Van a viznel nehezebb gaz? mehet egy buborek lefele?

#6

Az általad említett anyagok (hélium, argon, nitrogén) kritikus pontja jóval a víz olvadáspontja alatt van. Ennek következtében ezek a nyomás növelésével nem alakíthatók (szabályos) folyadékká, hanem szuperkritikus állapotba kerülnek. Ebben az állapotban folyadékokra és gázokra jellemző tulajdonságokkal is bírnak. Nem tudom, hivatalosan melyik halmazállapotba sorolják az ilyen állapotú anyagokat (talán inkább gázként szoktak rájuk hivatkozni), de nem is biztos, hogy van értelme besorolni, hiszen az ilyen állapotú anyagot fázisváltás nélkül akár folyadékká, akár gázzá alakítani. Leggyakrabban szuperkritikus fluidumként hivatkoznak rá.

[link]

[link]

[link]

[link]

Kedves kérdező!

Én sem hiszem, hogy egy gáz nehezebb lehetne egy folyadéknál (ha a szuperkritikus állapotú anyagokat nem soroljuk ide). Én a xenon sűrűségét próbáltam megbecsülni (szobahőmérsékleten, légköri nyomáson talán ez a legnagyobb sűrűségű gáz) a lehető legnagyobb nyomáson a kritikus pontnál (289,7 K, 5,842 MPa). Eredményként 0,318 g/cm^3 sűrűséget kaptam, azaz még így is lényegesen kisebb, mint a vízé. Ráadásul a számolásban ideális gázként kezeltem a xenont, holott ekkora nyomáson a gázok már nem igen viselkednek ideálisként, hiszen itt már szerephez jut a molekulák (jelen esetben atomok) térfogata is, azaz a részecskék nem tekinthetők pontszerűnek. Emiatt valószínűleg még kisebb lesz a valós sűrűség, de irodalmi adatot nem tudok.

[link]

Még valami. Ha nagy sebességgel gázt fújunk a folyadékba, akkor (amíg le nem lassul) egy darabig mehetnek buborékok lefelé is a folyadékban, bár a sűrűségük nyilván jóval kisebb.

(Illetve az áramlás is hajthatja lefelé a buborékokat a felszínhez képest, igaz, ekkor a környező folyadékhoz képest a buborék továbbra is felfelé halad.)