Van itt valami logikai hiba?

Nincs logikai hiba, egész egyszerűen valamit nagyon félreértesz/félreértelmezel.

"Például ha az előbbihez képest 180 fokban megfordítják a Hubble-t? Ezesetben az időben "előre" látnánk, azaz mégsem, mert ezeknek a galaxisoknak is a "múltját" látjuk, de hozzánk képest mégis időben előre."

Ezt pl ki tudnád fejteni? Már miért látnánk ezeket hozzánk képest időben előre?

"Tehát ezekhez a galaxisokhoz viszonyítva az ősrobbanás jóval 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt."

"Volt ugye az ősrobbanás. Azóta gyorsulva-lassulva-gyorsulva távolodunk ettől a ponttól. De a tőlünk "kijjebb lévő" galaxisok -főleg ha azok is tőlünk 13 milliárd évre lennének (minden irányban ugyanolyan régre)-, akkor ha azokon pl. lenne egy intelligens lény -ugye- az ősrobbanást 26,8 milliárd évnek észlelnék."

Nem, dehogy ez egy totális félreértelmezés. Nem is értem, miért jutottál erre a következtetésre, és amíg ezt nem értjük meg, nehéz válaszolni.

Az univerzum alakja pontosan tökmindegy. Természetesen a JELENBEN (most attól tekintsünk el, hogy az abszolút egyidejűségnek mennyire van egyáltalán értelme) minden galaxis minden megfigyelője azt látja, hogy 13,7 milliárd éve volt az ősrobbanás, és emiatt egy 13,7 milliárd fényév átmérőjű gömböt képes megfigyelni.

Attól, hogy egy galaxis azóta, hogy elindult róla a fény, távolodott, és valójában már meszebb van, mint amit mi látunk, nem azt jelenti, hogy öregebb is korra. Komolyan nem értem a problémát....

Nem. A lufi itt nem testet, hanem felületet, egy két dimenziós objektumot jelent, ami persze csak úgy képzelhető el számunkra, hogy az a harmadik dimenzióban görbülve magába tér vissza. A lufi !felszínének! nincs középpontja. Nincs olyan város, objektum, pont a Föld felszínén, ami középpontot jelentene. A Földnek, mint 3D objektumnak, illetve egy lufinak is van természetesen középpontja, de az nem a Föld / lufi felszínén van.

A lufi egy két dimenziós hasonlata az Univerzum három dimenziós terének. Ennek a térnek nincs középpontja, bárhonnan nézed is, az Univerzum ugyanolyan módon, ugyanolyan sebességgel tágul, ugyanúgy, mintha a lufi felszínén lévő pontokból néznéd a lufi többi pontját.

A 90 milliárd fényévnek semmi köze az inflációs modellhez, illetve az inflációs tágulás mértékéhez. (Annak esetleg ahhoz lehet köze, hogy mekkora valójában a világegyetem. Figyeld meg, mindig a látható világegyetemről beszélünk. Ez a 90 milliárd fényév is a látható világegyetem valós átmérője jelenleg. De nem tudjuk, valójában mekkora a világegyetem. Még azt sem, hogy véges, vagy végtelen nagy-e.)

Amúgy a válasz a 90 milliárd fényévre egyszerűen az, hogy a tér tágult. Elindul egy fénysugár, megy egy ideig, nemtudom, egymillió évig, megtesz egymilió fényévet és _körülbelül_ egymillió fényévre távolodik az eredeti helyétől - a körülbelül itt fontos. Megteszi még egyszer és még egyszer és még ezerszer. Közben halad-halad, viszont az idő is tellik. Mit jelent ez? Azt, hogy közben nőtt a világegyetem, pontosabban tágult. Egymilliárd évet utazott, de mivel a világegyetem tágult, a kiindulási hely nem egymilliárd fényévre lesz tőle, hanem többre. Pontosan ezért került a körülbelül az iménti mondatba, ahol felhívtam rá a figyelmet, hogy fontos. Minél nagyobb időintervallumról beszélünk, a különbség egyre nagyobb. 13,7 milliárd év pedig igencsak szép intervallum.

Rosszul fogalmaztam. Az Univerzum legalább 90 fényév átmérőjű. Hogy miből számolták ki, azt most nem tudom pontosan, de itt egy hevenyészett cikk a témáról: [link]

A látható univerzum viszont valóban csak 13,8 * 2 fényév átmérőjű. Nagyobb nem lehet, hiszen nem láthatunk egy olyan objektumot, amiről még nem volt ideje ideérkeznie a fénynek.