A világegyetemnek hány százaléka semmi?

Nem látom, hogy ehhez síknak kéne lennie a világegyetemnek. A kedvenc lufis példánk sem síkban értendő, mégis működik rajta a dolog, és még sokféle geometriával működik.

De oké, akkor egy vonatkozó wiki cikk:

[link]

Sok mindenről szó van ebben, alapos szócikknek tűnik, és már az elején leszögezik:

" For example, galaxies that are more than approximately 4.5 gigaparsecs (14.7 billion light-years) away from us are expanding away from us faster than light." (Itt még a lassabb, 67km/s/Mpc sebességgel számolnak, nem azzal, amivel én az előbb, de a lényeg szempontjából ez mindegy is.)

EGY adott ponton nem létezhet a fénysebességnél nagyobb.

Elég távoli pontoknál viszont a tér tágulása tényleg lehet fénysebesség fölött is.

A világegyetem sehol sem teljesen üres. Kitölti egy foton tenger. ez a kozmikus háttérsugárzás.

Ilyen alapon, a világegyetem nulla százaléka semmi. :)

Arra gondolsz, hogy az atomos anyag mekkora térrészt foglal el? Tekintsünk el a fotonoktól. Ebben az esetben viszont azt kell mondanom, hogy jó közelítéssel száz százaléka semmi. :) Hiszen a világegyetem átlag sűrűsége - atomos anyagból(!) - kb. egy proton per köbméter. Az az egy proton nem túl sok helyet foglal el az egy köbméter térrészből. :D Még akkor sem, ha elektron van körülötte és így egy hidrogén atom van az egy köbméterben.

Számold ki, hány térfogatszázalék az az egy árva elektron! Nem túl sok. :)

dellfil

Az utolsó mondatom helyesen:"Számold ki, hogy hány térfogatszázalék az az egy árva hidrogénatom." :)

dellfil

A világ látható anyagának több, mint 99%-a a csillagokban található, a maradék anyag is többnyire rendszerek köré szerveződik. Ebből a szempontból tehát mondhatni, hogy az univerzum legnagyobb része szinte üres vákuum.

Ezt írja a Wiki:

"Estimates put the average energy density of the Universe at the equivalent of 5.9 protons per cubic meter, including dark energy, dark matter, and baryonic matter (ordinary matter composed of atoms). The atoms account for only 4.6% of the total energy density, or a density of one proton per four cubic meters."

Tehát 4m^3-re átlagosan 1 protonnyi látható anyag jut.

"Az Univerzum átlagsűrűségére a jelenleg elfogadott teóriák szerint 1 atom adódik köbcentiméterenként"

[link]

Ebből ki lehet számolni, az Univerzum hány százalékát töltik ki atomok. Csak ne felejtsd el, hogy ezek csak atomok, nincsenek benne a fotonok, anyag-antianyag pár keletkezések, egyéb részecskék.

Bele lehetne menni abba is, hogy az atomok térfogatának hány százalékát tölti ki a mag és az elektronok, már ha lehet az elektronfelhőnél hagyományos térfogatról beszélni.