Szerintetek mi lehet egy fekete lyukban?

Akkora gravitációkülönbség van két pontja között, hogy ha beleesnél, szétszaggatna egyetlen sornyi atom-szálra.

Van valami módja, hogyha forogva esel bele, és megúsznád, akkor úgy felgyorsulna az időd, hogy látnád a körülötted lévő univerzum teljes jövőjét és halálát egy pillanatban.

az, hogy nem járt még ott senki, nem jelenti azt, hogy nem tudhatunk róluk semmit. Ahogy előttem példálóztak a nappal az teljesen tökéletesen bizonyítja, hogy nem kell odamenni, megfogni, hogy milyen meleg, nem kell mérleget tenni alá, hogy tudjuk milyen nehéz stb...

A beleeső személy ideje sem gyorsul fel, csak az ő inerciarendszeréből egy másik inerciarendszerben mért idő az övéhez képest gyorsul fel.

Hogy lehetséges ez? Tudjuk, hogy az idő relatív. Ez azt jelenti, hogy 2 megfigyelő egymás közt más-más időt mér. Ez azért történik, mert a sebesség, vagy a gravitáció hatással van az idő múlására. Erre nagyon jó példa a műhold. Nagy sebességgel kering Földkörüli pályán, aminek következtében az ő nagyon pontos órája mást mér mint a miénk. A műszer nem hibás, a saját idejében nagyon pontosan mér, a Földön lévő műszer ugyan így tesz, mégis mást mérnek. Ennek oka, hogy a műholdra kisebb gravitáció hat, míg a műholdhoz képest a Földi műszerre nagy. ( műszer = atom óra).

A fekete lyukba semmiképp sem eshet be semmi, egészben. mindent darabjaira szed.

a fekete lyukat ne úgy képzeld el, mint egy nagy kiterjedésű fekete csillag, mert ez téves elképzelés. A fekete lyuknak van egy középpontja, amit úgy hívunk szingularitás. Elképzeléseink szerint ez vagy pont szingularitás, vagy korong szingularitás( ha úgy tetszik gyűrű), ami attól függ, hogy álló vagy forgó( Kerr-féle feketelyuk). Ez az aprócska pont olyan gravitációs erőt generál, hogy a szökési sebesség meghaladja a fény sebességét (c), ahol pedig a szökési sebesség = c-vel ott alakul ki az eseményhorizont. Ezt látod a fotókon is. Ezt nem szabad úgy elképzelni mint egy kemény felszín, ami a feketelyuk anyagából van, ez teljesen könnyedén áthatolható. Azért fekete, mert onnan nem jön ki fény. ( ha jönne sem látnád mert nincs a látható fény tartományban.) Tehát valahoggy így néz ki a fekete lyuk. Azt még tudni kell, hogy a szingularitás, és az esemény horizont között nincs szerkezet, csak görbült téridő ( és a szingularitás felé suhanó elnyelt anyag).

Biztosan vannak tervek, hogy a galaxisunk közepébe küldenek majd egy szondát, csak meg kell tervezni az expedíciót, pénzt kell szerezni (nem 2 Ft) Pályát ki kell számolni...nagyon sok teendő van még addig, és mir eljut oda a szonda, addigra több generáció is odalesz már.

> Szerintetek mi lehet egy fekete lyukban?

A tudománynak nincs modellje rá. Nem tudományos alapon, meg értelmetlen találgatni. Kb. annyi értelme lenne, mintha ketten a barátoddal leülnétek és megpróbálnátok kitalálni – mindenféle információ hiánya mellett –, hogy én mit ettem tegnap ebédre. Tényleg nincs az égvilágon semmi értelme, mert még ha rá is hibáznál, nem tudnál meggyőződni arról, hogy véletlenül ténylegesen eltaláltad a tegnapi ebédemet.

> Illetve szerintetek bele lehet "esni" anélkül hogy bármi károsodás érjen?

Ez jobbára a fekete lyuk méretétől függ. Egy nagyon nagy szupermasszív fekete lyuk eseményhorizontján még relatíve jobb átkelni. Egy kisebb méretű esetén viszont annyira eltér a gravitációs erő a lábadnál és a fejednél, hogy szétszakadsz.

> Gondolok itt pl az Interstellar c. filmben látottakra (tudom csak film, de akkoris)

De akkor is csak egy film.

> Illetve ha ma még nem lehetséges, a jövőben vajon az lesz e?

A fizika jelenlegi állása szerint nem. Elsősorban azért nem, mert túl messze van a legközelebbi fekete lyuk.

