Szerintetek mi lehet egy fekete lyukban?

Kérdező, inkább a két hosszú választ olvasd el és értelmezd..... A leugrásban sincs igazad, nem onnan tudjuk, hogy már valaki előtte öngyilkos lett... Fizikai törvenyekből tudjuk, hogy mekkora erő hatna ránk a földetéréskor, és a testünk ismeretében tudjuk, hogy ez az erő halálos lenne.

A fekete lyukakról kaptál két nagyon szép összefoglalót, értelmezd!! És akkor nem kérdezel hülyeségeket.

10-es gravitációba ami több mint 5 MÁSODPERCIG tart, 100% belehal.

És mi most VÉGTELEN ERŐSSÉGŰ gravitációról beszélünk, ami úgy szétkeni az atomokat mintha téged hidraulikus présbe raknánk.

Nem tudod túlélni ha beleesel a fekte lyukba. Az olyan lenne mint védőfelszerelés nélkül próbálni sétálni 10,000 fok hőmérsékleten. Lehetetlen.

Szerintem 2xSü nevében is megköszönhetem a bizalmat, de szerintem külön ő is megfogja.

Próbáld akkor elképzelni így. Ne is használjunk nagy számokat, hogyha akarod, akár ki is próbálhatod otthon is, vagy a BKV val.

Egy fekete lyuk gravitációs vonzása alá kerülsz, a fejed a lyuk fele néz. Nem is kell túl közel lenned ahhoz, hogy a következő történjen.: a lábadat 60 km/h sebességgel húzza maga felé a fekete lyuk, a fejed mondjuk legyen a duplája, 120 km/h. Ez azt jelenti, hogy a fejed a lábadhoz képest 60 km/h val halad. ezt a különbséget sem bírja a test, és ez még csak km/h nem km/s, és ez még csak 60-120. Ki lehet próbálni, hogy a fejed és egy autó között kifeszítesz egy kötelet, majd szólsz a havernak, hogy induljon. Vagy egy nagyon hosszú kötelet kötsz a nyakadra, és az autóra, ami elég hosszú ahhoz, hogy 60 ra gyorsuljon az autó, és amikor kifeszül a kötél, lehet egyből el is enged, mert nincsen nyakad, fejed, ami a kötelet a helyén tartsa. valahogy így képzeld el. Annyit még hozzá teszek, hogy a feketelyuk nem letépi a fejed, hanem atomonként bontja le a fejed,a tested..stb.

Sok sikert ahhoz az önként jelentkezőhöz (vagy szondához), aki olyan vidám pár tíz vagy százmillió évig fog utazni.

Összehasonlításképpen: a jelenlegi technológiával több idő kéne az odaéréshez, mint amennyi idő eltelt a dinoszauruszok kihalása óta...

#14> 10-es gravitációba ami több mint 5 MÁSODPERCIG tart, 100% belehal.

10 micsoda? 10 krumpli? Persze gondolom 10 g gyorsulásnak megfelelő erőre gondolsz. De nem mindegy, hogy az erő hogyan hat rád. Ha 10 g gyorsulásnak megfelelő erő kívülről gyorsít – mondjuk egy vadászrepülőgép pilótaülésének nyomásán keresztül –, akkor az a gond, hogy óriási belső erők lépnek fel a testen belül. A vázrendszer mondjuk elkezd ennyivel gyorsulni rövid idő alatt, de a szív a tehetetlensége miatt maradna a meglévő sebességénél. A kettő együtt kelt olyan erőt, hogy a szíved mondjuk hozzápréselődik a mellkasodhoz, a vér megreked az erekben, stb… Ez így tényleg veszélyes.

De ha az erőt a gravitációs vonzás okozza, akkor nem ez a helyzet. Nem lépnek fel belső erők, a gravitáció pont úgyanúgy hat a szívedre, a vérre az ereidben, mint a vázrendszeredre, a bőrödre, stb… A tested minden egyes atomját ugyanolyan gyorsulásra készteti, így egymáshoz képest továbbra is állnak. Akár a földi gravitáció egymilliárdszorosában is ha zuhansz a gravitációs erő hatására, te azt súlytalanságnak éled meg, nem érzed, hogy bármilyen erő hatna rád.

