Mi okozza az evolúciót?

Az evolúció azt a létformát törekszik létrehozni amit leginkább igényel (pl. Kellettek kezek, lettek).

A génmódosulás viszont nem feltétlenül tart hosszú ideig ( anya beteg lesz terhesség alatt és a gyerek nem megfelelő módon kap táplálékot, vagy, egy nem domináns gén kap nagyobb szerepet a gyermek kialakulásában, ami azért nem domináns, mivel az evolúció során nem volt rá szükség.

Tehát, evolúció = folyamatos fejlődés

Mutáció = valamilyen abnormális okból bekövetkező általában káros változás (legyen az külső, vagy belső.)

A mutációkat az okozza, hogy nincs pontos másolás. A DNS másolása egy halom kémiai egynsúlyi rendszer sorozata, melyben értelemszerűen lesz valamekkora arányú hiba. Lehet ez kicsi vagy még kisebb, de sose lesz 0, mert ahhoz, hogy 0 legyen, végtelenül le kell lassulnia a dolognak, és bizonyos másolási sebesség alatt lehet hogy tökéletesen lemásolod a DNS-edet, csak épp a többieknek 1000 tökéletlen utóduk lesz azalatt ergo sikertelen leszel.

Az evolúció másik tényezője a szelekció, ezt meg az okozza, hogy ha van két nem egyforma élőlényed, akkor versengés lesz. Az egyik gyorsabban fog szaporodni, kevesebb kajával is beéri vagy ilyesmi. És ha versengés van, akkor a jobb győz, és kombinálva a mutációval, máris van egy csomó variáns, amiből a legjobb győz.

Vannak mutációk, és amelyik mutációval az adott egyed szaporodni képes akkor van rá egy esély, hogy továbbörökíti.

Vannak olyan időszakok, amikor evolúciós kényszer van, és csak az a mutáció marad fenn, ami képes alkalmazkodni a változó környezethez. Nem minden faj volt olyan szerencsés, hogy véghez tudta vinni, ezért van az, hogy a valaha élt fajok 99%-a kihalt.

Például a barna és a zöld rovarok színe előnyös tulajdonságnak bizonyult, az albínóbogarakat meg kifogták a ragadozók. De mondjuk ha ez egy baromi tágtűrésű faj, és mondjuk beáll a kontinentális tél, akkor lehet, hogy az albínóbogarak bizonyulnak dominánsnak, mert a hóban a ragadozók nehezebben szúrják ki, mint a zöldet, és ő fog szaporodni is.

Mondják ezt, hogy el fog tűnni a szeméremszőrzet is, mert nincs funkciója... Miért tűnne el? Nekem is van, meg sokaknak, nem hátráltat semmiben, attól hogy valaki leszedi, még nem fog beépülni a DNSébe a szőrtelenség.

Az evolúciót a reprodukció, a mutáció és a szelekció hármasa okozza.

1; A populáció tagjainak folyamatosan másolódni kell, különben nem lesznek újabb, egymással versengő egyedek. Ha pedig nincsenek új egyedek, a populáció kihal.

2; Az egyedeknek szükségszerűen kell legyen lehetőségük a szüleiktől való eltérésre, különben nem különböznének, így nem lenne lehetőség a versengésre és a folyamatos alkalmazkodásra. Ha pedig ilyen nincs, akkor egy bármilyen külső változás a populáció megsemmisülését okozza.

3; A hibás vagy a pillanatnyi körülményeknek kevésbé ellenálló egyedeknek el kell pusztulniuk, különben a körülményeket negatívan toleráló tulajdonságok is felhalmozódnak, így a populáció megint megsemmisül.

És most vegyük észre, hogy a káros mutációk alól is sikerült kihúzni a szőnyeget. Nagyon ritka az egyértelműen káros mutáció, a legtöbbnek a hatása a körülményektől függ. Ugyanígy ritka az egyértelműen hasznos mutáció is - konkrétan hirtelenjében egyet sem tudok mondani.

Az evolúció gyakorlatilag két alapvető dolog eredménye: egyrészt a változásé, másrészt a változás önmagára való visszahatásáé. A változás pedig nem más, mint az entrópia növekedése.

A mi világunk folyamatosan változik. És azzal, hogy változik, vissza is hat önmagára, tehát minden egyes változás befolyásolja a további változások menetét.

Egy egyszerű példa: Pl. bolygónkon elsőként olyan élőlények jöttek létre, amelyek a CO2-ben dús légkörben érezték jól magukat. A rengeteg beeső napfény hatására olyannyira jól érezték magukat, hogy igencsak el is szaporodtak. Minél többen lettek, annál nagyobb ütemben kezdték megkötni a légkört alkotó CO2-t. Ez azonban azzal járt, hogy egyre több oxigént szabadítottak fel. Az oxigén viszont mérgező gáz volt számukra, így az egyre nagyobb fokú oxigénfelszabadítással gyakorlatilag önnön sírjukat is ásták meg.

