Vajon mi lehet az ember valódi eredetéről az igazság?

Én ezt tartom elfogadhatónak és lényegében ez is evolúciónak nevezhető, de teljes mértékben más, mint a ma széles körben elfogadott:

"Rudolf Steiner az antropozófiai megismerés úttörője a jelenlegi tudományos állásponttal merőben ellentétes evolúciót vázolt fel[1]. Ő a szellemi, azaz érzékfeletti megismerés révén a fizikailag kikutatott tényekkel koherens magyarázattal szolgált. Eszerint a fejlődés – involúciós és evolúciós fázisokban – testi, lelki és szellemi téren (tudati)is zajlik és kiindulópontja nem az anyagban, a fizikai létben van, hanem a szellemi létben, amit a vallások általában isteninek neveznek. Szerinte az anyag, a tér és az idő is a szellemiből ered. Az ember és fizikai teste sokkal korábbi földi korszakokban is létezett már. Akkor is, amikor fizikai testében még nem voltak szilárd halmazállapotú anyagok. Az ember hosszú geológiai korszakok során, fokozatosan jelent meg a megszilárduló Földön, így már a földi lét kezdetén jelen volt, mielőtt állatok, növények és élettelen ásványok léteztek volna. Eszerint a Föld kezdetben hőből és tűzből állt, majd ahogy a kezdeti magas hőmérséklet csökkent, jelent meg a légnemű, a folyékony és végül a szilárd halmazállapot. Az ember ennek megfelelő testben élt: kezdetben hőtestben, később hő és légnemű testben, majd folyékony és szilárd testben is. A jelenleg elfogadott evolúciós magyarázatok ezzel nem számolnak, ezért számukra az ember csak attól az időponttól létezik, amikor már a maihoz hasonló szilárd testben élt. Steiner antropozófája szerint az ember jelent meg utoljára szilárd testben, de a földi lét kezdetén is élt már: előbb tisztán szellemileg, később pedig egyre sűrűbb fizikai testiségben.

Az antropozófia szerint tehát a fizikai tények nem azt igazolják, hogy az ember a korábban fizikailag megjelent növény- és állatvilág fejlődésének csúcsán jött létre, hanem azt, hogy a növények és az állatok megjelenése után történt a szilárd anyagban való megjelenése. Maga az emberi test fizikai formája és működése nem a korábbi élőlények (fizikai) evolúciójának következménye, hanem új képződmény a szilárd halmazállapotot felvett testek körében. Steiner egy bonyolult kozmológiai fejlődést is felvázolt, amelyben az élővilág kialakulását leírja. Eszerint a Föld minden élőlénye az emberi fejlődésről vált le. Minden növény és állat az emberré válásban állt meg egy bizonyos fokon, ezért lett növénnyé vagy állattá. Eszerint az evolúciós fejlődés törzsfáját sem helyes úgy ábrázolni, hogy annak végén az ember áll, hiszen az emberré válásnak, sőt magának az ember lényiségéből növekedett ki az állat és növényvilág minden tagja. Az ember végig jelen volt, csak nem a jelenlegi képességeivel. A földi élővilág abból alakult ki, ami nem válhatott a mai emberré vagy nem a későbbi emberi fejlődés tovább nem hordozhatta magában. A neandervölgyi ember és a főemlősök szilárd testben való megjelenésekor a földi légkörben élő ember testét még nem alkották szilárd anyagok, ezért magából az emberből még ebből az időszakból sem maradhatott fenn semmilyen lelet.

Steiner a legmagasabb rendű állatfajok kialakulását például abban látja, hogy a földi környezetben élő ember állatias vágyai és ösztönei isteni, szellemi segítséggel leváltak róla, és ezek azután viszonylag hamar megtestesültek a szilárd anyagban. Ezen állatfajok mindegyike olyan lelki tulajdonságokat hordoz magában, mint ami megfelel annak a testformának, amiben élnek. A testek formái ugyanis a lelki és szellemi képességek és tulajdonságok szerint épülnek fel. Ezek a fajok a mai embertől távol álló, túlzóan egyoldalú lelki tulajdonságok rögzített fiziognómiai kifejeződései. Az antropozófia szerint maguk a gének, hormonok és egyéb fizikai anyagok is mindig a faj szellemének és lelkiségének megfelelő módon alakulnak ki. Például közvetlenül a gének semminek sem okai, viszont nagyon fontos hidat alkotnak a fizikai testi élet léleknek és fajnak megfelelő működéséhez."

Szerintetek az ember nem emlékezett volna, hogy egy majommal közös ősből fejlődött ki? És évmilliókig együtt élt a főemlősökkel Afrikában? A mai elmélet szerint.

Mégis, semmilyen ősi civilizációban nem találták soha semmi nyomát annak, hogy az ember úgymond majomként tekintett volna magára, nem bukkannak fel afrikai tájak ábrázolásai, vagy majmok tisztelete, istenként ábrázolásai, szentélyek, semmi...