> És mi most VÉGTELEN ERŐSSÉGŰ gravitációról beszélünk,

A szingularitásban lehetne azzal számolni, de mi most az eseményhorizonton való átesést nézzük, mert az tulajdonképpen a kapu, azt akarjuk most átlépni. Az eseményhorizontnak kiterjedése van, a fekete lyuk középpontjától bizonyos távolságra van – pontosan 2*G*m/c² távolságra –, így a képletben – F = G*m[1] * m[2] / d² – az a bizonyos d nem nulla, így a gravitációs erő nagysága sem tart a végtelenhez. Az eseményhorizonton nagyon nagy gravitációról lehet szó persze, de nem végtelenről. Illetve mint fent írtam, ez önmagában nem okoz gondot.

Gondot az okoz, hogy ha itt állsz a Föld felszínén, akkor a Föld gravitációs középpontjától kb. 6400 km-re vagy. Ehhez képest a testmagasságod elhanyagolható. A kettő közötti különbség kiszámolható, mondjuk egy 80 kg-os, 180 cm magas ember esetén:

F[láb] = G * m * M / d² = 785,494432839 N

F[fej] = G * m * M / (d+h)² = 785,493989057 N

F[láb] - F[fej] = 0,00044 N

Ez gyakorlatilag érzékelhetetlen. Mondjuk úgy ekkor erő igyekezne letépni a lábad a törzsedtől, kb. akkora erő, mintha a lábadra kötöttek volna egy 0,04 g-os „súlyt”.

Ha viszont a Föld hirtelen fekete lyukká válna, akkor ugye nem lenne ami távol tartson a gravitációs középponttól, tehát simán tudnál a gravitációs középponttól 10 km-es távolságra lenni, ami még mindig bőven az eseményhorizonton kívül lenne. (Egy Föld tömegű fekete lyuk eseményhorizontjának sugara kb. 8 mm.) Számoljunk itt is erőket, ezzel a 10 km-es távolságra:

F[láb] = G * m * M / d² = 318 929 466 N

F[fej] = G * m * M / (d+h)² = 318 814 682 N

F[láb] - F[fej] = 114 784 N

Ez akkora húzóerőt jelent a lábad és a fejed között, mintha a lábadra rákötöttek volna egy 10 tonnás súlyt. Ez az az erő ami szétszakít.

Az eseményhorizonton még rosszabb a helyzet, ott elképzelhetetlenül nagy erő hatna a testeden belül.

Ami itt lényeges, az a saját magasságodnak és a fekete lyuk / akármilyen test tömégközéppontjától való távolságod aránya. Ez okozza a testeden belüli erőhatásokat. Egy szupermasszív fekete lyuk esetén a tömeg, így a gravitációs erő is jóval nagyobb, de mivel a magasságod kvázi elhanyagolható az eseményhorizont sugarához képest, ezért kisebb belső erők keletkeznek.

Most vegyünk egy százezer naptömegű fekete lyukat. Ennek az eseményhorizontjának a sugara:

r = 2 * G * M / c² = 295 392 km

Ez a Föld sugarának kb. a 46-szorosa.

Ennek az eseményhorizontjára számolva:

F[láb] = G * m * M / d² = 12 170 326 619 N

F[fej] = G * m * M / (d+h)² = 12 170 326 470 N

F[láb] - F[fej] = 148,3 N

Ez bizony nem sok. Akkora erő igyekszik szétszakítani a testedet az eseményhorizonton, mintha a lábadra akasztottak volna egy 15 kg-os tömeg. Ez simán túlélhető.

(Persze nem számoltunk relativisztikus hatásokkal, vagy azzal, hogy a fekete lyuk általában nagyon gyorsan forog. Mondjuk ez utóbbi nagyon fontos, mert nagy nyíróerőket is okoz. Illetve megközelíteni sem olyan vidám a fekete lyukat, ha történetesen más anyag is van a közelében.)