Az oxigén sokkal reakcióképesebb gáz, mint a CO2, vagyis oxigénben lényegesen gyorsabban, nagyobb valószínűséggel és hevességgel játszódnak le a kémiai folyamatok. Így az első olyan lények, amelyek az oxigént tudták hasznosítani, lényegesen nagyobb potenciállal rendelkeztek a kémiai folyamatok, és így az élet szempontjából, mint a CO2-vel küszködő őseik, ez pedig a keresztet jelentette a CO2 légkörben élő elődeik számára az általuk megásott síron.

Hatás és visszahatás, vagyis kölcsönhatás, ez a legfőbb oka az evolúció folyamatának.

1. mutáció

2. sodródás

3. szelekció

A sodródást ki szokták felejteni, pedig nagyin fontos. Az egy dolog, hogy a DNS a szülő-utód átadás során mutálódik; az is, hogy a környezeti nyomás választja majd ki az egyes tulajdonságokat; de hogy hogyan terjednek el vagy halnak i az allélok (beleértve az újonnan mutálódottakat) a populáción belül, még sokkal lényegesebb. Nem egyedek evolválódnak; populációk evolválódnak. Valójában (és lehet, hogy ezért agyonpontoznak, de ez így van a tananyagban) a term. kiválasztódás NEM is szigorúan SZÜKSÉGES a (genetikai) evolúcióhoz. Darwin ezt írta le, de Darwin soha nem látott gént még az ő korában. A term.kv. sok érdekes változásért lesz felelős, hogy milyen -irányba- változik a faj, de ahhoz, hogy a populáció génkészlete folyamatosan változzon, azaz a faj változzon, nem kell semmi, csak a mutáció és a sodródás. Ez paraszti ésszel is könnyen belátható: csak azzal, hogy véletlenszerűen házasítod az egyedeidet, pusztán a véletlen által, egyes allélok gyakoribbá válnak az idő folyamán, egyesek jelenléte csökken vagy akár teljesen kihalnak; mert a hordózik mind kihaltak, mert úgy házasodtak és úgy dőlt el a véletlenszerű allélátadás (5-50 eséllyel), hogy sosem azt adták tovább. Vagy hogy hány hím és nőstény született adott alléllal, úgy alakult, hogy sosem voltak szaporodóképes párok, amik valamit továbbadjanak. Vagy sosem tudtak a hordozók rokoságban eltávolodni annyira, hogy rokponházasság nélkül továbbviehtő lett volna az allél. És így tovább.

Tehát anélkül, hogy bármilyen külső nyomást ráraknánk, pusztán az alapvető szaporodási mechanizmusok következtében, a faj génkészlete változni fog.

Hardy és Weinberg egy sor feltételt határozott meg, aminek teljesülnie kell, hogy NE jöjjön létre evolúció:

1. minden sejt diploid (az ivarsejtek haploidok, tehát fél DNS-eküket az apától, felét az anyától kapják; ez azt is jelenti, hogy az örökítőanyag fele nem adódik át)

2. az allélgyakoriság ugyanolyan mindkét nemben

3. a generációk sosem fedik egymást (az előző generáció mind egyszerre szaporodik, és utána soha, nem lehet időbeli "csúszás")

4. a párválasztás tökéletesen véletlenszerű

5. mindenki szaporodik

6. minden párnak mindig ugyanannyi gyereke születik

7. nincs be-és kivándorlás a populációból (gene flow)

8. nincs mutáció

9. nincs term. kiválasztódás

10. a populáció végtelenül nagy (minél kisebb ugyanis, annál nagyobb a véletlen szerepe a géngyakoriság meghatározásában)

Vree

Én is épp azt akartam említeni, hogy létezik nem adaptív evolúció is, például a drift következtében. :)

Ugyanakkor hadd jegyezzem meg, hogy a végén a Hardy-Weinberg feltételek felsorolásakor az 5. és 6. lényegében már magába foglalja azt, hogy a populációban nem lehet természetes szelekció (legalábbis úgy értelmezve, hogy a "minden egyedbe" az összes zigótát - illetve természetesen a belőlük fejlődő egyedeket - bele vesszük).

Ezen kívül szerintem az 1. és a 3. pont ahhoz szükséges, hogy könnyebben le lehessen írni a modellt, de lehetne például haplonta életmenetre is hasonló modellt készíteni, illetve átfedő generációkra is, csak az utóbbi sokkal bonyolultabb volna.