> Ja, és fekete lyukhoz miért nem küldenek szondát? Van a "közelünkben" jónéhány

Hát a közel relatív fogalom. A legközelebbi feltételezett fekete lyuk a galaxisunk közepén található. Ez 25 000 fényévre van, tehát fénysebességgel is csak 25 000 év alatt lehetne odaérni. A leggyorsabb ember alkotta tárgy a Voyager-2, aminek a sebessége 54 000 km/h. Ha ennek a sebességnek a kétszázszorosát – a fénysebesség 1%-át – is sikerülne elérni valahogy, akkor is 2,5 millió év lenne csak az odaút. Nem beszélve arról, hogy a szonda hogy fogja ekkora sebességgel elkerülni az apró aszteroidákat, mert ekkora sebesség esetén még egy pár milliméteres porszem is óriási pusztítást tud végezni. Szintén nem beszélve arról, hogy elég macerás lenne megtervezni a pályáját, hogy ne térítsék el csillagok, bolygók vonzásai. Meg ebből az okból jóval hosszabb is lenne az útja.

Lássuk be eléggé értelmetlen és lehetetlen vállalkozás lenne. Nem lenne rossz, ha tudnánk tényleges kísérleteket is végezni, de ez jelenleg lehetetlen.

> nem is olyan veszedelmes mint amilyen hisszük/látjuk, hisz még senki sem járt ott...

> …

> értem, de ezt honnan tudjuk? esett már bele valaki?

> …

> igen, elnyeli akár a csillagot is, de egyáltalán nem tudjuk 1000% biztosan, hogy meg is semmisül

A tudomány úgy működik, pont az a lényege, hogy megismerünk különböző jelenségeket, történéseket. Ezek alapján aztán megkeressük a szabályszerűségeket, az összefüggéseket. Ezekből alkotunk egy modellt, azt szanaszét teszteljük, hogy a modell által adott előrejelzés mennyire felel meg a tényleges történéseknek. Ha ez kiállja a próbát, akkor ennek segítségével anélkül lehet valamiről valamit tudni, hogy ténylegesen meg kellene tapasztalnod. Ismered a gravitációt. Ha fogsz egy almát a kezedben, akkor meg tudod mondani, hogy mi fog vele történni, ha elengeded. Anélkül tudod, hogy le fog esni, hogy ki kellene próbálnod. Vagy anélkül meg tudod állapítani egy hídról, hogy nem fog leszakadni a forgalom súlya alatt, hogy kísérletezgetni kellene. Persze azért ott is leteszteljük, hogy a számítások helyesek voltak-e, hogy nem maradt-e ki valami a számításból, de a tudásunk alapján eleve meg tudjuk mondani, ha egy híd terve rossz, hogy azt ha felépítenénk, összedőlne.

Tehát a „honnan tudjuk” kérdésre az a válasz, hogy a különböző jelenségek törvényeiből tudjuk. Pl. ismert két test között a gravitációs erő kiszámolásának módja: F = G *m1 * m2 / d²

Innen ki tudjuk számítani, hogy mondjuk az emberi testre milyen erők hatnak ott, és az minden, csak nem hátmasszázs.

Azt tudjuk, hogy a fizikai modelljeink a fekete lyuk eseményhorizontjáig érvényesek, onnan kezdve nem alkalmazhatóak, értelmezhetetlen dolgok jönnek ki belőle, pl. nullával osztás, negatív szám gyöke, stb… Oké, negatív számból pl. lehet gyököt vonni a komplex számok halmazán, de fogalmunk sincs, hogy mit reprezentál mondjuk az idő egy komplex számként felírva. Ezért nem tudjuk, hogy milyen modell alkalmazható az eseményhorizonton belül. Viszont semmi okunk kételkedni abban, hogy az eseményhorizontig bármi probléma lenne a jelenlegi fizikai törvényekkel. Lehet velük számolni, és bizony már jóval az eseményhorizont átlépése előtt a keletkező erők megsemmisítenének mondjuk egy embert, vagy egy szondát.

> Illetve ha "lyuk"-ról beszélünk, akkor abból elvileg ki is lehet esni. Legalábbis ha én itt egy lyukba bedobok egy csapágygolyót, az ki is esik belőle

A lyuk egy analógia. Bizonyos szempontból helyes, de nem teljesen. Természetesen minden analógia, hasonlat egy bizonyos határig állja meg a helyét. Attól, hogy a Föld bizonyos szempontból olyan, mint egy labda, attól még nem tudod berúgni a kapuba. A lyuk találó kifejezés, mert kicsit tényleg olyan, mintha azon keresztül kiesnének a tárgyak – csillagok, bolygók, vagy a fény – a mi látható, megtapasztalható világunkból. Nem minden szempontból igaz ez, hiszen a tömegük megmarad, de soha többé nem látod őket viszont.

Ha beledobsz egy lyukba egy csapágygolyót, akkor ritkán esik ki ott, ahol beledobtad. De a fekete lyuk tényleges mibenlétét nem hasonlatokon, hanem konkrét képleteken keresztül fogod megérteni. Ehhez viszont előbb fizikát kell tanulni ugye.