodfokú kifejezés szorzattá alakítására?
Éppen a racionális törtfüggvények integrálását tanulom, nagyon jól megy és értem is, de van olyan helyzet, amikor szorzattá kell alakítani a 6x^2+8x+2 kifejezést, amiből már megelőzőleg kiemeltem az x-et, és nem tudok rájönni, hogy az melyik szorzat. A példában amit láttam, ott
(2x+2)*(3x+1)-re bontják föl, de én erre magamtól nem tudok rájönni, biztosan van erre valamilyen módszer.
Ha a kifejezést egyenlővé teszed 0-val és megoldod (másodfokú megoldóképlet), akkor megkapod a felbontást. Ha egy másodfokú egyenlet két gyöke a és b, akkor a szorzat alakja (x-a)*(x-b). Mivel ugye nyilván ott lesz nullával egyenlő a kifejezés, ahol x=a vagy b az (x-a)*(x-b) kifejezésből.
Ha gyorsabb módszert akarsz ennél, akkor lehet nézegetni a kifejezést. A konstans a két gyökének a szorzata. Ha 2, akkor vagy 1 és 2, vagy -1 és -2. Már ha egészek, nyilván ha irracionális megoldások vannak, akkor az életbe nem tippeled be. Ha a négyzetes tag együtthatója 1, akkor az elsőfokú tag együtthatója -(a+b). Mivel (x-a)(x-b)=x^2-ax-bx+ab=x^2-(a+b)x+ab. Ezek alapján sokszor gyorsan ki lehet találni a szorzat alakot. De szerintem ha van nálad egy rendes számológép, akkor egyszerűbb beírni a megoldóba az a, b, c értékeket és kiírja az eredményt.
"Már nem azért, de ezt a "skill-t" már meg kellett volna szeretned középszinten..."
Ki mondta ezt neked? Mi van akkor, ha negyven évesen tanulom meg?
*szerezned akart lenni, csak a telefon autokorrektora átírta...
Értelemszerűen, hogyha integrálást akarsz tanulni, akkor vagy van középszintű érettségid, vagy legalábbis középszintű tudásod, és a másodfokú polinomok gyöktényezős alakja középszintű anyag...
Ráadásul az első hiányosan írta le, mivel ha a fenti kifejezést tetszőleges, 0-tól különböző t számmal megszorzod, akkor is ugyanazok lesznek a gyökök és másodfokú lesz a kifejezés, tehát a helyes alak: t*(x-a)*(x-b) (középszinten úgy tanítják, hogy a*(x-x1)*(x-x2), ahol a a főegyüttható (és nem 0), x1 és x2 pedig a kifejezés gyökei (ahol az értéke 0)).
Nekem aztán édesmindegy, hogy mikor-hol-hogyan-miért tanulod... Viszont ha nincs meg a kellő alap, nem fogsz sokáig eljutni benne.
Ez hiányzott. A deriválást már megtanultam, az integráláshoz kellett ez. Meg tudom tanulni, nem kell aggódnod. Jobban fogok érteni hozzá, mint te.
Na kérdező, ha úgy gondolod, h. tényleg érted, akkor inetgráld ki 1/(x^2+4x+9) -et! (Az egyszerűség kedvéért mondjuk -végtelentől +végtelenig).
Ilyen vizsgába amúgy simán lehet, gondolom most vizsgázol a héten.
Na, reggel vettem észre a példádat, megcsináltam. Rá is jöttem, meg nem is, mivel egymásnak ellentmondó információkat találtam erről a neten.
Először is a trükk az, hogy a nevezőben lévő kifejezést nem lehet szorzattá alakítani, így hát a részeredmény a következő lesz:
1/(x+2)^2+5
1/5 * 1/(x+2/5^0,5)^2+1
A +5 a nevezőben van és a +1 is.
Ezt lehet integrálni már, de két eljárást is láttam ezzel kapcsolatban.
Az egyik a következő:
1/5 * 1/(x+2/5^0,5)+1=(1/5)*arctan((x+2/(5^0,5))
A BME-ről egy pdf ezt mutatja:
A második pedig innen származik:
A legutolsó előtti nagy ponthoz kell kattintani.
Itt pedig a végeredmény a következő:
arctan((x+2/(5^0,5))*5^0,5
A különbség annyi, hogy az elsőnél a kifejezés 1/5-el, azaz 5^(-1)-vel a második pedig 5^0,5-el van szorozva. Ezt találtam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!