Ha itt a földön létrehoznánk egy 1 mm átmérőjű feketelyukat, lehetne látni ahogyan a tárgy elfogynak körülötte, magába szívja őket?
Vagy hogyan nézne ki?
Az egy másik kérdés, hogy a felszínen, hogyan maradna meg, ha jól tudom sehogy, mivel lezuhanna a föld magjáig, ha jól feltételezem
De ha valahogy a felszínen tudnánk tartani, és mondjuk megérintenénk, minket is magával rántana és 1mm-ből lenne 0.0001 mp alatt, 1 kilóméteres átmérőjű vagy hogy lenne?
"Annyi van csak, hogy a nagyon nagy példányoknál lassabban nő a gravitáció"
Erre gondoltam
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
"két fekete lyuk sűrűsége nem lehet különböző? "
Ha azonos a tömege, akkor ugyanakkora lesz az eseményhorizont is.
Mivel a benne levő anyag mind felbomlik húrokra, és semmi nem marad meg az eredeti anyagformákból... sem atom, de még kvark sem. Csak annyi lehet a különbség, hogy sok anyag van benne, vagy kevés.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Első sorban a feketelyuk a tér egy pontja. Ez a pont a szingularitás. A gravitációs erő nagyságától füg az eseményhorizont átmérője. Ez nem egy szilárd felszín, ez az a határ, ahol a feketelyuk szingularitásának szökési sebessége= a fény sebességével. Szóval ezért fekete!
A feketelyuk párolgása
A tér Sehol sem üres teljesen. Létrejönnek részecskék, és antirészecskék, amik megszületésük után ki is hunynak, ez olyan rövid idő alatt zajlik le, hogy nem válnak a valóság részévé. Viszont ha az eseményhorizonton zajlik le az esemény, a részecske még meg tud menekülni a feketelyuk vonzásától, az antirészecske már nem, ezért a feketelyukon belül találkozik egy másik ellentétes töltésű részecskével, és kioltják egymást. Így veszít tömeget a feketelyuk, ez a párolgás. A pozitív részecske valós sugárzásként jelenik meg.
Az elnyelt anyagból semmi esetre sem lesz sötétenergia.. Mint tudjuk a sötétenergia antigravitációs tulajdonságú. Attól, hogy megváltozik az anyag szerkezete, nem lesz antigravitációs, és nem lesz egy teljesen új anyag. Ahogy a leeresztett labda is labda marad, és nem lesz belőle serpenyő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!