Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A madarak az embrionális...

A madarak az embrionális fejlődés során, átmennek olyan fázisokon, amikor fog és farok kezdeménnyel is rendelkeznek, erről hallott valaki?

Figyelt kérdés

2005-ös kutatásra hivatkoznak a BBC ismeretterjesztő filmben, ahol ezt láttam, John Fallon (University of Wisconsin) beszél az eredményeikről.


A filmben megemlítik a genetikai retro tervezés távoli jövőbeli lehetőségét, tehát, hogy az ismert dinoszaurusz csontvázat felhasználva, abból kiindulva, a madár genetikai állományát úgy módosítsák, hogy annak mellső végtagjai (szárnyak helyett), állkapcsa fogakkal (csőr helyett) és hosszú faroknyúlványa legyen..., így kvázi egy dínoszauruszt "létrehozva". Természetesen, ez ma még, csak sci-fi. Másik kérdés, mi értelme lenne egy élőlényt visszafejleszteni oda, ahonnan sok tízmillió évvel ezelőtt elindult az evolúciója (viccesen szólva visszatérni a DOS-hoz)?


( https://www.youtube.com/watch?v=w5KSiCqP044)


Ami derengett biológiából.:

Madarak osztálya:

(Wikipédia)

"Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak."


"A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx."


Mozaik 10. oszt. Biológia


"A madarak az egykori hüllő ősökből alakultak ki a földtörténetközépidejében."


Továbbá ennek a madárszerű őshüllőnek a híres lenyomata is élénken él középiskolai biológiai ismereteimből, tehát a madár - őshüllö kapcsolat annyira nem lepett meg.:

[link]



#fogak #madár #evolúció #embrió #őshüllő #farkcsigolyák #dínoszaurusz
2015. máj. 11. 01:12
 1/5 anonim ***** válasza:

Ezt meg lehet csinálni - az a kérdés, hogy az eredeti DNS-ből mennyi maradt meg működőképesen.

Csirkének már növesztettek fogat.

2015. máj. 11. 01:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:

Azt gondolom, hogy az eredeti DNS-ből nem maradt meg semmi, én még soha nem hallottam, hogy egy őshüllő DNS-ét meg lehetne találni, vagy esetleg olyan szilikátos szerkezeteket lehetne találni, amelyek megőrizték a DNS molekula "alakját" és megmaradtak...


A DNS félélettertama 520 év, egy kutatás szerint.:

[link]


Tehát, DNS nincs..., ez van.

2015. máj. 11. 02:08
 3/5 anonim ***** válasza:

Nem erre gondoltam. Ez tényleg így van - az a kérdés, hogy a csirke DNS-ében mennyi működő őshüllő gén van. Pl. a farok és a fogak génjei megvannak, de nem tudom, hogyan működnek.

Az emberben is megvannak a farok génjei, és működnek is. Láttam már képet olyan csecsemőről, akinek olyan farka volt, mint egy magyar vizslának.

De az emberben pl. megvan a fagyálló génje is.

Sőt: megvan a C vitamin génje is. Csak rosszul működik (termelődik enzim, de az már nem tud C vitamint készíteni).

2015. máj. 11. 02:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:
79%

[link]


[link]


"Másik kérdés, mi értelme lenne egy élőlényt visszafejleszteni oda, ahonnan sok tízmillió évvel ezelőtt elindult az evolúciója"


Az evolúció egyáltalán nem lineáris, tehát a mai madár nem fejlettebb, mint a százmillió évvel ezelőtti hüllő, csak más, mivel fejlődés az evolúcióban nem létezik. Darwin ezzel kezdte az evolúció elméletét, még a Fajok eredetében.


Egyébként igazad van, sok értelme nincs a dolognak. Ha arra kíváncsiak, hogyan működnek egyes szabályozógének, azt lehet ilyen kísérletekkel megmutatni, de ez tisztán technikai kérdés, senki sem akar madárból hüllőt csinálni, csak azért, mert használni akarja valamire a hüllőt.

2015. máj. 11. 09:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

3.: Valószínűleg vannak olyan gének, különben nem lehetett volna megcsinálni az alábbi kísérletet.:

"The development of archosaurian first-generation teeth in a chicken mutant."

[link]


4.: Igazad van, nem biológus vagyok, csak érdeklődő, sajnos még nem olvastam ezt, az egyébként alapművet, ami általában minden tudománnyal foglalkozó könyvespolcán ott van.


Tulajdonképpen arra gondoltam, "előző verzió"-val, hogy bolygónk jelen (elmúlt pár ezer év) környezeti feltételei között az adott faj "elavult" lenne. Pl. egy éles fogakkal rendelkező, vadon élő tyúkféle csomó tápláléklehetőséget veszítene el és kevés új táplálékforrást nyerne a rovarevő fogazata által, amit csak a földön kapirgálva tudna használni és csak az igazán nagy rovarok (amelyekből ma kevés van) esetén venné hasznát. Ezért jelenleg, ez evolúciós szempontból "elavult". Bár nem tudhatjuk, merre tart az evolúció...


Nem is olyan biztos, hogy nem akarják hasznát venni!


Pl. Ezen keresztül akarják megérteni, hogy a dínoszauruszok, hogyan növekedtek fiatal egydből ivarérett egyeddé. Csomó csontot, fosszíliát találtak, eddig és rengeteg fajt feltételeztek, azonban úgy tudom, napjainkban a feltételezett fajok száma redukálódik, mert sokukról kiderül, hogy egy juv. (fiatal) egyedről volt szó és egy fajhoz tartoztak.


A fogak száma általában az életkorral csökkent, ami azt jelenti, hogy először sok, sűrűn elhelyezkedő kis foggal rendelkeztek a fiatal egyedek, majd később ezek a fogak átalakultak kevesebb számú, de nagyobb méretű fogakká.


De feltételezik ezt más koponyacsont nyúlványok esetében is egyes őshöllő fajoknál.


Sokáig a fenti leletelket külön fajként azonosították, hiszen az állkapocs és a koponyacsontok más-más formát mutattak.


A fenti cikk legvége.:


"We hypothesize that the loss of teeth in birds was

due to the loss of direct apposition between an epithelial

signaling center at the oral/aboral boundary and the un-

derlying mesenchyme of the oral cavity competent to

form integumentary appendages. Our model provides

a unique developmental mechanism for understanding

how specific structures are lost and reinitiated and

goes beyond contemporary models of selective gene

loss or loss of signaling capability during tooth ontogeny

in evolution [2, 8]. Importantly, the control of this induc-

tive event in different facial prominences during devel-

opment would permit the regional, or modular, loss of

teeth as seen in many nonavialan dinosaurs and avialans

[4–6] while allowing them to retain the ability to form

teeth on separate regions of the jaw derived from differ-

ent facial prominences.

Our data support and revitalize the controversial ana-

tomical findings of G. St. Hilaire [32], Blanchard [33], and

Gardnier [34] by demonstrating the initiation of tooth

developmental programs in embryonic birds, and we

propose that the structures formed, and the early devel-

opmental processes involved, are homologous with the

formation of the first rudimentary teeth in the alligators."

2015. máj. 11. 20:59

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!