Ha itt a földön létrehoznánk egy 1 mm átmérőjű feketelyukat, lehetne látni ahogyan a tárgy elfogynak körülötte, magába szívja őket?

A januári National Geographicban volt egy érdekes cikk a láthatatlan sötét anyagról.

Szerintem erre a kérdésedre (még) nem várj választ az igazság nevében, mert a tudósok se tudnak valami sokat róla. De ha mondjuk megjelenne egy ilyen kis "lyuk" a levegőben, biztos nem esne le, mert nem hatna rá a gravitációs erő. Meg úgy általában semmilyen fizikai törvény, tehát nem tudnád se arrébb lökni, se megsemmisíteni vagy hasonló.

Egyszer volt hol nem volt, volt 2 galaxis, akik pechjükre keresztezték egymást útjait, volt egy kis tűzijáték amikor találkoztak a csillagok, viszont meglepő módon a galaxisokkal együtt mozgó sötét anyag sértetlenül tovább haladt, mit se érzékelve abból hogy áthaladtak egy másik galaxison.

Egy 1 mm-es fekete lyukat, vagyis a láthatatlan sötét anyagot körülveszi a láthatatlan sötét energia, szerintem egy ilyen lyukat valóban feketének látnánk, mivel elnyeli a fényt, de a körülötte levő energia is olyan erős, hogy a fényt is meggörbíti.

Érdekes módon ez a láthatatlan sötét energia ott van mindenfelé az univerzumban, jellemzően a galaxisok körül és a galaxisok között, mint afféle "drót" - összekötve őket. Hát hogy mi hasznuk van... Sokat tűnődtem már a kérdésen de még nem sikerült kitalálnom. :))

Hogy mekkora lenne a hatótávolsága egy ilyen lyuknak, lehet a körülötte levő energia határozná meg, én azért nem dugnám bele a kezemet, mert nem valószínű hogy ki tudnám húzni utána.

Attól függ mekkora a sűrűsége. Azért nem minden feketelyuk ugyanolyan sűrű. Illetve maga a fekete rész sem biztos hogy maga a test, ugyanis egy 1mm-es testnek is lehet akkora eseményhorizontja (ahonnan nem jön ki a fény), amely akkora, mint az egész Naprendszer. Egy átlagos feketelyukból egy 1mm-es darabka kb akkora tömeggel rendelkezne, mint az egész Himalája. Viszont azt is hallottam, hogy 1 kg-nyi feketelyuk sűrűségű anyag nagyon gyorsan elpárolog, azaz lehet, hogy a Himalája tömegű 1mm-es feketelyuk csupán 1-2 mp-ig maradna meg.

"De ha valahogy a felszínen tudnánk tartani, és mondjuk megérintenénk, minket is magával rántana és 1mm-ből lenne 0.0001 mp alatt, 1 kilóméteres átmérőjű vagy hogy lenne?"

Számít az össztömege is. 1 grammnyi anyag is képes lenne létezni olyan sűrűségben, de a gravitációs ereje sem lenne nagyobb, mint 1 gramm anyagé, így az eseményhorizont mondjuk akkora lenne, mint 1 elektron átmérője.

legyünk tisztában azért a méretarányokkal

1 kockacukor nagyságú (kb 2 centi átmérőjű) fekete lyuk kb föld tömegű

szerintem ennek a 1/20-a is okozna gravitációs anomáliát

Hinnye, mekkora butaságokat írtak itt!

#2 és #3 teljesen butaságokat írt, el se olvasd.

#4 pedig azzal nem számol, hogy ez egy test.

Tehát, ha az átmérője 20-ad részére csökken, akkor a tömegét kb. a 10000-rel kell osztani.

Azért ez még így is nagyon durva lenne!

Egy ilyen test kb. 600 méterről ugyanolyan erősen vonzza a tárgyakat, mint a Föld - szóval, ha a felszínen lenne, akkor több 100 méter mélyen felszaggatná a földfelszínt, és persze elnyelné az egész légkört.

De természetesen le is zuhanna - fél óra alatt átesne a Földön, és közben km-es körzetben nyelne el mindent, amit csak tudna. Zuhanna bele az anyag. Szép lassan megenné az egész Földet.

A fekete lyuk párolgása egy érdekes dolog, és attól függ, hogy mekkora a tömege. Nagyon kicsi fekete lyuk gyorsan párolog: a gyorsítókban keletkező példányok annyira gyorsan, hogy alig lehet észrevenni a különbséget a normál robbanás (amikor előtte nem keletkezik fekete lyuk) és a fekete lyuk felrobbanása között.

Az 1 mm-es fekete lyuk ennél sokkal lassabban párolog: valószínűleg lenne ideje elnyelni a Földet. Ez pedig úgy történne, ahogy írtam: a Föld anyaga pár 100 méteres körzetben belezuhan - aztán a Föld többi anyaga beleesik a keletkező űrbe, majd ez is a fekete lyukba kerül. Igen látványos lenne, és a Föld felszíne sem maradna sokáig egyben egy ilyen erő hatására.

Közben görbíti a fényt is, tehát nagyon erős nagyítóként viselkedne (nem őt látod, hanem a mögötte induló fényt: a mögötte levő képet nagyítaná ki, persze középen lyukkal).

A kezed azt nem tudod beledugni. Ugyanis, ha 600 méterre megállsz tőle, akkor pont akkora a gravitációja, mint a Földé. Ha 300 méterre vagy, akkor dupla akkora, 150 méterre négyszer akkora, és így tovább.

Az eseményhorizonton (1 mm) már a fény se tud kijönni belőle. Már jóval előbb simán letépi a kezed, utána a többi részed is.

A fekete lyuk átmérője?

Ezt nem tudjuk pontosan - de ilyenkor mindig az ESEMÉNYHORIZONT átmérőjére gondolunk.

Ott viszont valószínűleg nincs anyag! Maga a lyuk lehet, hogy csak akkora, mint a Planck-távolság (ez a világunkon lehetséges legkisebb méret, de nagyobb egy pontnál).

Az eseményhorizont átmérője CSAK a lyuk tömegétől függ!

Ha két fekete lyuk egyforma átmérőjű, akkor a tömegük is egyforma, tehát a sűrűségük is. Nincsen belőlük sűrűbb, vagy ritkább.

Annyi van csak, hogy a nagyon nagy példányoknál lassabban nő a gravitáció - tehát lehetséges az, hogy már berántott az eseményhorizonton, de még nem szakadtál szét.

Igen érdekes lenne a látvány belülről - arra a rövid időre, amíg még élsz.

#2 ráadásul keveri a sötét anyagot a sötét energiával is.

Ezek is érdekesek - de közük nincs a fekete lyukhoz.

Voltak már ezek a témák itt: ha érdekel, olvass vissza.