Vajon mi lehet az ember valódi eredetéről az igazság?

Na, eg kis ideig nem figyelek ide, és máris van pár tucat hozzászólás, ez igen :D

Sorry, kicsit le vagyok maradva, az ötös hozzászólásra reagálnék még.

"Ő a szellemi, azaz érzékfeletti megismerés révén"

Milyen az az érzékfeletti megismerés? Hogy ismerhetünk meg valamit, ha nem érzékeljük? Milyen módon lehet ezeknek az "érzékfeletti megismeréseknek" a valóságtartalmáról meggyőződni?

"és kiindulópontja nem az anyagban, a fizikai létben van, hanem a szellemi létben"

Szintén: hogyan lehet információhoz jutni a szellemi létről? Hogyan lehet megismerni a tulajdonságait, azt, hogy hogyan is működik?

"Az ember és fizikai teste sokkal korábbi földi korszakokban is létezett már. Akkor is, amikor fizikai testében még nem voltak szilárd halmazállapotú anyagok."

Ha nem volt szilárd halmazállapotú az ember fizikai teste, azt mennyiben nevezhetjük valóban embernek? Főleg emberi fizikai testnek?

"Eszerint a Föld kezdetben hőből és tűzből állt, majd ahogy a kezdeti magas hőmérséklet csökkent, jelent meg a légnemű, a folyékony és végül a szilárd halmazállapot."

Fantasztikus... Szegény Steinernek van fogalma róla, hogy mi is az a tűz? Magyarázza már el, hogy ahol nincs sem légnemű, sem folyékony, sem szilárd anyag, ott mi is ég? Plazmaállapotú volt? Az nem tud égni... nem volt anyag? Mert az anyagnak nem nagyon van más állapota (elfajzott állapotoktól most tekintsünk el)... szóval anyag nélkül ég... a mi is? :) Vannak gondok... Szóval szegény Stenier jól hangzó fogalmakat szeret felhasználni, anélkül, hogy csak körülbelüli fogalma lenne a jelentésükről. Aranyos.

"Az ember ennek megfelelő testben élt: kezdetben hőtestben, később hő és légnemű testben, majd folyékony és szilárd testben is. A jelenleg elfogadott evolúciós magyarázatok ezzel nem számolnak, ezért számukra az ember csak attól az időponttól létezik, amikor már a maihoz hasonló szilárd testben élt. "

Igen, nos... az a helyzet, hogy a tudomány arról szól, hogy megfigyeljük a valóságot, ezeket a megfigyeléseket rendszerezzük, megpróbáljuk kiismerni magunkat a tények között, összefüggéseket találni stb stb... Ha nincsenek olyan megfigyelések, amik erre a hőtestre utalnának, nyilván semmilyen tudományág nem fogja figyelembe venni. Tényleg tök egyszerű: megfigyelünk, nézzük a valóságot. A valóságban nincs önállóan létező hőtest. Steier bácsinak a tűzhőz hasonlóan a hő fogalmáról sincs semmi fogalma, és ismét alkotott egy értelmetlen kifejezést.

"Az antropozófia szerint tehát a fizikai tények nem azt igazolják"

Pont ez az, hogy ő nem fizikai tényekkel próbálta igazolni, hanem mindenféle szellemi és érzékfeletti megismeréssel.A fizikai tények nem igényelnek érzékfeletti megismerést, és a fizikai tények tökéletesen ellentmondanak Steiner gondolatainak. Azért érdekes dolog, hogy eleinte érzékfeletti megismerésről beszél, aztán biztos, ami biztos, odateszi, hogy a fizikai tények ezt igazolják... azért ő is érzi, hogy ez az érzékfeletti igen kevéssé meggyőző, és kell még valami, akkor is, ha feltűnően nem igaz (úgysem veszik észre), szóval behozza a fizikai tényeket... gratu neki ezúton is.

Tovább nem is mennék, mert már itt teljesen lefáradtam :)

Az evolúcióról meg kis adalék. Két dolog:

1, kísérletileg megfigyelt tény. Igen, sokféle élőlény sok populációjánál tapasztaltuk a _saját szemünkkel_, hogy valamely evolúciós nyomás hatására x generáció alatt megváltozik, az evolúciós nyomásnak megfelelően. Ez ellen nincs mit harcolni, olyan, mintha valaki tagadná a gravitációt, és nem akarná elfogadni, hogy ha leejt egy tollat, akkor le fog esni. Leejtik előtte, leesik, utána sem... Lehet ilyet játszani, csak felesleges. Szóval az evolúció része a valóságunknak. Az egyetlen dolog, amivel még lehet harclni és hitetlenkedni az az, hogy a ma látható biodiverzitás és az élővilág teljes egésze tényleg evolúció útján alakult-e ki.

