Van a viznel nehezebb gaz? mehet egy buborek lefele?

Én ugyan laikus vagyok kémiai témában, de azért megpróbálok válaszolni.

Először is a víz nem gáz, és ez a dolog nem a "nehézségen" múlik, hanem az anyag sűrűségén. A buborék azért megy fel a vízben, mert a levegő kevésbé sűrűbb mint a víz.

De még a meleg és a hideg levegő között is van különbség. A meleg levegő felszáll, mert kevésbé sűrűbb mint a hideg. De nem azért száll fel, mert könnyebb :D

Ugyanígy a meleg víz mindig a hideg víz felett van, mert kisebb a sűrűsége. Vagy pl. biztos észrevetted már sörivásnál, hogy az üvegben amikor a sör elkezd melegedni, az üveg tetején lévő sör az melegebb mint az alján, ami még hideg marad. Ez azért van, mert a meleg folyadék felemelkedik.

Ebből következik, hogy ha lenne olyan folyadék, ami kisebb sűrűségű a levegőnél, akkor a folyadék lebegne a levegő felszínén. Olyan nincs, hogy a buborék lefelé halad, max ilyen esetben a buborékok kis folyadéklabda alakjában elmelkednének fel a levegőben és haladnának a felszíni folyadék felé.

A buborék eleve azért jön létre, mert valahogy lent van egy kisebb sűrűségű anyag, ami a nagyobb sűrűségű közeg hatására összenyomódik és felfelé törekszik. Semmilyen buborék nem tud lefelé törekedni, mert eleve csak egy nagyobb sűrűségű közegben tud létrejönni.

Na mindegy, én bölcsész vagyok, ezért lehet, hogy óriási nagy baromságokat írtam, de ez az én véleményem a szerény gimis tanulmányaim alapján, amiket már elég rég tanultam. :D

Amúgy közben utánanéztem, és pár ezer méteres mélységben a különböző anyagok, amik normál állapotban gázok, már folyadékok lesznek, szóval arra jutottam, hogy NINCS a víznél nehezebb gáz. 50 MPa nyomáson már a hélium is folyékony. (Legalábbis amennyire most utánanéztem, nehezen tudom elképzelni.)

A 00:49-esnek igaza van, hogy a nitrogén nem lesz sűrűbb, mint a tengervíz, de a Mariana-árok fenekén úgy láttam táblázatokban, hogy már 900-920 kg/m^3 a sűrűsége. Nehezebb anyagok, például az argon, az már lesüllyedne a fenékre, ha mondjuk 5000 méter mélyen kiöntenénk, de már ő is folyadék.

Szóval rosszul emlékeztem a feladat megoldására. Bocsánat!

(((A másik érdekes észrevételem, hogy ugye régebben néha nyavalyogtam, hogy ok nélkül pontoznak le válaszokat. Most viszont pont az ellenkezőjét tapasztalom, egy csomó olyan válaszom áll 100%-on, amit később helyesbítettem… Egy-kettőben tényleg komoly lényegi hibával.)))

Szobahőmérsékleten, légköri nyomáson nem találsz ilyet. Általánosan a folyadékok és gázok közt a sűrűségi eltérés több ezerszeres, szóval a legkönnyebb folyadéknál is könnyebb a legnehezebb gáz (még mindig szobahőmérsékletről és légköri nyomást értve).

Ugye az meg, hogy a gázt úgy összenyomod vagy lehűtöd, hogy már folyadék lesz, "nem éri". :)

Sic itur ad astra!

Fölfele megy borban a gyöngy, úgy köll neki...

Egy buborék nem mehet, csak felfelé. A folyadékok azért folyadékok, mert gyakorlatilag összenyomhatatlanok, és minden helyet kitöltenek az atomok [pl. higany] vagy molekulák. A gázok "szabad" atomok [nemesgázok] vagy szabad molekulák és emiatt összenyomhatóak - van hely közöttük. A hogy Wadmalac mondja, általában több száz, vagy ezerszeres a sűrűség béli különbség köztük.

Amennyiben nagy mélységben a folyadék hidrosztatikai nyomása igen nagy lenne, akkor sem lefelé menne a buborék, hanem inkább beoldódna a közegbe - mert a nagy nyomás a beoldódás irányába tolja el az egyensúlyt...

Ja, és #2-es, #6-os kommentelőnek üzenem, hogy a gyakorin, nagyon gyakran a népszavazás és a tudomány mai állása szerinti álláspont még köszönő viszonyban sincsenek egymással.

De talán éppen ez a szép benne.

Meg tudod-e győzni a sok sütit az álláspontodról néhány jól sikerült mondattal, vagy sem. Hogy igaz-e? Mellékes...