Lehetséges, hogy a fekete lyuk valójában mégis egy szilárd felszínű égitest lehet?

>>"illetve ha nincs se proton, se elektron, stb, akkor mi van?"

Ugye a csillagok "élnek", aztán "meghalnak". Többféle képpen is be tudják fejezni, egyik lehetőség a jól ismert neutroncsillag. Itt akkor lesz a nyomás, hogy tekinthetjük úgy a folyamatot, mintha az elektronok beleesnének a magokba, ott aztán egyesülve a protonokkal neutronná válnának. Így gyakorlatilag a csillag neutronokból áll. Ha még tovább megyünk, de nem érünk el a fekete lyukig, akkor találunk egy olyan köztes szintet, ahol a nukleonok gyakorlatilag átfednek egymással, ekkor már értelmetlen különálló kvarkhalmazokról beszélni, ekkor a csillag anyaga kvarkplazmából áll, ez a kvarkcsillag. Elméletileg létezik, de csillagászatilag megfigyelni még nem sikerült, ez nem azt jelenti, hogy nem létezik. Ugye a nukleonok, elektronok nem elemi részecskék. Ezek mind felépíthetőek a kvarkokból, ők az elemi részecskék mai tudásunk alapján. Egész kvantumtérelméletek léteznek ennek leírására (pl.: QCD). Extrém gravitációs esetekben az anyag képes ilyen szintű alkotóelemeire szétesni. Tehát egy szóval válaszolva: Kvarkok.

Minden tömeggel rendelkező test vonza a többit. (Einstein általános relativitáselmélete óta tudjuk, hogy ezt tértorzítással éri el, így tulajdonképpen a fotont is "vonza".) Egy tömeggel rendelkező test mellett elhaladva a fény egyes pályaja görbül, de a kis tömegű testek mellett, mint a Föld, ez elhanagolható. Van azonban, ahol a pályaförbület már nem hanyagolható el, sőt vannak olyan nagy tömegű testek is, ahol a feny nem csak elhajlik, hanem el sem képes hagyni a gravitációs terét. Ha pedig már a fény sem tudja elkhagyni, akkor semmi. Van az ilyen testek körül egy határ, amit átlépve, már nem lehet visszajönni. Ezen feluleten belül lévő dolgokról mi semmit nem tudunk.

Mivel a fekete lyukak összeomló csillagokból jön létre (amikor a csillag merete kisebb lesz, mint az a bizonyos határsugár) valószínű, hogy belül egy nagy tömegű neutroncsillagot találnánk (vagy ahogy előttem írták, kvarkcsillagot), de hogy ezzel mi történik saját maga gravitációjának hatására, az nagy talány.

Ajánlom figyelmedbe a wikipédia ide vonatkozó szócikkeit. Elég jól leírja

Az a baj, hogy megpróbálsz hétköznapi, kézzel fogható dolgokban gondolkodni.

Már a neutroncsillagokban sincs hétköznapi értelemben anyag, ott is akkora már a gravitáció, hogy az atommmagba belepréselődnek az elektronok és a protonokkal neutronná alakulnak.

És a neutroncsillag nem fekete lyuk, arról tudjuk, hogy mi van benne.

Nem jó reakció az, amikor ha valamit nem tudsz elképzelni, akkor az biztos hülyeség. És sajnos ez tömeges, általános jelenség. Ez eredményezi a kreacionisták, a konteósok legtöbb agyament teóriáját.

NE állj be közéjük.

Tanulni nem tilos és nem is káros az egészségre.

"Ha még tovább megyünk, de nem érünk el a fekete lyukig, akkor találunk egy olyan köztes szintet, ahol a nukleonok gyakorlatilag átfednek egymással, ekkor már értelmetlen különálló kvarkhalmazokról beszélni, ekkor a csillag anyaga kvarkplazmából áll, ez a kvarkcsillag. Elméletileg létezik, de csillagászatilag megfigyelni még nem sikerült, ez nem azt jelenti, hogy nem létezik."

Egyáltalán nem kizárt, hogy ez az átmeneti állapot a neutroncsillag és a fekete lyuk közt olyan rövid ideig létezik, hogy gyakorlatilag lehetetlen olyan csillagot találni, ami éppen most láthatóan van ebben az állapotban.

A nukleonok kvarkmasszává omlása ismét több nagyságrendes sűrűségnövekedéssel jár, lehet, hogy már ezen átalakulás közben megtörténik az eseményhorizont kialakulása.

A legújabb elképzelések szerint a fekete lyuk 3 db. összekapcsolódott húrból áll, amelyek így, együtt, Planck-méret nagyságú gömböt alkotnak.

Erre tapad rá az összes többi húr, amelyik valaha s beleesett.

"mi arra a bizonyíték, hogy az atom szétroppan?"

Egyelőre matematikai bizonyíték van, az ismert magerőkből számítható, hogy ellen tud-e állni adott gravitációs nyomásnak. Így határozták meg a neutroncsillagok és a fekete lyukak tömeghatárait is. A fekete lyukról annyit tudunk, hogy ott valószínűleg már a kvantumnyomás sem tart ellen a gravitációnak, tehát az a törvény, miszerint két részecske nem lehet azonos helyen és azonos állapotban. Hogy milyen a fekete lyuk valódi szerkezete, azt nem tudjuk, mert a matematikai modellek is szingularitáshoz vezetnek.

Az meg, hogy "halmazállapot", bizonyos energiaszint felett már nem használt kifejezés. A plazmára még rámondjuk, hogy "plazma állapotú", de ott is atommagok, elektronok vannak. A fekete lyukban ilyenek biztos nincsenek.