2, Az evolúció elméletileg is _szükségképpen_ bekövetkezik. Baromi egyszerű, gondold végig ezeket

- Igaz-e, hogy az élőlények szaporodása során, legyen az bármilyen élőlény, az utódok nem mindig lesznek 100%-ban hasonlóak a felmenőikhez, hanem azoktól eltérő tulajdonságok alakulhatnak ki?

- Igaz-e, hogy az eltérő tulajdonságok adott környezeti feltételek mellett eltérő túlélési és szaporodási esélyt jelentenek?

- Igaz-e, hogy ezek az eltérő tulajdonságok öröklődhetnek?

- Igaz-e, hogy ezek az öröklött tulajdonságok hatással vannak az élőlények túlélési- és szaporodási esélyeire? (Ugyanaz, mint a kettes pont, ha ott igazzal válaszoltál, ez is triviálisan igaz lesz).

Ha ez négy igaz, márpedig az, akkor az evolúció zajlik. Ez ilyen egyszerű. Nem kell túlmisztifikálni, értetlenkedni, ez ilyen pofonegyszerű és _szükségszerű_, egészen egyszerűen abból kiindulva, hogy hogyan működik a szaporodás és utódnemzés. A valós világban kötelező érvényűen megjelenik az evolúció. És igen, tényleg megjelent, lsd. 1-es pont.

"Akkor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy "jééé ember lettem", de hogyan vagy miből, arról fogalma sem volt."

Pontosan. + még hozzátenném, hogy nem is érdekelte sokáig, hogy hogyan és miből. A gorilláknak is vannak emlékeik, és tudnak gondolkodni. Akárcsak mi. De ők sem gondolkodnak ilyesmikről.

"Akkor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy "jééé ember lettem","

Igen, de ez valószínűleg már nem az "első emberre" volt igaz. Sőt, nincs is "első ember" (Biblia szerint Ádám, de persze az szép mese), nem igazán lehetne pontosan rábökni.

Én úgy gondolom, hogy az emberi gondolkodás már jóval az emberiség megléte után jutott oda, hogy önmagával olyan szinten foglalkozzon, hogy az "ember" szó a mai jelentését jelentse.

A kérdésre válaszolva, nagyon röviden azt mondanám, hogy a tudat, az Eredeti Önfejlesztő Ihlet, vagy amit a vallások Istennek neveznek. A tudaton múlik minden, a tudat az ember eredete. De nem csak az ember eredete, hanem a fogalom legszorosabb értelmében mindennek eredete. És itt azonnal hozzátenném, hogy habár egyáltalán semmi sem jött létre véletlenül, az ember sem, az evolúció egy szilárd, tagadhatatlan tény.

Az evolúció nem marhaság, mint ahogy az előre tervezett teremtés sem valóság. Felületesen szemlélve ez talán ellentmondásnak tűnik, de talán megértjük, ha a vallások által ábrázolt személyes Isten helyébe egy hatalmat vagy tekintélyt, helyezünk amely egy személyt minden tekintetben végtelenszer felülmúlja, egy mindenható természeti Törvényt, a mindent magába foglaló Tudatot, a Vezérlő Alapelvet mindenben, az Eredeti Önfejlesztő Ihletet, egy Hatalom, Bölcsesség és Szeretet kimeríthetetlen Forrását.

Az ihletre jellemző a kifejezésre, a közlésre törekvő hajlam, amit a Biblia a „Legyen!” paranccsal ábrázol, ez a lenni akarás, az isteni parancsnak való engedelmesség. A Biblia szerint Isten első utasítása „Legyen világosság!” ez az értelem világossága – az Eredeti Ihlet első fejleménye. Az idő és a tér ugyancsak Isten korai fejleménye, a természeti törvények és az anyag 'várakozó' halmazállapotával együtt. Az idő és a tér, valamint az anyag itt még csak nem érzékelhető fogalmak. Isten vagy az Eredeti Önfejlesztő Ihlet fejleményei eddig a pontig kizárólag szellemi vagy tudati alkat, és minden 'itt' és a 'jelen pillanatban' létezik. Az anyag, az észlelhető tér és idő csak ezután jelenik meg, a tudat által a 'várakozó' halmazállapotból elkülönítve. A Biblia ezt is jelképesen ábrázolja; Isten utolsóként az embert teremtette.

Az Eredeti Önfejlesztő Ihlet azaz Isten tehát nem teremtett semmit, hanem mindenné fejlődött. Így ábrázolva könnyebben megértjük a vallások tanítását, Isten mindenhatóságáról, mindenütt jelenlétéről, minden-tudásáról, stb. Az eredeti ihlet fejleményei szükségleteikhez és képességeikhez mérten, hozzáférhetéséggel rendelkeznek az isteni forrás minden kiáradásához. Az ember mint az Eredeti Önfejlestő Ihlet, Tudat vagy Isten legelőbbre haladt fejleménye szinte korlátlan hozzáférhetőséggel rendelkezik, amit csak érdeklődése határoz meg.

