Vannak olyan könyvek ami elmagyarázzák levezetik hogy hogyan és miért működnek a fizikai törvények és hogyan és miért lehet őket leírni a matematika segítségével?

Fizika tankönyv?

Budó Ágoston Kísérleti Fizika I-III. sorozatából oktatnak egyetemen fizikát. Mindent átfogó részletes jól érthető könyv.

Te voltál a tegnapi vagy azelőtti matekkönyves emberke is? A matek szintedtől függ, hogy milyen könyvnek érdemes neki ugrani. Én az alap mechanikát Budó Ágoston: Mechanika könyvéből tanultam (nem kísérleti, hanem a sima), az egyik legjobb könyv, amit valaha a kezemben foghattam. A nulláról építi fel a mechanikát. Matematika differenciálszámítás, integrálszámítás, differenciálegyenletek, differenciáloperátorok és tenzorok szintjén szükséges. Egy analízis és egy nagyon alap lineáris algebra kell csak hozzá. Ha az megvan, akkor teljes pompájában képes leszel megérteni a teljes klasszikus mechanikát. Pontmechanikával kezdi, van pár speciális példa mindegyik fejezet végén, aztán rátér a pontrendszerek mechanikájára, továbbá tárgyalja az elméleti mechanikát, mint Lagrange-, és Hamilton-formalizmus és szentel egy fejezetet a deformálható testek kinematikájának is. A könyv végében, a függelékben tömören csinál egy kis alapozó matekot is, akár onnan is rá lehet készülni a könyvre bizonyos szinten. Aztán a klasszikus elektrodinamikához Jackson: Klasszikus elektrodinamikáját ajánlom, ezt nem volt szerencsém olvasni, de nekünk ez volt az egyik ajánlott irodalom, ide már több matek kell, például integrálredukciós tételek formájában. Amit tudok a könyvről, hogy nagyon átfogóan írja le az elektrodinamikát. Egyszer jómagam is megfogom venni. Termodinamikához és statisztikus fizikához a Nagy Károly: Termodinamikát ajánlom, szintén remek könyv, alapoktól építi fel a termot, majd áttér a statisztikus fizikához, ott már kell némi valószínűségszámítás, de nem olyan brutális szinten. Fizikai törvények megismerésében nem konkrét példákat szoktunk megoldani, hanem általános dolgokon rágódunk, épp ezért is elég azt tudni mi az a sűrűségfüggvény, eloszlásfüggvény, várható érték, szórás, stb és nem szükséges mindenféle példákat megoldogatni valószínűségszámításból. Optikához a már fentebb említett Budó: Kísérleti fizika (azt hiszem 3. kötet) ajánlott. Ezekkel a klasszikus fizikát jól megtudod tanulni, akárcsak egy fizikus hallgató. Ha a modern fizika is érdekel, akkor kell kvantummechanika után nézni. Ehhez megint csak Nagy Károly: Kvantummechanika könyvét ajánlom neked. Az első ~50 oldalban az alapvető kísérleteket, atomfizikát ismerteti, majd rátér a kvantummechanika matematikai apparátusára és magára a kvantummechanikára. Ehhez viszont csak erős matekkal állj neki. Kvantummechanikának van többféle reprezentációja, a mindegyiket általánosan leíró absztrakt kvantummechanikához kell analízis, lineáris algebra, valószínűségszámítás és némi csoportelmélet is. Ezek nélkül semmilyen könyvel nem fogod tudni megérteni a kvantummechanikát, szóval ehhez először a matematika könyveket forgasd! Relativitáselmélethez viszont nem igazán tudok könyvet ajánlani, ezt csak a saját jegyzeteimből tanultam, akárcsak a relativisztikus elektrodinamikát is, ez utóbbihoz éppen tudnék ajánlani könyvet, ami meg is van, de az szerintem nagyon nem jó könyv, épp ezért is nem írom le a címét. Relativitáselmélethez szerintem valami egyetemi jegyzetet lesz érdemes keresni. Ha a kvantummechanika matematikája megvan, akkor a relativitáselméletével sem lesz baj, bár teljesen másféle megközelítése van. Aztán ha a többi is érdekelne, akkor már fizikus lennél, de amiket írtam is több évnyi feszített tempójú tanulást igényel, szóval fölösleges lenne tovább írogatni. Ezekkel el leszel egy darabig. Esetleg még csillagászatot lehet érdemes emlegetni. Itt könyvek helyett a szegedi és eltés jegyzeteket ajánlom, szépen leírják a dolgokat. Könyvekkel vigyázni kell, mert már egy 50 éve írt könyv is elavult lehet egyes témakörökben. Az asztrometria mondjuk nem ilyen, de egy asztrofizikánál már felmerülnek ilyen problémák, szóval a legbölcsebb döntés az egyetemi jegyzetek választása, legalábbis szerintem. Még egy dolog, ha asztrofizikát akarsz tanulni, akkor előbb a teljes klasszikus fizikát tanuld meg, mert minden kelleni fog az asztrofizikához. Jó olvasgatást, ha rászánod magad!

Ezek persze egyetemi szintű dolgok, de a tapasztalatom alapján a középiskolás fizika valami kevert, varázsolt valami. Igazán ezt csak matematikával lehet megérteni, egyetemi matematikával, épp ezért tisztességesen fizikát is csak egyetemi szinten lehet tanulni, úgy hogy át is lássa a dolgokat az ember. Persze ki lehet ragadni pár dolgot innen-onnan, amihez elég a közép szintű matematika, de szerintem úgy nem az igazi a dolog, nem lesz teljes kép belőle és így megmaradni sem fog.

dér-radnaiból oktatnak Bsc-n (az alapokat legalábbis), ahogy középiskolában is

7-es, ezt ugye Te sem gondoltad komolyan? Egyrészt erős túlzás azt mondani, hogy bármit is bármiből tanítanak, mert csak a tanáron múlik az ajánlott szakirodalom, illetve a hallgatón, hogy az ajánlottak közül melyikre támaszkodik. Másrészt megnéztem amit írtál, ez maximum emelt érettségi szintje. Ahol nagyon jó esetben deriválás fordul elő. A fizika legalapabb részéhez, ami a klasszikus kinematika már kell az integrálás. Jó, ez még nagyon durva magániskolákban lehet lemegy így. Az viszont fix, hogy a második legalapabb dolog, - ami a dinamika - már nem, ott már differenciálegyenletek jönnek... Még egyszer megismételném magam, a középiskolás fizika valami több alap dologból összeragasztott megjegyezhetetlen valami. Nem igazi fizika.