Mi történik a héliummal a Napban és a csillagokban?

Egy ido utan az is fuzionalni kezd: [link]

Valahogy a nehezebb elemeknek is ki kellett alakulni - igy aztan a vasig bezarolag szepen minden fuzional mindennel. A vasnal nehezebb elemek a szupernova-robbanasokban keletkezhetnek csak, amennyiben a csillag eredeti tomege eleg nagy volt, egyebkent a fuzio leall, es a csillag barna torpekent haldoklik meg par szazmillio evet.

"Tehát sokmillió év múlva végül minden lesz a csillagban a vasig bezárólag, csak hidrogén és hélium nem?"

Nem. A csillag élete végén is lesz benne hidrogén és hélium is. Sőt, ha egy csillag "kimúlik" és anyaga szétszóródik az űrben, akkor köd jön létre, aminek nagyrésze továbbra is hidrogén, és egy idő után ebből a ködből új csillagok keletkeznek.

Vagyis egy csillag halála után a maradványaiból új csillagok jönnek létre.

Ez azért van, mert egy konkrét csillagnak a magjában van fúzió, mert a magban van ehhez megfelelő nyomás és hőmérséklet. A külső héjakon nincs magfúzió, és a külső héjak nagyrészt hidrogénból állnak így a csillag élete végén is elég sok hidrogént tartalmaz. Csak a magban lévő hidrogén fogy el, fuzionál héliummá, majd az további nehezebb elemekké.

Van egy olyan elmélet, hogy a nagy bumm után ugye hidrogén alkotta a világegyetem anyagának legnagyobb részét, hiszen ez a legegyszerűbb atom. Namost, óriási csillagok jöttek létre, amik hidrogénből álltak (értelemszerűen). Ezek az óriási csillagok voltak a csillagok első generációi. Viszont ezek óriási méretüknél fogva nagyon hamar felrobbantak, a magjukban elég hamar elfogyott a hidrogén, és héliummá alakult. Ezután ezek a csillagok felrobbantak, és rengeteg hidrogént lövelltek szanaszét az űrbe, csillagködök jöttek létre, majd ebből a csillagok új generációi születtek.

A Napunk másod-vagy harmadgerecáriós csillag, vagyis a Naprendszer egy szupernóva-robbanás maradványaiból jött létre. Ez azt jelenti, hogy volt egy óriási csillag, ami felrobbant (a robbanáskor jó sok nehéz elem, arany, ezüst stb. jött létre, azok az anyagok, amiket a periodusos rendszerben ismerünk), és ugye ezek az anyagok a hidrogénfelhővel együtt az űrben voltak. Majd szép lassan a hidrogén összeállt a Nappá, a nehezebb elemekből pedig a kőzetbolygók keletkeztek (valamint más égitestek, a kisbolygóöv stb.).

Egyébként egy ilyen csillagködből több csillag is keletkezik, tehát nem csak a Napunk jött létre a szupernóva-maradványból, hanem más csillagok is. Ezek a csillagok először halmazokban vannak (ma is ismerünk ilyen fiatal csillaghalmazokat), majd szép lassan a csillagok eltávolodnak egymástól, szétesik a halmaz (persze nagyon gyakori a kettőscsillagok vagy többes rendszerek jelensége - tehát kettő, három vagy négy csillag is keringhet egymás körül - az igazából ritka, hogy egy csillagnak ne legyen párja, így a Napunk is ritkább jelenség így egymagában).

Értelemszerűen tehát a másod és harmadgenerációs csillagok így kisebbek mint az első generációs csillagok. A napunk kimúlása után is kisebb csillagok fognak létrejönni belőle, vörös törpék és barna törpék. Minél kisebb egy csillag, annál tovább fuzionál, annál nagyobb az időtartama (mivel kisebb a tömege, kisebb a nyomás a magjában, kisebb a hőmérséklete is, így a fúzió benne is kisebb mértékű és tovább tart). A szuperóriás csillagok pár százmillió év alatt is akár felélik a magban a hidrogénkészletüket, egy közepes csillag, mint a Nap, 10 milliárd évig "él", míg egy barna törpe akár 20-30 milliárd évig is.

De az a lényeg, hogy van egy elmélet, mi szerint a csillagok újabb generációi egyre kisebbek lesznek, míg végül csak olyan kicsi égitestek jönnek létre, amik már nem is képesek a fúzióra, így a világegyetem fokozatosan elsötétül, és ha kihunynak az utolsó barna törpék, akkor hideg és fénytelen lesz az egész, és ez a sötétség lesz a világegyetem vége. De ez a sok elmélet közül az egyik.

[link]

Itt van egy kép, amin láthatod, hogy a periódusos rendszer különböző elemei milyen mennyiségben vannak jelen a Napban.

A skála logaritmikus. Másképpen nem is nagyon lehetne ábrázolni, hiszen a hidrogén egymaga 75%-ot, a hélium pedig közel 24%-ot tesz ki, az összes többi elem együtt sincs 2%.

Az ábra egy kicsit csalóka, mivel a Nap eleve szennyezett - tehát mindig is volt benne mindenféle anyag.

Ezek azonban semmit sem csinálnak, csak bementek a Nap középpontjába, mivel ők a legnehezebbek.

Jelenleg a Nap kb. fele hélium - de ez sem csinál semmit, csak ott van a középpontban. A fúzió az ezt körülvevő hidrogénburokban zajlik.

Amikor ez a hidrogén már nem lesz alkalmas a fúzióra (olyan kevés lesz), akkor fog összeesni a Nap, és akkor megy fel majd ettől a hőmérséklete olyan magasra, ahol beindul a hélium fúziója is.

Ezek után fog feldagadni földpálya méretűre.