A lètezès annak függvènye, hogy hiszünk e benne. Ez nagyon egyszerűen annyit jelent, hogy a hit lehetővè teszi a megismerèst. Amiben hiszünk, arra figyelünk, azt keressük ès meg is tapasztaljuk. Amiben nem, az számunkra nem lètezik. Valójában nincsenek nem lètező dolgok. Minden ami elkèpzelhető, lètezik. A valóságunk feletti hatalom szintèn lètezik. Vannak gondolatok, melyek annyira èrdekessè válhatnak a tudat számára, hogy ragaszkodni kezd hozzájuk. A teljes fókuszt rájuk irányítja(ekkor egóról beszèlünk). Ez kizár minden más lètezőt ami azokkal a gondolatokkal nincs szinkronban. Minden gondolat egy lehetsèges valóság, egy szemszög amivel megtapasztaljuk a káoszt(anyagot). A káoszra gyakorolt hatás, pedig bebizonyítja a gondolatot. Nem lètezik vègső valóság(szilárd ès örök állapot). Nincs cèlja a lètezèsnek. Csak van. Ezt az emberi egó nem tudja èrtelmezni mert ő maga is egy gondolat.

A lètezèsünknek törvènyei(tulajdonságai) vannak. Ezek a törvènyek határozzák meg a megtapasztalás menetèt. Az első törvèny kimondja, hogy benne kell lenned abban amit tapasztalsz. Ez jelen esetben a tested, a fizikai világ, az anyag. A második törvèny kimondja, hogy èrzèkelned kell anyagkènt az anyagban keltett változásokat. Ez jelen esetben a fizikai èrzèkekre vonatkozik. A harmadik törvèny kimondja, hogy uralod az anyagot. Ez azt jelenti, hogy kèpes vagy használni a duális energiát. Kettő irányból hozható lètre ez az energia. Fentről ès lentről. A gondolataidból ès az èrzèseidből. Ezt az energiát pedig a fókuszoddal az anyagra vetíted, így alakítva azt. A tested ennek az energiának a helytelen működèsètől betegszik meg. Nem kèpes a fizikai test betegsègre, ha csak nem billen fel az egyensúly. Ha ez megtörtènik, elveszted uralmad az anyag felett. A tudatosságod csökkenni kezd, majd elèr egy bizonyos szint alá, ahol az aktuális egó kèpes megfèkezni. Álomban tartja ès önmagát kizárólagos valóságkènt mutatja.

Az anyagi világ kettő szellemiből jön lètre.

Ezek a világok az asztrál világ, az èrzèsek világa, ès a mentál világ a gondolatokè. Az asztrál világban pont úgy lètezünk, mint itt ebben az anyagiban. A mentál világban szintèn. Ennek a kèt világnak a kettő egyedi energiája hozza lètre a dualitást, a dualitás rèvèn, pedig bővülhetnek ezek a világok. A megválasztott hit, teszi lehetővè a teremtèst. A hithez kapcsolódó gondolatok által keltett èrzèsek, megteremtik a hit általi gondolatot ebben a duális világban. A gondolat adja a formát, ès az èrzès tölti meg energiával a megnyilvánuláshoz. Ha a hit nem teszi lehetővè a forma megnyilvánulását, akkor negatív, semleges, èrzèseket tapasztalunk.

"A világ csupán káprázat." Buddha

A hit az, amit a világra kèpzelsz, ès minden gondolat ami vele szinkronban van, lètrehozható az èrzèsek által. Bármit kèpzelhetsz a világra hiszen magad döntesz, ne tèvesszen meg a látszat ès nem kötelez senki, hogy a mindenki által elfogadott gondolatot használd. Legyèl kreatív. Vègtelen gondolat között választhatsz, èrzed magad úgy, mint egy gyermek aki választhat bármilyen játèkot. Mindent amit teremtesz, neked kell megtapasztalnod.

Használhatsz bármilyen hitet. A saját hitem az, hogy vendèg vagyok ebben a világban. Rengeteg jó dolog törtènik velem amiket szeretek.

Mindössze annyi a dolgom, hogy megdicsèrjem gondolatban, èrzèsben, ès szavakban azt amiből többet akarok. Azt kell látnom, hogy milyen jó az amit szeretek. Így soha nem veszítem el ès egyre többet kapok belőle.

Az esemènyeket más módon is lehet befolyásolni. Ennek első lèpèse feloldani az egó állapotot. Ha a fókusz kiterjed, egy szemèly, állat, eszköz működèse megváltoztatható. A megfelelő működès elkèpzelèsèvel, ennek örömèvel ès a megfigyeltre irányuló figyelemmel.