A fekete lyuk tényleg életképes égitest és létezhet?

"egyáltalán nem "eszi meg" a saját felszínét és így önmagát is."

Nem igen eheti meg a felszínét, mivel nincs neki. Pontosabban meghatározható egy elméleti felület, ez az eseményhorizont, az a határ, ahonnan a fény (és így semmi más) se térhet vissza. De ez nem egy tényleges fizikai felszín.

Valójában (a jelenlegi tudásunk szerint) a fekete lyuk belsejében az összes anyag egyetlen pontba sűrűsödik, ezt hívják szingularitásnak.

Fekete lyukak leteznek. Ez megfigyelesekkel tobb soron bizonyitott. Az, hogy a meretuk egy pont, eleg relativ, mit nevezunk pontnak? A fizikaban, egy vegtelenul kicsi, terbeli kiterjedessel nem rendelkezo objektumot. A szingularitasnak viszont van terbeli kiterjedese. Egy nap tomegu testet pl 2,9 km sugaru gombe osszenyomva kapnank meg a fekete lyuk kialakulasahoz kello suruseget. Azert nem "eszi" meg magat mert a sajat anyaga a leheto leg surubb 10^16kg/ccm. A galaxisunk kozeppontjaban is egy un. Massziv fekete juk van

ui.: bocsanat az ekezetek hianya miatt

#2

létezik

#3

Bár (ahogy írod) a tornádó valóban megfelelhet számos életkritériumnak, ennek ellenére nem hiszem, hogy bárki élőnek tekintené. Ez inkább az élet definíciójának pontatlanságát jelzi. A Gánti Tibor kemoton elmélete ilyen szempontból egyérteműbb, és aligha alkalmazható tornádóra :) (és valószínűleg a fekete lyuk se felel meg neki).

[link]

#4

Szerintem meg elég egyértelmű, mit nevezünk pontnak: semelyik térbeli dimenzióban nincs térbeli kiterjedése. (Annyit hozzátennék, hogy utánanéztem, és csak az álló fekete lyukak esetén egy pont a szingularitás, a forgó mozgást végző fekete lyukaknál, egy gyűrű, de ebben az esetben sincs kiterjedése.) A fekete lyuk összes anyaga (kivéve ami éppen még befele zuhan, de erről nem igazán lehet információt szerezni) a szingularitásban helyezkedik el. Azaz a szingularitásban az anyag sűrűsége végtelen!

Azt hozzá tenném, hogy a fenti leírás az általános relativitás elméletből következik, azt nem tudom, mennyiben módosítja ezt a kvantummechanika (illetve nem tudom, milyen elméletek vonatkoznak erre, de egyébként se sikerült még teljesen összebékíteni a kettőt).

[link]

[link]

A legsűrűbb ismert anyag a neutroncsillagokban van: ezek (nevüknek megfelelően) tisztán neutronokból állnak. Sűrűségük több, mint 10^17 kg/m^3. De a fekete lyukak létrejöttekor akkora a gravitáció, hogy még a neutronszerkezet is összeomlik, és magába roskad. Amennyire tudjuk, ennél nagyobb sűrűségű stabil állapot már nincs, tehát az egész egyetlen pontba omlik össze, mivel nem tud ellenállni a gravitációnak.

[link]

#5: Egészen pontosan elképzelhető, hogy megmarad a tömör neutronszerkezet, de egy bizonyos határ után a gravitációs hatás végett az eseményhorizont sugara nagyobb lesz, mint a neutroncsillag valós felszínének a középponttól mért távolsága, vagyis a "tényleges felszín" "alatta marad" az "eseményhorizont felszínének". (Jó analógia erre a chandrasekhar-határ a csillagoknál, amely azt a korlátot adja meg, hogy egy csillag fehér törpeként, vagy szupernóvaként fejezi-e be életét. Itt is megadható egy határ, ami alatt neutroncsillag, és ami felett fekete lyuk lesz a szupernóvából. Ez attól függ, hogy az adott anyagmennyiség teljes mértékben neutronokká való avanzsálását követően az eseményhorizont a tényleges felszín alatt vagy felett húzódik-e.)

Mivel az eseményhorizont az a felület, amin túlról semmiféle információt nem tudunk kinyerni, így végeredményben a számítások, modellek szempontjából mindegy is, hogy megmarad-e a neutroncsillag-szerkezet, vagy ténylegesen egy szingularitásba omlik össze az anyag. Így aztán, mivel könnyebb számolni a pontszerű kiterjedéssel, így inkább azt választják a modellekben. Egyelőre még nem volt szükség olyan modell megalkotására, amely ettől eltérő szerkezet feltételezését kívánta volna meg, így jelenleg - amolyan közös megegyezés alapján - pontszerűnek tekintik a fekete lyukat alkotó anyag kiterjedését, és csak az eseményhorizont méretével jellemzik azt.

A kemotonról van magyar bejegyzés is, majd elolvasom, mit írnak róla, köszi! :)

#6

"Jó analógia erre a chandrasekhar-határ a csillagoknál, amely azt a korlátot adja meg, hogy egy csillag fehér törpeként"

Nagyobb fekete lyukaknál elvileg elképzelhető lenne, de kisebb fekete lyukak sűrűsége túl nagy ahhoz, hogy neutronmasszából álljanak. A fekete lyuk éppen a neutronmassza összeroppanásával jön létre.

[link]

Az azonban elvileg lehetséges, hogy pl. kvark-gluon plazmából álló anyag legyen benne:

[link]